1 / 10

A minimumjövedelem Magyarországon

A minimumjövedelem Magyarországon. A Magyar Szegénységellenes Hálózat tapasztalatai Jász Krisztina- a MSZEH vezetőségi koordinátora 2014. szeptember 18. Kesztyűgyár. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról. A témához kapcsolódó legfrissebb szegénységi adatok

waylon
Download Presentation

A minimumjövedelem Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A minimumjövedelem Magyarországon A Magyar Szegénységellenes Hálózat tapasztalatai Jász Krisztina- a MSZEH vezetőségi koordinátora 2014. szeptember 18. Kesztyűgyár

  2. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról A témához kapcsolódó legfrissebb szegénységi adatok • Az Eurostat jelentése szerint: • minden 3. magyar szegénységben él- 3,3 millió fő (100.000 fős növekmény egy év alatt) • a munkavállalók között is nőtt a szegénységgel, kirekesztődéssel veszélyeztetettek aránya (a részmunkaidőben dolgozók 16,5%-a) • az átlag magyar állampolgár naponta kevesebb mint 522 Ft-ot költ élelmiszerre (folyamatosan csökkenő a tendencia) • a súlyosan depriváltak aránya 26,8% (Közép-Magyarország: 26,6%!!!) • folyamatosan növekvő jövedelmi egyenlőtlenség (de még az EU-átlag alatt…)

  3. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról • A szegénységi ráta (a mediánjövedelem 60%-a alatt) él a magyar emberek 17%-a (Forrás: www.napi.hu)

  4. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról • magas inaktivitással párosuló kirívóan alacsony foglalkoztatási szint • drámaian alacsony legális keresetek • A 2014. júliusi adatok szerint a 414,2 ezer fő regisztrált álláskereső (www.afsz.hu) több mint fele nem jogosult semmilyen pénzbeli ellátásra • Mózer Péter becslése szerint kb. 350-460 ezer aktív korban lévő embernek tartósan nincs rendszeres látható jövedelme. (Forrás: Esély, 2013/6. p. 21.) • A szociális transzferek rendszere áttekinthetetlen, kesze-kusza, a szabályozási rendszer elégtelen.

  5. A témánk szempontjából releváns ellátások • Az aktív korúak ellátásának két eleme Magyarországon: • a Rendszeres Szociális Segély: (RSZS) max. összege: 45.568 Ft (145 euro), FHT-ban részesülő családtag esetén: 22.768 Ft • aFoglalkoztatást Helyettesítő Támogatás: 22.800 Ft. (72,6 euro) forrás: Mi mennyi 2014-ben? www.afsz.hu • E két ellátástípus - véleményünk szerint – nem teremti meg a szociális minimumot a rászoruló emberek számára. • Az RSZS összege alacsony, szűk kört ér el, a családból csak egy fő veheti igénybe, a hozzájutás bonyolult és megalázó • A fenti két ellátás kizárja egymást • Érdemes-érdemtelen szegény dichotómia • (Bővebb információk: http://humanplatform.hu/home/)

  6. A válasz: minimumjövedelem • Jelenleg a fogalmat illetően egy keretdefiníció áll rendelkezésre, amely szerint: a minimumjövedelem egy olyan, a társadalom rászoruló tagjai számára biztosítandó szociális juttatás, amely elősegíti, hogy a társadalom egyetlen tagja se éljen a méltó megélhetést jelentő jövedelmi szint alatt. • Mózer Péter szociálpolitikus megközelítésében: a minimumjövedelem egyéni jogosultság alapján igényelhető ellátás. Javasolt mértéke: az alapvető létfenntartás (ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, közlekedés biztosítására szolgáló összeg.) • Azért egyéni: • mert így elkerülhető a jövedelemtesztelés • a személyi jövedelemadó-rendszer is egyéni az adózás alapja. A potenciális igényjogosultak: akik a nyugdíjbiztosítási rendszerben nem szereztek jogosultságot; akiknek a munkajövedelmük alacsony összegű; aktív korú nem munkaképesek; aktív korban lévő állástalanok. (Forrás: Esély, 2013/6. p. 30-31.) A minimumjövedelem célja nem csupán az ellátások anyagi mértékének növelése, hanem egy olyan eszközrendszer kialakítása, amely érdemi segítséget nyújt az érintettek számára a társadalmi integrációban. A prosperáló országokban kipróbált, működő modell, nem hat a versenyképesség ellen Nagymértékű a megtérülése Megtörhető általa a szegénység átörökítése

  7. A minimumjövedelem bevezetését akadályozó elhárítandó tényezők • A jóléti társadalom helyett (köz)munkaalapú társadalmi modell,mint politikai prioritás • „A közfoglalkoztatás 2011-ben bevezetett rendszerének célja: az alacsonyan kvalifikált emberek számára olyan megoldást kell kínálni, amely hosszú távon biztosítja megélhetésüket és segíti visszalépésüket az elsődleges munkaerőpiacra. (Forrás: A közfoglalkoztatási csapda. p. 18. )” • A szakértők véleménye: nem a piaci állásba kerülést segítik a közfoglalkoztatási programok, hanem az érintettek körforgását a segélyek és alkalmi munkák világában • A társadalom tagjainak teherhordó/bíró és problémás rászorultakra való felosztása • Leegyszerűsítő magyarázatok, a szűk lencse használata • A társadalmi párbeszéd hiánya • A segélyezési rendszer- korábban már jelzett – sajátosságai • A komplex, egyénre szabott szociális szolgáltatások hiánya

  8. Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében? • Az érintetti bázis létrehozása a közösségszervezés eszközeivel, ezen belül: • NCTA támogatás, egyéb forrás-kampányok, vidéken is! • Aláírásgyűjtés kezdeményezése- a Civil Kollégium Alapítvány révén –EPIC • Humán Platform: Budapest Kampány- Egyenlő Budapestet! • Aktív részesei vagyunk az Európai Szegénységellenes Hálózaton keresztül az európai szintű lobbi-tevékenységnek (partnerek: 5 pilot és az EAPN összes többi tagja) • Egy olyan bázis létrehozása a cél, amelynek keretében együttműködnek a szegénységben élő emberek, a szociális szakma reprezentánsai és a laikus közvélemény tagjai is • Ráhangolásként: májusi konferencia- EP-képviselőjelöltekkel (pech- egyikük sem lett az); támogatásukról biztosították az EMIN bevezetését • Megvalósítási stratégia

  9. Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében? • A döntéshozók felé: (ami a nyitottságuk függvénye) • Szakértői fórumok megteremtésében való aktív együttműködés • A minimumjövedelem köztudatba való beemelése • Hangsúlyos együttműködés a hazai szakértőkkel • Célunk: az innovációkra nyitott döntéshozói és szakmai légkör megragadása!

  10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Magyar Szegénységellenes HálózatCím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 17. V/19. Tel: +36 305 90 20 29, +36 30 298 88 26 E-mail:hapn@hapn.hu Website:www.mszeh.hu Facebook:http://www.facebook.com/mszeh.hapn

More Related