A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2013-2014)

1. Pénzügykutató Zrt. A magyar gazdaság helyzete és kilátásai(2013-2014) Budapest, 2014. március 31.

2. Világgazdasági keretfeltételek 2013-ban változatlan globális növekedés mellett • EU, eurózóna: recesszió • Dinamizáló tényezők: USA, Kína • Nem volt inflációs nyomás, az olajárak csökkentek. 2014-bena globális növekedés üteme gyorsul. • a világgazdaság motorjává az USA válik, a kínai dinamika lassul • Európa kikapaszkodik a recesszióból • Inflációs veszély nincs, az olajárak tovább csökkennek

3. Magyarország: „erőltetett” növekedés • 2013-as növekedés a külső konjunktúra és egyszeri tényezők miatt: • kedvezőbb időjárás (mezőgazdaság) • az uniós pénzek fokozódó felhasználása (építőipar) • a közmunkák felpörgetése (közösségi fogyasztás). • 2014-ben az erősödő külső és belső konjunktúra mellett 2,2%-kal nőhet a GDP • a választási politika élénkíti a belső keresletet (beruházás, fogyasztás) • a fogyasztást növeli a jövedelem-kiáramlás és a mérséklődő infláció. Az új adószabályok a nagyobb fogyasztóképességűek jövedelemhelyzetét javítják • a NHP élénkíti a beruházásokat, de a bankok túladóztatása és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága rontja a növekedés feltételeit . • Mindkét évben „erőltetett” a növekedés: meghaladja a tőke-, a munkaerő és a termelékenység által meghatározott potenciális növekedés ütemét * Pénzügykutató előrejelzés

4. Potenciális növekedés (%) Magyarországon KKE-régióban

5. A növekedés forrásai: beruházások, megtakarítások • 2013-ban • A beruházások csökkenő tendenciája megtört, de reálértékük csak a 2001-2002. évi szinten volt. • A beruházási ráta (15%) még mindig alig haladja meg a pótlási szintet • A háztartások pénzügyi megtakarítása nőtt, hitelállománya tovább csökkent • A vállalatokata NHP ellenére is megtakarítói pozíció jellemezte • 2014-ben • A külső kereslet élénkülése és a választási év mesterséges élénkítése növeli a beruházásokat főleg uniós és MNB-pénzekből (NHP) • Az élénkülő fogyasztás csökkenti a megtakarítási hajlandóságot, a hitelszűkülést mérsékli a támogatott lakáshitelezés • Helyreáll a vállalatok nettó hitelfelvevői pozíciója, de minimális szinten * Pénzügykutató előrejelzés

6. A beruházások és a beruházási ráta alakulása

7. A növekedés forrásai: keresetek, foglalkoztatás • 2013-ban • A reálkeresetek elsősorban a mesterségesen leszorított infláció hatására –emelkedtek • A közfoglalkoztatottak és a külföldi munkavállalás nélkül csak 6 ezer fővel (0,2 %-kal) nőtt a foglalkoztatás • A munkanélküliségi ráta főleg a közmunka miatt csökkent • 2014-ben • A reálkeresetek tovább nőnek • A foglalkoztatás nő, a főleg a közfoglalkoztatás év eleji megugrása miatt, de a versenyszféra foglalkoztatása is bővül • A munkanélküliségi ráta tovább csökken * Pénzügykutató előrejelzés

9. A külső egyensúly alakulása 2013-ban • az exportot a járműipar dinamizálta • a bővülő uniós transzferek az ország külső finanszírozási képességét rekordszintre, a GDP 5,9%-ára növelték 2014-ben a gazdaság élénkülése mellett is fennmarad a kedvező külső egyensúly, de • a külkereskedelmi aktívum kissé csökken az import erősebb növekedése miatt • a külső finanszírozási képesség kissé mérséklődik (5,5%) * Pénzügykutató előrejelzés

10. Államháztartás, államadósság * Pénzügykutató előrejelzés

11. Pénz- és tőkepiaci folyamatok • Az erőteljes dezinflációt 2013-ban felerészben a kormány rezsicsökkentő politikája idézte elő, ennek 2014-ben is szerepe lesz. • A kamatcsökkentés túlzott volt: • kockázatos szintre (2,35%) mérsékelte a forint kamatfelárát • az éven túli piaci kamatok nem követték az alapkamat csökkentését. • a forint árfolyamát jelentősen gyengítette * Pénzügykutató előrejelzés

12. A forint irányadó kamata és kamatfelára az euróhoz és a dollárhoz képest (százalék)

13. Állampapír-piaci hozamok és az alapkamat alakulása (százalék)

14. A forint árfolyamának alakulása

15. A főbb ágazatok teljesítménye * Pénzügykutató előrejelzés

16. Következtetések • A külső konjunktúra mellett rövid távon ható kormányzati és jegybanki intézkedések javítják a gazdaság növekedését és egyensúlyát. A megalapozatlan és ellentmondásos beavatkozások nem fenntartható növekedést és egyensúlyt generálnak. • A gazdaságélénkítés módszerei: • Meglepetés-dezinflációval ösztönzik a fogyasztást. A laza jövedelempolitikához (állami béremelések, adóváltozások) a tervezettnél alacsonyabb infláció párosul, de a garantált bér, a minimálbér és a nyugdíjak emelése a felültervezett infláció alapján történt. • Közmunkával növelik a foglalkoztatást. • 0-kamatú NHP-val és uniós pénzekkel növelik a beruházásokat. • Az egyensúlyteremtés módszerei: • Az inflációt „rezsicsökkentéssel” szorítják le. • A 3% alatti államháztartási egyenleget tartós hatású költségvetési politika helyett különadókkal és sorozatos kiigazításokkal biztosítják. • A kamatcsökkentés erőltetett ütemű, nem fenntartható. • A módszerek között vannak kétélű fegyverek: • A meglepetés-dezinfláció a jövedelmek reálértékén keresztül növeli ugyan a keresletet, de az adóalapok szűkítésével költségvetési bevételkiesést okoz. • A túlzott kamatcsökkentés és a vele járó forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a költségvetési hiány és az államadósság-ráta csökkentését sem segíti.