Szúró, és vágószerszámok evolúciója

1. Szúró, és vágószerszámok evolúciója Kőbunkótól a szuronyig Dani Botond

2. Első kéziszerszámok • Pattintott kőszerszámok • Marokkövek • Balták • Nyílhelyek • Csontszerszámok • Vadászszerszámok • Nyílhegyek • Rézszerszámok

3. Kő, csont és rézeszközök

4. Macuahuitl • Közép-Amerikai népcsoportok (legelső mezoamerikaiaktól kezdve) • Prizmatikus kialakítás • Fakard obszidián berakásokkal (ragasztva) • Obszidián: vulkanikus üveg, éles kagylós törésfelületek • Fűrészelő mozgással vágásra és a lapjával ütésre is alkalmas volt • Nemcsak halálos fegyver • Beszámolók szerint akár egy lovat is lefejezhettek vele • Fogolyejtés áldozati szertartásokhoz • 0,9 – 1,3 m hosszú, 70 - 100 mm széles – az egykezes verzió – kerek pajzzsal használták • Nehéz volt • Létezett embermagasságú kétkezes verzió is

6. Bronzkor • Kr. e. 3500-700 Bronzkor • Bronz: ~90% réz és ~10% ón • Bronzkohászat: • Anatóliában jelent meg • Réz: Cipruson, Egyiptom, Negev, Irán, Perzsia ->arzénos • Nagy ónszükséglet lépett fel ->fejlődési hullám • Alapanyaghiány lépett fel • Anatóliában i.e. 1200 körül megjelent a vasmegmunkálás

7. Bronzkori kovácsolás • Gyártás • Homokformás/agyagformás/kőformás öntés: • Az olvasztás hőmérséklete döntően befolyásolja a későbbi élettartamot (nagyobb hőm. -> keményebb) • Ezután kalapáccsal felkeményíteni, majd készre csiszolni • Markolat általában szegecselve • Elsőként több, kisebb tömbből álltak, a késő bronzkorban már egyben öntötték a szerszámokat

8. Kopesh • Egyiptom i.e. 1570-1070 körül • ~ 60dkg, 12% ón • Agyagformába öntött, majd keményre kalapált él, • Puha gerinc és kemény él • Görbe és a súlypont a kard közepe körül van -> vágás a fő profilja • Nincs keresztvas -> pajzszsalhasználatos

9. Pro/Kontra • Nagyon gyors gyártás • Könnyen helyrehozható • Nincs rozsda, csak patina, idővel kevéssé degradálódik • Könnyű • ~70 cm-ben limitált hossz • Kevés alapanyag • Viszonylag gyenge mechanikai tulajdonságok • Csorbulás/pattogzás (kemény/puha él)

10. Vaskor • I.e. 8. századtól terjednek el a vasszerszámok • Olcsó alternatíva a bronzhoz képest • Tömegtermelést is lehetővé tesz (pl. Róma) • Gyepvas (bucavas) alapanyag -> erős minőségügyi problémák • Nagy szennyezőanyag-tartalom, sok kovácsolás kellett neki • Napokig tartott egy kard elkészítése • Nem volt edzés ->puha volt, gyakran hajlott és csavarodott

11. Késő vaskor és Róma • Tömegtermelés – Marius reformja miatt • Légiós fegyverzete: • Gladius (kard) • Pilum (dárda) • Suctum (pajzs) • Pugio (tőr) • Plumbatae (dart-szerű dobófegyver)

12. Gladius • ie. III. századtól rendszeresítették • Hispánihletettség, gladiátorok fegyvere • Allai csata után kezdték alkalmazni • Acélból készült (hivatalosan, de inkább az szennyezett vas volt) • Szúrásra alkalmas • Könnyűgyalogság elsőszámú fegyvere • Jobb oldalon is hordható volt ~60 cm-es pengehossz

13. Xiphos • A görög-perzsa háborúk során jelent meg • Pl. spártai katonák másodlagos fegyvereként • ~30cm-es hossztól egészen 60cm-ig fejlődött • Kétélű egykezes kard pajzs mellé • Levélforma, rombusz keresztmetszet • Bronz és vas változatai is voltak

14. Spatha • Gladiusból fejlődött ki az I. század folyamán, VII századig hasznlták jellemzően • Gladiátori és nehézgyalogos fegyver • Germán és kelta auxiliari egységek • Hosszabb a Gladiusnál, hegyes (a lovasságé kerekített) • Viking kardok és lovagi kardok elődjének tekinthető

15. Differenciáledzés • Több rétegnyi nedves agyaggal kell befedni • Speciális összetevők • A penge részénél vékonyabb réteg, mint a gerincnél • Edzéskor eltérő a lehűlési sebesség a gerincen és az élnél • Az él martenzites, a gerinc perlites- ferrites • Puha gerinc és kemény él • Eltérő a szövetszerkezetek rácsa, ezért a kard meggörbül • A hamon jelzi a két réteg határát – sok polírozás hozza elő

16. Damaszkolás/Damasztacél • Két vagy több eltérő széntartalmú acél kovácshegesztése • Kelta törzsek – puhább és keményebb acélok párosítása • Vikingek tovább fejlesztették a technológiát – kígyós kardok • Lapdamaszkolás -> japán kardoknál is • Damaszkuszi penge • Egyfajta acél, cementit háló martenzit/perlit mátrixban alakította ki a mintázatot • Szén nanocsövek? • Wootz acél: Sri Lankai eredetű ~ III. század • A pontos eredeti technológia elveszett

17. Kard felépítése

18. Középkori és reneszánsz kardok osztályozása • R. EwartOakshott: megjelenés alapján osztotta fel • Római számokkal jelölve, részek alaki tulajdonságai adják a besorolás alapját

19. Hosszúkard • (Longsword=Bastardsword~One-and-a-half-handsword) • Kétkezes használat • 1,1-1,8 kg, 100 – 130 cm • Szofisztikált technikák • Bloßfechten: páncél nélküli harc • Harnischfechten: páncélos harc

20. Kétkezes kard • (Great sword) • XV. sz – XVI. század – reneszánsz fegyver • Olyan hosszú nagyjából, mint a gazdája • 2 – 3,5kg (tehát nem nehéz – mythbusted) • Csak csatára alkalmas nem önvédelmi fegyver • Lándzsaformációk és pajzsformációk széttörése • Másodlagos keresztvas a rikasszó után • Fogás, könnyebb irányíthatóság • Igen fejlett fegyverforgatási technikák

21. Estoc • XIV. – XVIII. század • Hosszú és vékony penge (~0,9 - 1,3m) • Speciális francia verziója a hosszúkardnak • Nincs éle, csak hegye • Háromszög, vagy rombusz keresztmetszet • Páncélok réseinek kiaknázása • Csak szúrás

22. Lovagi kard • (armingsword=knightlysword) • XII. – XIV. század • ~1,1 kg • Egykezes kard, pajzzsal használatos, vagy másodlagos fegyvernek • Személyi védelemre alkalmas

23. Oldalkard • Egykezes kardból fejlődött ki, itáliai eredetű • Átmenet az egykezes kard és a hosszú tőr között • Szúrás és vágás, de a szúrás hangsúlyosabb • Páncélos és páncélozatlan ellenfelekkel szemben is • A forgató az ujját a rikasszóra is rátehette biztonsággal • Jobb kontroll

24. „Broadsword” • XVI-XVIII. század • Nehézlovassági fegyver egészen a napóleoni korszakig • Civil használat, párbajok • Skót kosaras markolatú kard = claymore • A broadswordújkeletű kifejezés • Arra utal, hogy vastagabb a penge egy tőrénél • Vágásra is alkalmas • Kéz védelme

25. „Rövidkard” • Mi a rövid? (reméljük nem AZ) • Katzbalger: • Reneszánsz korabeli • A Landsknechttipikus fegyverzete • Másodlagos közelharci fegyver • 70-75 cm • Legenda szerint macskabundában tartották, nem hüvelyben

26. „Rövidkard” • Cinquedea • Itáliai rövidkard • Reneszánsz fegyver • Civil használat • Konkáv penge • Vércsatornák könnyítésnek • Szúrásra alkalmas • Gyakorlatilag a fenekükből húzták elő

27. Fejsze/Balta • Eredetileg nem embermegmunkálásra használták • Már Egyiptomban is megjelent a harci verziója • Vikingek hozták divatba újra • Minden jó háztartásban van • Penetrálja a páncélt • Ellenfelek megragadása • Nagy tehetetlenségi nyomaték • Egykezes és kétkezes változatok

28. Falchion • A kard és a balta nászából • XI. – XVI. század • Vastagabb a gerinc felé, kissé görbült, van keresztvas • Szerszám a ház körül és páncél ellen is • Alacsonyabb minőségű anyagból is készülhetett • „Középkori machete”

29. Melyik a világ legjobb kardja? Katana Hosszúkard Minőségi (hozzávetőlegesen) alapanyag Keresztvas Jobb szúróképesség Páncél ellen hatásosabb Kiegyensúlyozottabb • Gyengébb alapanyag • Sok előkészítés • Differenciáledzés • Görbület • Jobb vágóképesség • Gyorsabb előrántás • PR

30. Katana • XII. század körül jelent meg, a tachi-ból fejlődött ki • Ívelt penge • Gyors előrántás • Könnyebb vágás • Speciális hőkezelés • Tamahagane • Hagyományos, rituális kohászati és hajtogatás eljárás útján eltérő széntartalmú rétegekből • Szennyezőanyagok eltávolítása • Szálirány beállítása • 1-3 hétnyi csiszolás, polírozás – tükrös felület, esetleg matt felső rész, hogy a hamont hangsúlyozza • Rendszeres ápolást igényel

31. Ōdachi • „Nagy japán kard” • Ceremóniákra • Áldozatbemutatás • 1645 után törvényileg szabályozták a hordható kardok hosszát -> lassan eltűnt a csataterekről • Rohamra • 165-178 cm hosszú • közelharcra kényelmetlen, de rohamozni jó • Használat lóhátról • Bonyolult előállítás • Nagy méretei miatt nehéz hevíteni és hűteni • Plafonról lógatva csiszolták

32. A lőpor nyomában • XVI. században fegyverreform indult meg • A tűzfegyverek fejlődésével csökkent az igény a magas minőségű páncélzatokra és szúró-vágófegyverekre • Nagy mennyiségű olcsó kisegítőfegyver kellett • Szabják, és bajonettek

33. Bajonettek • XVI. század – vadászadban (kegyelemdöfés) • XVII. század - a svéd hadseregben állandósítják • XVIII. Az összes európai hadsereg rendszeresítette • Dugós bajonettek • A fegyver csövébe kellett dugni, de már kihúzni nem nagyon lehetett • Kis pika lehetett a fegyverből – lovasság ellen kiváló, gyalogság ellen még a kard hatásosabb maradt • Foglalatba ágyazott bajonett • A cső külsejére illeszkedett • Gyakran leesett • Még lehetett a fegyverrel tüzelni a felszerelés után • Gyűrűs bajonett • Egy rugós mechanizmussal biztosította, hogy ne essen le • Mindenhol elfogadottá vált

34. Szabják • Egyélű, görbe kard • Vágásra kitűnő, páncél ellen szint használhatatlan • Magyar vonatkozás -> keleti eredetű fegyver • Mamelukok elleni háború • 18-19. században nagy térhódítás • Lovassági, tiszti fegyver, rendőrségi alkalmazás • Revolverek kiütötték a nyeregből • Megmaradt dísznek – USMC • Rozsdamentes acél – csillog, de törik

35. Harci és Taktikai kések • M1918 Trenchknife • I. VH, állóháború • USMC KA-BAR • II. VH, harci és „háztáji” célokra egyaránt • Vágni is, szúrni is • Fallschirmjäger-Messer • Taktikai kés • Ballisztikus kés • Eredete: inkább bűnözők használták • Kb. 5 méter a hatótáv (~60 km/h a kilövés sebessége) • Aerodinamikailag rossz, majdnem használhatatlan arra amire kitalálták • Gáz, vagy rugó adja a kilövés energiáját

36. Tévhitek és hagyományok • Kardokat nem kellett élezni (vagy mégis?) • Győzelem egy csapásra • Háton hordott kard • Kézfogás • Kabátok gombolása • Hölgyek a jobb oldalon!

37. Köszönöm a figyelmet!