talaj kol gia l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
TALAJÖKOLÓGIA PowerPoint Presentation
Download Presentation
TALAJÖKOLÓGIA

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 30

TALAJÖKOLÓGIA - PowerPoint PPT Presentation


  • 138 Views
  • Uploaded on

TALAJÖKOLÓGIA. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc . A TALAJFAUNA ALKOTÓRÉSZEI I. MIKRO-, MEZOFAUNA ÁTTEKINTÉSE. Protozoák Fonalférgek Ugróvillások Atkák Medveállatok. A talaj élő anyagának (edafon) összetevői. Forrás: Stefanovits et al.: Talajtan, 1999. Egysejtűek (Protozoa). 250 faj,

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'TALAJÖKOLÓGIA' - yetty


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
talaj kol gia

TALAJÖKOLÓGIA

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

a talajfauna alkot r szei i mikro mezofauna ttekint se
A TALAJFAUNA ALKOTÓRÉSZEI I.MIKRO-, MEZOFAUNA ÁTTEKINTÉSE
  • Protozoák
  • Fonalférgek
  • Ugróvillások
  • Atkák
  • Medveállatok

HEFOP 3.3.1.

a talaj l anyag nak edafon sszetev i
A talaj élő anyagának (edafon) összetevői

Forrás: Stefanovits et al.: Talajtan, 1999

HEFOP 3.3.1.

egysejt ek protozoa
Egysejtűek (Protozoa)
  • 250 faj,
  • Nincs valódi sejtfaluk,
  • Kis méretűek, alakjuk változó,
  • Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a gilisztákéval,
  • Baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak,
  • Segítenek a talajban a mikroszervezetek visszaszorításában,
  • Eléggé ellenállóak, képesek extrém körülményeket túlélni a talajban.
  • 200 méteres mélységben (talajvízben) is megtalálhatók!

HEFOP 3.3.1.

slide5

Egysejtűek (Protozoa)

  • A Protozoák mennyisége is kapcsolatban van a talajtulajdonságokkal. Minél többet találunk belőlük, annál jobb a kultúrállapota a talajnak. A jó állapotú talajban nemcsak a számuk, de a sokféleségük is nő.
  • Osztályozás:
  • Egyféle magvúak törzse
    • ostorosok
    • galléros ostorosok
    • gyökérlábúak
    • spórások
  • Kétféle magvúak törzse
  • csillósok
  • Ostorosokból erdőtalajon 80.000 g-1számolhatunk, homoktalajon 10.000 g-1-ot.

HEFOP 3.3.1.

protozo k egysejt ek v gl nyek
Protozoák – egysejtűek (véglények)

Lehetnek:

  • baktériumfalók,
  • ragadozók,
  • kannibalisták,
  • szaprofágok.

HEFOP 3.3.1.

protozo k egysejt ek v gl nyek10
Protozoák – egysejtűek (véglények)
  • Rossz kultúrállapotú talajban a csillósok elvesztik uralmukat, és a gyökérlábúak kerülnek az első helyre.
  • Nem homogén elterjedésűek, hanem gócpontok mentén élnek (rothadó anyag és gyökerek mentén).
  • Bár az egysejtű állatok képesek egy óra alatt 30ezer baktériumot is fölfalni, bizonyították, hogy a nagyobb véglény-aktivitás nagyobb mikrobiológiai aktivitást eredményezett.
  • Megállapították, hogy a a baktériumokkal való együttélésük során nő a CO2 mennyisége, holott csökken a baktériumok száma, de ezzel párhuzamosan nő a szaporodásuk üteme.
  • A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult szerves anyagot, így elérhetővé teszik a magasabb rendű növények számára.

HEFOP 3.3.1.

fon lf rgek
Fonálférgek
  • A talajban széleskörűen elterjedtek,
  • Közel 20 000 leírt faja van,
  • Óriási alkalmazkodó képesség: tengerek mély rétegeiben, édesvízben, fél-sós vizekben, szikes tavakban, hőforrásokban, a talaj többméteres mélységeiben, és sivatagokban is megtalálhatók!
  • Fő szerepük a többi mikroorganizmussal történő táplálkozásuk, ezáltal számuk korlátozása.
  • Nagyobb pórusokban lévő vízhártyákban élnek, durva textúrájú, nedves talajban a leggyakoribbak.

HEFOP 3.3.1.

fon lf rgek oszt lyoz sa t pl lkoz suk szerint
Fonálférgek osztályozása táplálkozásuk szerint
  • Mindenevők: legáltalánosabbak, főleg bomló szerves anyagokon élnek.
  • Ragadozók: más fonálférgekkel táplálkoznak.
  • Paraziták: a növényi gyökereket fertőzik meg. Cisztákat képeznek a gyökereken. Ha sikerült a növénybe bejutnia, más kórokozók is könnyen bejutnak (cukorrépa, kukorica).
  • Növényevők,
  • Gombákat fogyasztók,
  • Baktériumokkal táplálkozók.

HEFOP 3.3.1.

slide14
Fontos szerepük van a szerves anyag lebontásában,
  • Zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák, ill. egyes gombák számára, melyek képesek megfogni őket (hurokvető gomba).
  • Kedvezőtlen körülmények között:

- összezsugorodik,

- teste víztartalma jelentősen csökken,

- életműködését szünetelteti évekig, míg megfelelő körülmények nem jönnek.

  • Ez az anabiózis, amely kozmopolita elterjedésük egyik magyarázata.

HEFOP 3.3.1.

ugr vill sok collembola
Ugróvillások (Collembola)
  • Osztály: Rovarszerűek (Parainsecta)

Rend: Ugróvillások (Collembola)

  • Elsődlegesen szárnyatlanok
  • Gyakran vakok vagy max. 8 szem laza halmaza alkotja a szemet
  • A kifejlett állatok is vedlenek

HEFOP 3.3.1.

t pl lkoz suk
Táplálkozásuk
  • Vegyes táplálkozásúak:

- elsősorban gombahifákat,

- növényi gyökereket, növényi részeket, avart, algát, zuzmót,

- baktériumot, nematodát,

- más Collembolát, vagy azok petéit (Hopkin), stb.

HEFOP 3.3.1.

l hely k
Élőhelyük
  • A világon az egyik legelterjedtebb rovar
  • Bármely élőhelyen: tengerpart - magas hegység – Antarktisz (Cryptopygus antarcticus)
  • Leggyakoribb előfordulás:

- talajban (2 m) (fehérek, általában vakok);

- talaj felszínén, avarban (sárga, barna, fekete);

- fák kérge alatt;

- hóban, stb.

HEFOP 3.3.1.

slide20

Az ugróvillások talajtani jelentősége

  • Minden rothadó-korhadó anyagot fölfalnak a talajban és annak felszínén,
  • Nagymértékben hozzájárulnak a humuszképződéshez,
  • Ürüléküket könnyebben alakítják át a mikroorganizmusok humusszá,
  • 1m2 területen kb. évi 180 g humuszt termelnek,
  • Jól jelzik a talaj öregedését, a talaj fizikai és kémiai jellemzésére jobban felhasználhatóak, mint a fizikai és kémiai laboratóriumi módszerek, mert öreg talajban csak a legfelső rétegben fordulnak elő.

HEFOP 3.3.1.

k rnyezeti hat sok
Környezeti hatások
  • A Collembolák érzékenyek a túl magashőmérsékletre→ levándorolnak.
  • Extrém alacsony hőmérsékletre nem olyan érzékenyek: akár meg is fagyhatnak, amikor felmelegszik a talaj, akkor újra aktívvá válnak.
  • A Collembolák termékenysége nagyban függ a gombafonalak N-koncentrációjától (Booth, 1983).

HEFOP 3.3.1.

kol giai szerep k
Ökológiai szerepük
  • Általában hasznosak: segítik a szerves anyagok lebontását, a tápanyagok mineralizációját.
  • A szerves anyag lebontó folyamataiban a gombafonalak elfogyasztásával játsszák a legnagyobb szerepet. Bizonyos gombafajt jobban kedvelnek másokkal szemben.
  • Relatíve kevés biomasszát termelnek.

HEFOP 3.3.1.

atk k
Atkák

Az atkák szabad szemmel nem látható apró rovarok. 100-500 µm nagyságú, pókszabású állatkák (Acariformes).

A fejtorból álló törzsükből a fej elülső része különült el. Szúró-szívó szájszervük van.

A kifejlett egyedek nyolclábúak. Ezek végén karmok ill. tapadókorongok vannak. Sok faj csak a bőrén lélegzik.

Akadnak köztük elevenszülők, de leggyakrabban a megtermékenyített petéből (tojásból) hat lábú lárvák kelnek ki, majd ezekből lesznek a nyolc lábú még ivar éretlen nimfák. A nimfák is több fejlődési szakaszon mennek keresztül. Kb. 300 órát élnek és 50 utódot hoznak világra.

Különféle növényi és állati anyagok nedveinek kiszívásával táplálkoznak. Rengeteg fajuk él a földben, vízben, levegőben, de vannak élősködők, sőt ragadozók is. A leggyakoribbak a földben élő fajai, melyeknek jelentős szerepük lehet a talaj formálásában (Páncélos atkák). Számuk 1 m2 területű földön több ezer is lehet.

HEFOP 3.3.1.

atk k24
Atkák

HEFOP 3.3.1.

medve llatk k tardigrada
Medveállatkák (Tardigrada)

Törzsük a fejjel mindig összenőtt és fejtort alkot, féregszerű, halványan ízelt. Lábaik csonkszerűek, ízeletlenek, a negyedik pár mindig a test hátulsó végén fekszik, valamennyi karmokban végződik s ezeknek száma 2-4.

Két szemük az első lábpár előtt fekszik. Hímnősek, női nemzőszervük páratlan, a hím ellenben páros, petéik leggyakrabban a szülőnek levedlett bőrében fejlődnek tovább.

Helyváltoztatásuk igen lassú és nehézkes, nagyon hasonlít a medvékéhez s ezért kapták nevüket is. Leggyakrabban nedves mohák alatt találjuk, de vízben is tenyésznek.

Táplálékuk növényi és állati anyagokból áll. A kiszáradás alkalmával tetszhalottakká lesznek s csak a vízbe jutás után kelnek új életre.

Eddig mintegy 600 fajuk ismeretes, melyek között leggyakoribbak: az Arctiscon Milnei, a Macrobiotus Hufelandii. Az 1 mm nagyságot egyikük sem éri el; nálunk is tenyésznek.

HEFOP 3.3.1.

medve llatk k
Medveállatkák

HEFOP 3.3.1.

el ad s sszefoglal sa
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

A mikro és-mezofauna legfontosabb képviselői a talajban a Protozoák, Fonalférgek, Ugróvillások, Atkák és a Medveállatok.

A Protozoák biomasszája művelt talajokban azonos lehet a gilisztákéval, baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak. Eléggé ellenállóak, képesek extrém körülményeket túlélni a talajban. A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult szerves anyagot, így elérhetővé teszik a magasabb rendű növények számára.

A Fonalférgeknek fontos szerepük van a szerves anyag lebontásában, kozmopolita elterjedésűek (anabiózis).

Az Ugróvillások jelentősége a rothadó-korhadó anyagok átalakításában van, nagymértékben hozzájárulnak a humuszképződéshez

Az Atkák leggyakoribb fajai a földben élnek, jelentős szerepük van a talaj formálásában, számuk 1 m2 területű földön több ezer is lehet.

A Medveállatokat leggyakrabban nedves mohák alatt találjuk, de vízben is tenyésznek. Táplálékuk növényi és állati anyagokból áll.

HEFOP 3.3.1.

el ad s ellen rz k rd sei
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
  • Jellemezze a protozoákat morfológiájuk és talajban betöltött szerepük szerint!
  • Ismertesse a fonalférgek jelentőségét a talajban!
  • Mutassa be az ugróvillások szerepét a mineralizációban!
  • Jellemezze az atkákat és medveállatokat a talajban betöltött funkció szerint!

HEFOP 3.3.1.

el ad s felhaszn lt forr sai
ELŐADÁS Felhasznált forrásai

Szakirodalom:

  • Kátai J. (szerk.): Talajtan - talajökológia

Egyéb források:

  • Bakonyi G.(szerk.): Állattan
  • Filep Gy.: Talajtani alapismeretek I-II
  • Szabó I. M.: Az általános talajtan biológiai alapjai

HEFOP 3.3.1.

k sz n m a figyelm ket k vetkez el ad s c me a talajfauna alkot r szei ii mikro s mezofauna
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:A talajfauna alkotórészei II. Mikro- és mezofauna
  • Előadás anyagát készítették:
    • Dr. Kátai János egyetemi tanár
    • Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi docens
    • Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs

HEFOP 3.3.1.