A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában

1. A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási Konferenciája 2010. október 5.

2. Kulcskérdések • Szolvencia II • Biztosítói garanciaalapok • Az új európai pénzügyi felügyeleti struktúra • Fogyasztóvédelem

3. Szolvencia II • Célja az EU biztosítási piacának mélyítése; az ügyfelek érdekvédelmének fokozása; az uniós biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása; jobb szabályozási környezet kialakítása • A kockázatkezelésre, a kockázat alapú követelményekre koncentrál, a kifinomultabb kockázatmérési struktúrák, illetve a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolásával. • A Szolvencia II a bázelihez hasonló kockázati keretet ad. – Bázel II – Szolvencia II: hasonlóságok és különbségek • A felkészülés az új rendszerre: • új vállalatirányítási követelmények; elengedhetetlen a biztosítói csoportokon belül a szoros együttműködés (belső rendszerek kidolgozása, értékelés, stb.), • a kockázat minél jobb felmérése érdekében erősíteni kell a statisztikai hátteret, • gazdasági értékelésre való átállás. • A Szolvencia II hatálya alól kimaradó biztosítók számára külön szabályozás szükséges.

4. Biztosító egyesületek szabályozása • A biztosító egyesületi formában rejlő kockázat forrása a „végső garantőr” hiánya. • Az egyesületeket tevékenység és méret szerint differenciáltan kell kezelni. • Az egyesületi forma non-profit jellege vs. profit elven működő biztosítók – a különbségekből adódó működési és szabályozási specialitásokat figyelembe kell venni.

5. Pénzügyi közvetítők • Egységes pénzügyi közvetítői törvény koncepciója: cél az egységes szabályozás kialakítása valamennyi pénzügyi közvetítési, tanácsadási valamint termékértékesítési tevékenységre. • A jövőbeni törvény várhatóan nagyban támaszkodik a biztosításközvetítőknél már meglévő szabályokra. • A pénzügyi közvetítőnek is legyen tőkéje. • Egységes európai pénzügyi közvetítői rendszer • Pénzügyi közvetítők egységes nyilvántartása • Felelősségi és képviseleti kérdések

6. Az új európai felügyeleti struktúra • 2011. január 1-jével a 3. szintű tanácsadói funkciójú bizottságok átalakulnak a felügyelésben közvetlenebb szerephez jutó és döntéselőkészítő európai hatóságokká. • Számos tisztázatlan kérdés vár még rendezésre: pl. nem egyértelmű a döntési jogkörök és hatáskör megosztása a nemzeti és az európai felügyelet között. • A felügyeletek közötti folyamatos, operatív együttműködés a felügyelési eszközrendszer meghatározó eleme. • A z együttműködés szervezeti keretéül szolgáló, közös alapelveken működő Felügyelői Kollégiumok eddigi konzultatív szerepe átalakul, előtérbe kerül a közös felügyelési funkció.

7. Garanciaalapok • A biztosítási területen is szükség van csődvédelmi garanciarendszerre – a válság erre a felismerésre erősített rá. • Az EU-n belül jelenleg csak néhány tagállam rendelkezik ilyen garanciarendszerrel. • A hiányzó harmonizált közösségi szabályozás hátráltatja az egységes fogyasztóvédelem létrejöttét, ami hosszú távon bizalomvesztéssel járhat és a verseny torzulásához vezethet az egységes piacon. • Az Európai Bizottság 2010. júliusában tette közzé a garanciaalapokról szóló Fehér Könyvet.

8. Fogyasztóvédelem • A fogyasztóvédelem és a prudenciális felügyelés nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítő, egymást erősítő tevékenységek. • A PSZÁF célja: • a szolgáltató és fogyasztó közötti aszimmetria kiegyenlítése klasszikus hatósági és fogyasztóvédelmi eszközökkel; • proaktív, tájékoztató és ügyfélbarát fogyasztóvédelmi tevékenység; • hatékony, érdemi és gyors együttműködés, a szinergiák kihasználása a prudenciális és piacfelügyeleti területtel. • A felügyeleti politika számára fogyasztóvédelmi szempontból is mindig fontos terület a KGFB: • össztársadalmi szinten fókuszban áll, a Felügyelet kiemelten kezeli; • művelése hatással van az intézmények kockázatértékelési hatásbesorolására.