1 / 15

VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13.

Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás. VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola. Az összehasonlító kutatás céljai.

Download Presentation

VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

  2. Az összehasonlító kutatás céljai • Megismerni, hogy a három különböző képzési és kulturális hagyománnyal rendelkező országban, hasonló pedagógiai helyzetben hogyan gondolkodnak a tanárok arról, hogy milyen kompetenciákra van szükségük • Megismerni, hogy mennyire érzik magukat kompetensnek a megnevezett területeken • Javaslatok kidolgozása az őket segítő továbbképzések számára

  3. A kutatás módszerei • „Kompetencialisták” összegyűjtése a három országban (hasonlóságok és különbségek) • A főbb kompetenciaterületek kijelölése • Egy „közös lista” megalkotása (39 elem) • Lekérdezés nemzeti mintákon (Hu: 63; I: 28; Nl: 17) Választás 4 fokú skálán. • Az adatok összehasonlító elemzése • A saját adatok elemzése

  4. A főbb kompetenciaterületek • Interperszonális • Pedagógiai • A szaktárggyal összefüggő, didaktikai • Együttműködés másokkal (tanárok, szülők) • Saját szakmai fejlődéssel, reflektivitással összefüggő kompetenciák • A diákok tanulási kompetenciáinak fejlesztése • Kapcsolódás a szakmai közösséghez

  5. A legfontosabb kompetenciák (A tanár képes…)

  6. A fontossági sorrendek hasonlóságai és eltérései • Mindhárom országban vezetnek az interperszonális kompetenciák • Mindhárom országban hasonlóak a kevésbé fontos kompetenciák (pl. adminisztráció, iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek megszervezése, saját szakmai munkájának monitorozása, új IKT használata). • A magyar és az olasz sorrendek között nagyobb egyezések (interperszonális és didaktikai kompetenciák nagyobb jelentősége). • Holland sajátosság: együttműködés kollégákkal, tanulók előzetes tudásának figyelembe vétele, a szülők világának ismerete, reflektivitás).

  7. A saját kompetenciák megítélése (Képes vagyok…)

  8. A képességi sorrendek hasonlóságai és különbségei • A képességek átlagpontszámai mindenütt alacsonyabbak (deficit). (Magyar: 0,13; holland: 0,17; olasz:0,79) • Mindhárom országban erősek a szaktárgyi-didaktikai kompetenciák és néhány interperszonális kompetencia. • Mindháromban gyenge a szülők ismeretével, és az iskolai diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kompetenciák. • A magyar és az olasz tanárok között több a hasonlóság (inkább az iskola világán belüli képességek).

  9. A fontossági és képességi eltérések sorrendjei (a legsúlyosabb deficitek)

  10. Hasonlóságok és különbségek a legsúlyosabb deficitek (a lista alsó harmada) terén • Nagy a hasonlóság. A legtöbb „egyedi” tétel a holland listán. • Három közös tétel (fejlesztendő kompetenciák): • A diákok motiválásával; • Az együttműködés és a kölcsönös bizalom megteremtésével; • A szülők világának, a diákok kulturális hátterének megismerésével kapcsolatos kompetenciák, fontosságukhoz képest, hiányosak.

  11. A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1a. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) • a diákok motiválása (-0,59) • megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét (-0,49) • biztonságos tanulási környezetet teremteni (-0,47) • kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével (-0,34) • hatékony és valósághű tanulási környezetet létrehozni (-0,34) • naprakész ismeretekkel rendelkezni a legújabb pedagógiai, didaktikai és oktatásszervezési kérdésekben (-0,33)

  12. A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1b. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) • az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére (-0,32) • saját tudatosságát fejleszteni (-0,31) • a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére (-0,30) • lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt (-0,3) • felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat (-0,27)

  13. Belső eltérések a magyar mintán belül. I. Fontossági sorrend, átlag pontszámok

  14. Belső eltérések a magyar mintán belül, 3.(Képességi sorrend) • Nincs semmi különbség azok között, akik részt vettek az Equal-projektben, és azok között, akik nem.

  15. Összegzés • A kompetenciák vizsgálata segíthet a szakmai problémák feltárásában. • A nemzetközi összehasonlítások a szakma általános és speciális (nemzeti) problémáinak jobb megértését segítheti (pl. a „kiterjedt” és a „korlátozott” szerepek közti különbségeket). • Mindenütt jelentős eltérések vannak a feladatnak tulajdonított jelentőség és a tanárok képessége között. • A speciális helyzetben (szakiskola) a deficitek között nagy hasonlóságok vannak nemzetközi szinten. • Az iskolák, a tanárok különböző csoportjai közti eltérések elemezhetők: egymástól is lehet tanulni. • A deficitek azonosítása segíthet a továbbképzések megtervezésében.

More Related