1 / 20

A szegénység B.-A.-Z. megyében

A szegénység B.-A.-Z. megyében. „SZEGÉNYEK MINDIG LESZNEK VELETEK” Mihályi Helga 2009. 05. 04. A szegénység fogalma. Alacsony jövedelmek és az ebből adódó egyéb hátrányok, illetve kirekesztés. - Abszolút: létminimum alatt élők

yaholo
Download Presentation

A szegénység B.-A.-Z. megyében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szegénység B.-A.-Z. megyében „SZEGÉNYEK MINDIG LESZNEK VELETEK” Mihályi Helga 2009. 05. 04.

  2. A szegénység fogalma Alacsony jövedelmek és az ebből adódó egyéb hátrányok, illetve kirekesztés. - Abszolút: létminimum alatt élők - Relatív: 1. átlag, vagy mediánjövedelem alatt élők 2. alsó decilis, vagy kvintilis alatt élők - Objektív: bemondott jövedelem - Szubjektív: „nagyon szűkös” megélhetéshez szükséges jövedelem

  3. A szegénység mérése KSH háztartások jövedelme, fogyasztása TÁRKI szegénységmutatók, idősorok UNDP, ENSZ civil jelentés a szegénységről PSE anyagilag elérhető javak, szubjektív érzések EU-SILC Laekeni-indikátorok

  4. A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban 2001. Laekeni – indikátorok: a jövedelmi szegénység és kirekesztettség mérésére. EU-SILC alapján a társadalmi befogadás 4 dimenziójának mérése: - jövedelmi szegénység - foglalkoztatottság - egészség - oktatás

  5. A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban A jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység mértéke alapján az európai középmezőnyben állunk. - Szegénységi ráta: 15% EU: 10-23% - A felső és alsó ötöd jövedelmének hányadosa: 11,5 EU: 5,5 - 10, illetve 5 euró/nap ekvivalens jövedelem alatt élő népesség aránya: 12, illetve 2% EU: 5, illetve 1% (regionális, háztartásnagyság, munkaerő-piaci részvétel különbségek)

  6. A szegénység Magyarországon 1. 1945 előtt: „hárommillió koldus” 2. A szocialista korszakot végigkísérte a szegénység, de jellege és összetétele változott: - ’60-70-es években „régi szegények” (35%) - ’80-as években radikális csökkenés (10%)

  7. A szegénység Magyarországon 3. A rendszerváltás óta - a jövedelmi egyenlőtlenségek a felső és az alsó tized jövedelmének hányadosa: 1992. 6,0 1996. 7,5 2005. 7,6 - a szegénység szegénységi ráta: 1992 22% 1996 30-35% 2005 13% rohamos növekedése a ’90-es évek közepéig, majd alacsonyabb szinten stabilizálódása.

  8. Szegénységi kockázatok Magyarországon (1995,2004) 1. A háztartás taglétszáma szerint: egyszemélyes - 0,30; 0,60 2. A háztartás keresőinek száma szerint: nincs kereső - 1,49; 1,85 3. A háztartás munkanélküliségben való érintettsége szerint: van munkanélküli - 2,40; 3,08 4. A háztartásban élő 20 éven aluli eltartottak száma szerint: nincs - 0,26; 0,42, illetve 3fő+ - 3,94; 4,23 5. A háztartásfő iskolai végzettsége szerint: 8 általános vagy kevesebb - 1,35; 1,79 6. A háztartásfő korcsoportja szerint: 70 év+ - 0,11; 0,26 7. A háztartástagok kora szerint: mindhárom korosztály - 0,47; 0,86 8. A település mérete szerint: 1 ezer-50 ezer fő – 1,15; 1,23

  9. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  10. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  11. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  12. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  13. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  14. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  15. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  16. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  17. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  18. A szegénység B.-A.-Z. megyében

  19. Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében 1. A háztartások keresőinek száma az országos átlaghoz képest alacsonyabb (nincs kereső: 46,7%; ország: 39,8%). 2. A háztartásos munkanélküliségben való érintettsége az országos átlaghoz képest magasabb (13,8%; ország: 7,4%). 3. A háztartásokban élő 20 éven aluli eltartottak száma az országos átlaghoz képest magasabb (az országos kb. 110%-a). 4. A háztartásfők iskolai végzettsége az országos átlaghoz képest alacsonyabb (8 általános 89%; ország: 92%). 5. A települések mérete az országos átlaghoz képest kisebb (1000 fő alatt a népesség 12,4%-a; ország: 7,6%-a).

  20. Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében A rendszerváltás óta Borsod - Abaúj - Zemplén megyében kiemelkedően magas a szegénység kockázata. Az észak - magyarországi régió az Európai Unió 10 legszegényebb régiója közé tartozik . Az egy főre jutó GDP az EU átlag 37,3%-a. A megye 4 kistérsége (Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Edelény, Encs) a KSH társadalmi - gazdasági mutatói alapján a „lemaradók” közé tartozik. A megye 7 kistérsége a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség között található. (1. Encs, 3. Szikszó, 5. Szerencs, 6. Edelény, 8. Sátoraljaújhely, 8. Ózd, 27. Sárospatak) A 2008-as év legszegényebb települése az egy főre jutó SZJA, illetve az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából Csenyéte.

More Related