GAZDA – ÁLLATTARTÁS II. 16.

1. GAZDA – ÁLLATTARTÁS II.16. Ismertesse a bárányok hizlalását! A hizlalás módszerei (tejes bárány-, pecsenyebárány hizlalás) A hízóbárányok takarmányozása A hízóbárányok elhelyezése

2. A juhtenyésztés legjövedelmezőbb ága a báránynevelés. A tejesbárány hizlalás • Történhet • hagyományos szoptatással • mesterséges bárányneveléssel • értékesítés • 6–8 hetes korban • 15–18kg élőtömeggel • a bárányok még kevés szilárd takarmányt fogyasztanak • a bárány húsának színe világos, halvány rózsaszín színű • tejtermelésétől függően a bárányok napi tömeggyarapodása 200–270 g

3. Intenzív pecsenyebárány hizlalás • A pecsenyebárány 25–35kg végtömegre hizlalt bárány. • Leválasztás • 6–8hetes korban, • 12–18kg-os testtömeggel • Intenzíven táppal hizlalunk • étvágy szerint kapják a tápot • fajlagos hizlalótáp fogyasztás 4–5kg • napi tömeggyarapodás 300–400 g Félintenzív pecsenyebárány-hizlalás • szabályozzuk a takarmányfogyasztást • Leválasztás • 7–8hetes korban • 15–18kg-os élőtömeggel • fajlagos hízótáp felhasználás 3,2–3,3kg. • napi tömeggyarapodás 250–300 g • A hizlalási idő hosszabb, • a magasabb rosttartalmú takarmányok • a bárányok húsa faggyúsabb

4. Az éves pecsenyebárány hizlalás • 7–9 hónapos korig legelőn tartjuk az állatokat, • 2 hónapos hizlalás • éves korukra érik el a 35–40 kg-t • gyengén fejlett, • lassú növekedésű, • tenyésztésre alkalmatlan bárányok hasznosítására javasolható hizlalási mód • választás után • utónevelő szakaszt iktatunk be, • abrak etetésével egészítjük ki a legelőn elfogyasztott takarmányt • a fajlagos abrakfogyasztás 6 kg • nem értékesíthető minden piacon

5. Istálló: juhakol, hodály Épülettel szemben támasztott követelmények: • Huzatmentes légcsere • CO2 -0,35 térfogat % ≥ • NH3 -0,03 térfogat % ≥ • Relatív páratartalom 75 % ≥ • Hőmérséklet • Optimális kétnapos korig 18-20 oC • 3 hetes kortól 10-12 oC • Komfortzóna (-)10 – (+)18 oC • Fény • Ablakfelület az alapterület 1/15-1/20-ad része

6. 1975-85 közötti időszakban olyan hizlaldát is építettek ahol a bárányokat rácspadlón helyezték el. • rácspadlók készültek, • általában fából • betonból, • vas és dróthálóból • bárányhizlaló battériák is készültek • rácspadlós és battériás hizlalás előnyei • az alomból nem tudtak szalmát felvenni a bárányok és ez nem lassította a "hízásukat"; • általában zártabb tartás miatt kevesebbet mozoghattak az állatok és a mozgási energia leadás nem rontotta a hizlalás eredményességét; • a hizlaldák kitrágyázása könnyebben gépesíthető • megtakarították az alomszalmát • Hátrányai • jelentős beruházás igény • az épületek csak hizlalás alkalmasak • a battériák az év jelentős hányadában üresen álltak, • a többlet súlyfelvétel nem ellensúlyozhatta a többlet költséget • napjainkban nem készülnek új hizlaldák, • régebbi épületeket alakítanak át hizlaldává • ezek kizárólagosan mélyalmos rendszerűek

7. Jól világítható és jól szellőztethető épületek építése,v. átalakítása javasolt • 20-30 báránynál nem legyen nagyobb a csoport • 3 oldalon zárt, 4. oldalon téliesíthető, nagy légterű épületek legyenek • nyári melegben a 2 hosszanti fal,felhajtható, kitámasztható legyen, • a tetőgerinc is legyen kinyitható Automata etetők: • azok az etetők tartoznak ide, melyeket egyszeri feltöltés után hosszabb ideig lehet használni • etetőkbe egyszerre 40-60 kg táp fér. • ad libitum takarmányozásra alkalmazható, • intenzív hizlalás technológiájának része

8. Automata adagoló: • Az automatikus egyedi azonosítóval ellátott állományoknál az istállóban elhelyezett automata adagolóval lehet az állatok mindenkori fiziológiai állapotának megfelelő mennyiségű takarmányt egyedileg kiosztani. • Az etetőhöz beálló állatot az adagoló azonosítja és a számítógépbe betáplált program szerinti takarmányadagot adja ki neki. • A napi adagot akár több részletben is megkaphatják az állatok. • Elsősorban az intenzív tartási mód mellett alkalmazzák. • Egyszerűbb változatát alkalmazzák a bárányok battériás hizlalásánál, ahol a különböző korú, és súlyú állatoknak eltérő mennyiségű és minőségű takarmányt kell kiadagolni.