KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK

1. KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, 2012. június 13.

2. KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, 2012. június 13.

3. Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia • Összefoglalás egyetlen ábrán: kiinduló helyzetkép FK 2011 Az összes uniós közl. ÜHG-kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes közlekedési kibocsátás 70 %-át

4. Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia • Fenntarthatóság: erős fenntarthatóság, peremfeltételek • Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás • Az IPCC modellek (jövőkép) bemutatása és közlekedési felhasználása • Kibocsátás-csökkentés: back-casting • Egy angol tanulmány (VIBAT 2004) gondolatmenetének az ismertetése (Elődje EST OECD 2000) • Miért fontos a fenti gondolatmenet:ez vált az új uniós közlekedéspolitika alapjává (Fehér Könyv 2011 márc. 28.) • Az uniós közlekedéspolitika előzményei – 1992 – 2001 – 06

5. Klímaváltozás és közlekedés • Kiinduló helyzet: kibocsátások • Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett • Magyarországon az emelkedés 2003-ra +27,5% volt [Az EU-15 országaiban 2004-re + 26% ] • Ezzel Magyarországon a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 6,5%-ról 12,2%-ra nőtt. [Az EU-15-ben ez 21% volt. ]

6. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé Elérhetősége:http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

7. Az uniós közlekedéspolitika előzményei • Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő. • 1992-től az egységes belsőpiacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába. • 2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált. • A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat. • Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid kibocsátás csökkentéssel, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltásával. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik a határozott céloknak.

8. Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Már a cím is azt sejteti, hogy a környezetvédelem visszanyert pozíciókat a közlekedéspolitikában. • Az új közlekedéspolitika 2050-re 60%-kal kívánja csökkenteni a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátást. • A közlekedéspolitika úgy tekinthető, mint ennek a célnak az elérésére kidolgozott stratégia • Részleteiben a törekvés nem ennyire következetes, egyes mondatokban érezhetően benne maradtak vállalhatatlan kompromisszumok • Az európai egységes hálózat, -közlekedés, -hozzáférés láthatóan tabu, ennek semmilyen eleme nincs megkérdőjelezve, (sem igazolva) • A dokumentumhoz készült hatástanulmány rámutat, hogy a csökkentési cél tisztán technológiai alapú elérése nem járható, a kereslet-oldali menedzsment eszközeit elengedhetetlen alkalmazni.

9. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Négy dokumentum • COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28.http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF • SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011.http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf • SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28.http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf • SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf

10. Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Esetenként a fogalmazás ellentmond a lefektetett céloknak. • § 17 … „az európai közlekedéspolitika elsődleges célja annak elősegítése, hogy olyan közlekedési rendszer jöjjön létre, amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.” • § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.” • A másik oldalról elsősorban két meghirdetett cél, nevezetesen a 60%-os kibocsátás-csökkentés, valamint az ugyancsak 2050-re a városközpontokból kitiltandó hagyományos gépkocsik célkitűzése ellen indult meg támadás a dokumentum vitájában.

11. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés • (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén • (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat • (Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek térség-kategóriák szerint

12. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés

13. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes kibocsátás 70 %-át

14. Kitérő: hazai előzmények • A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája • Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) • Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => (1996 stratégiai főirányok) • A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) • A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>

15. Kitérő: hazai előzmények • 1996 Magyar Közlekedéspolitika

16. Kitérő: hazai előzmények • 1996 Magyar Közlekedéspolitika Lehet vitatni, kimaradt-e egy lépés…

17. Kitérő: hazai előzmények:A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek(jogszabályok, dokumentumok) http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

19. Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

20. Új Magyarország Fejlesztési Terv • 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítása,. • A térségi elérhetőség javítása, • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.

21. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia • 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben • 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet • 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája • 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája • 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

22. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Jövőkép – célok • Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer • Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása • (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség, jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! • (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia (2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2 • FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform • *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” • *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket?

23. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

24. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Stratégia • * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. • Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek • Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket • Ez a fenntarthatósági logika megfordítása • Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.

25. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé • Összefoglalva • A 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyv progresszív és számszerűsített környezeti kereteket, cél-értékeket tűz ki 2050-re • E cél-rendszer jól dokumentált, de hiányzik a következtetések lebontása a 2011-20 időszakra. A célokat operacionizálni hivatott stratégiai fejezet éppen fordított logikából indul ki, az egységes európai közlekedési tér megteremtéséhez (1992) kívánja igazítani a környezeti és társadalmi kö-vetelményeket. Megkérdőjelezhető, 28 országra mennyire érvényes ez. • A Fehér könyv címében ráadásul ez az implicit cél került az élre. • A FK szakmai tanulsága a városi közlekedési kérdéskör (23%) előtérbe kerülése, jelentősége, továbbá a makro-regionális távolságú közlekedés (56%) óriási súlya. Utóbbinak hiányzik az uniós intézményi háttere, a makro-regionális tervezés és szabályozás letéteményese. Itt világosan körvonalazódik a Visegrádi együttműködés lehetséges szerepe • A közös makro-regionális V4 célokból kellene levezetni a tennivalókat

26. KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, 2012. június 13.