1 / 15

Legális-illegális drogok

Legális-illegális drogok. Frivaldszkyné Jung Csilla Klinikai szakpszichológus Sziget Droginformációs Alapítvány. A drog fogalma (WHO).

zizi
Download Presentation

Legális-illegális drogok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Legális-illegális drogok Frivaldszkyné Jung Csilla Klinikai szakpszichológus Sziget Droginformációs Alapítvány

  2. A drog fogalma (WHO) • Drognak nevezünk minden olyan természetes vagy mesterséges anyagot, amely bekerülve az élő szervezetbe a központi idegrendszerre hatva megváltoztatja a test normális működését, funkcióját és hiánya elvonási tünetekkel jár. (léteznek legális /nikotin, alkohol, koffein/ és illegális /heroin, kokain, marihuána, LSD, extasy, stb./ drogok).

  3. Tágabb kategória :Viselkedési Addikciók

  4. A drogok és a viselkedési addikciók közötti hasonlóságok -egy „kellemesebb, jobb állapotba” jutáshoz valamilyen cselekvést kell, muszáj végrehajtaniuk, -a természetes örömforrások nem hozzák meg számukra a nyugodt, oldott állapotot, -a szenvedély akadályoztatásánál komoly fizikai és pszichés elvonási tünetek lépnek fel.

  5. A legális és illegális drogok típusai • A kiosztott tájékoztatón fel vannak tüntetve az illegális drogok megjelenési formái, a hatások, az általuk okozott tünetek, az árulkodó jelek (amelyek a droghasználatra engednek következtetni), és a kockázatok. • A legálisak ismertek, ezért azok tárgyalásra nem kerülnek.

  6. A szenvedélybetegség(ek)re hajlamosító tényezők • Minden szenvedélybetegség több oki tényezőre vezethető vissza. • Az addikciókra való hajlam mögött találtak genetikai meghatározottságot is (a dopamin rendszer sajátosságai) • És a szociokulturális, pszichológiai okok is legalább olyan fontosak ! • „NATURE (természet) AND NURTURE (nevelés)” elmélet

  7. A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 1. dia - Szülők szenvedélybetegsége (modelltanulás) + biológiai öröklés : a családban előforduló szenvedélybetegség négyszeresére növeli a veszélyeztetettséget : pl. alkoholisták gyermekeinél a természetes endorfinok szintje születéstől alacsonyabb. • Negatív érzelmek (agresszió, lehangoltság) kezelésének képtelensége, stresszoldás eszköze ismeretlen, problémákkal való megküzdő stratégiák szegényes volta, • Szenzoros élménykeresésre való hajlam (ingerküszöbe igen magas) • Alacsony önismeret, alacsony önelfogadás, sikertelenség érzése • A családszerep elosztások eltűnőben, a gyermek már nem erőforrás, hanem akadály (munkában, pihenésben, stb.) • Parentifikálódó gyermek, az egyszülős családokban sokszor a gyermeket felnőtt-szerepbe kényszerítik, pl. vele beszéli meg pszichés problémáit a szülő, érettségének nem megfelelő helyzetekben kell döntenie, tartós szorongást szül • Másik oldalon pedig a gyermekszerepbe kerülő szülő(k), ahol a gyermek irányítja a család működését

  8. A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 2. dia • Zavar a korai anya-gyerek kapcsolat területén (érzelmi elutasítás, anyát ért traumák) ennek következtében HIÁNY lép fel, ebbe a hiányállapotba benyomul a drog • Az erőfeszítésre sarkallás hiánya : a családok úgy gondolják, hogy az akadályok támasztása, és az ebből fakadó frusztráció rossz a gyermek számára, - a kielégülés-küszöb-érték módosul – a kamaszok úgy érzik, csak az extra akadályok élvezetesek, az „extrém kultúrája” : a szélsőséges tapasztalatok szerzésének vágya • Az életünkben a beavatási rítusok hiánya életciklus-váltások idején, ezért saját beavatási rítusokra vágyó fiatalok megalkotják azokat : első közös dohányzás, részegség, illegális szerfogyasztás, veszélyes helyzetek kipróbálása, stb.) • Személyiségzavarok, krónikus lelki betegségek, • Alternatív értékek hiánya,

  9. A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői

  10. A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői 2.

  11. A drogfogyasztók családjának megfigyelt jellemzői • A drogfogyasztók családja örömtelen, zárt, befelé forduló, nincs spontán és őszinte kommunikáció, az érzelmek kifejezése gátolt; • Nem mutatnak a külvilág felé semmit a problémáikból; • a tagok autonómiája nagyon csekély; • A gyermek érzelmi szükségletét nem elégítik ki, ugyanakkor késleltetik a leválását; • Nevelési attitűdjük : érzelmi elutasítás, engedékenység, következetlenség, a szülők közötti összhang hiánya, éretlenség: a szülő szerep nem felvállalása, a szülői elvárások nem a gyermek személyiségéhez igazított volta; - Mítoszok és tabuk vannak jelen, és sokszor ezek mentén koalíciók jönnek létre.

  12. Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében • A drog tünet, mögé kell látnunk, a személyt kell kezelnünk. A felnőtt, érett életvezetéshez szükséges képességek elsajátítása időt igényel. Ameddig ezek nem születnek meg, addig ha elvesszük a tünetet, felváltja egy másik ! • Mindendrog okoz függőséget, fizikai függőséget, pszichés függőséget, vagy mindkettőt. • A drogozás elítélésének kinyilvánításával nem kezdhetünk segítő kapcsolatot, mert a fiatal nem fog megnyílni számunkra.

  13. Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében • A sikeres terápia lényege apszichés függőség megszüntetése, mely éveket is igényel ! • A kapcsolat gyógyít, nem az eszközrendszer ! (pszichoterápiák hatékonysága). /járulékos inger kikapcsolása, absztinencia-kártya, stb./ • A visszaesésre számítani kell, a „soha többé” túl nagy teher…(AA). Ezek személyiségfejlődési pontok, be tudja azonosítani a visszaesésre hajlamosító élethelyzeteket, melyek elkerülése ezután kidolgozható.

  14. Drogmegelőzés a családban • Problémamegoldási minták nyújtása, újrakezdés megmutatása, képesnek lenni modellé válni. • A hatékony drogmegelőzés nem az anyagról, hanem a szülő-gyermek kapcsolatáról szól. • Nem elég az információközlés, hanem érték közvetítésre (alternatív értékek felmutatására, szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségére való rámutatásra) és készségfejlesztésre van szükség. • A kíváncsiságot akkor keltjük fel, ha túl korán, előkészítés nélkül beszélünk „felvilágosító jelleggel” a drogokról.

  15. Segítő helyek, terápiák • Az adott anyag beazonosítása azért fontos, hogy kiderüljön, elegendő e az ambuláns terápia. • A leghatékonyabb a családterápia (rendszerben gondolkodik). • Nagy segítség lehet az önsegítő csoport (NA,AA). • A család számára szülői-hozzátartozói csoport ajánlott.

More Related