A tribádtól

1. A tribádtól a mérlegig Tíz fesztivál tíz KAFF-plakát

2. Idén rendezik meg tizedik alkalommal a rangos animációs filmes eseményt, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált. A jubileum mindig számvetés az eddigi történettel, eredményekkel; a történetnek pedig kiemelkedően értékes és érdekes dokumentumai az eseményt hirdető plakátok. Rajtuk a műfajok (animáció–alkal-mazott grafika) közti áthallások és hatások, illetve a KAFF-logó mutá-lódása is figyelemmel követhető.

3. A KAFF és a PÓCS-plakátok A KAFF első plakátjait a műfaj egyik hazai nagymestere, a mindig provokatív és tömö-ren fogalmazó Pócs Péter jegyzi. Az 1985-ös, első KAFF-plakáton teremtette meg Pócs azt a logót, amely – sok formá-lódás és mutáció után – máig a fesztivál védjegye. A plakát a szürrealista festészet kép-építkezését idézi: az alul elnyúló táj és a lebegő monumentális tárgy Dalí képeivel rokonná teszi a kompozíciót. Lehetetlen tárgy, vagy ha tetszik, „paradox object” lebeg középen, kidülledő szemét ránk meresztve. Ezt a furcsa háromszöget tri-bádnak, vagy Penrose-háromszögnek ne-vezik: megrajzolni könnyű, térben elképzelni lehetetlen. 1. Kecskeméti Animációs Filmszemle, 1985 (Pócs Péter, offset, 685x990 mm)

4. A képi paradoxon a nézőt figyelmezteti: vigyázzunk, nem mindig hihetünk annak, amit látunk – egyúttal ősi elbizonytalanító eszköz is: vajon logikus a valóság, vagy csak annak szeretnénk látni? (Ráadásul a plakát, mint médiaeszköz, gyakran válik a megtévesztés terepévé.) Ez a valóság–látszat problematika a plakát tárgya miatt az animáció világával is összefüggésbe kerül. A középpontban lebegő valami nem is tárgy, inkább átlelkesített lénynek tűnik, hiszen arca van: két füle és egy szeme. A képből kinézés egyúttal a plakát-művészet egyik ősi meggyőző, bevonó eszköze – azt, hogy a ránk irányuló te-kintetre ösztönösen visszanézünk, a ré-gi festők is tudták, így gyakran ezzel az eszközzel invi-tálták a nézőt a kép „belsejébe”. A szürreális térben lebegő paradox lénnyel egy olyan világ villan fel, ahol minden lehetséges– éppen úgy, mint az animációban. A kimeredt vörös szemgolyó nemcsak a megszólítás eszköze, de a film-nézés szimbóluma is. Az 1. Kecskeméti Animációs Filmszemle programja, 1985 (Pócs Péter, offset, 685 x 990 mm)

5. Pócs plakátjainak legfőbb jellegze-tessége, hogy sokfélék: munkái min-dig a feladathoz idomulnak és mindig erős hatást keltenek, azaz: a Pócs-plakát harsog, „üvölt”, megszólít. A nyolcvanas évek végétől kezdve használ plakátjaihoz tésztafigurákat, amelyek játékos, eleven jellege külö-nösen jól illett az animáció ünnepé-hez. Ilyen szürreális tésztalénnyé módosult az 1988-as plakáton a logó: füleiből csáprágó lett, testéből szárnyak állnak ki, ugyanakkor kerekek is ̶ fiktív ani-mációs szereplőként áll előttünk. 2. Kecskeméti Animációs Filmszemle, 1988 (Pócs Péter, offset, 995x690 mm)

6. A következő plakáton egy kecskefej (utalva a fesztiválváros nevére) a hármas számba olvad bele: hangsúlyos az évforduló, a dobogó tetején ezúttal a „3.” áll. A ’96-os és ’99-es plakátokon emberi alakkal kombinálódik a kecskefejre emlékeztető füles háromszög. Kedves, elesett, gunyoros emberkék ők: Pócs művészetének jellegzetes kafkai figurái. A szemek a földön gurulnak és a kisemberből merednek ránk: ismét a filmnézésre utalva. Pócs plakátjainak játékossága, eleven szereplőket felvillantó volta is jelzi az animációs ihletettséget – a tésztából gyúrt groteszk figurák a gyurmafilmek képi világát is felidézik. 1. Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, 1996 (Pócs Péter, offset, 1100x810 mm) 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, 1993 (Pócs Péter, offset, 975x675 mm) 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, 1999 (Pócs Péter, offset, 1120x835 mm)

7. A KAFF és a JAMA-plakátok 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 7. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál Ugyanakkor a Kecskemétről származó – és a városhoz máig kötődő – Jama elhagyta a túlságosan is Pócs-védjegyként működő szeme-ket, és a kecskére emlékeztető füles háromszöget kombinálta tovább. Lett belőle Van Gogh székének háttámlája (2002), Orosz Istvánt idéző labirintus (2005), fokmérő a földgömb körül (2007), fogas-kerekekkel működő gép (2009). A 2000-es években a fényképész és festő-művész, Farkas Antal Jama örökölte meg a megbízást Pócstól (és részben az animációs rendező Horváth Máriától, aki az egyik ’85-ös és az egyik ’99-es plakát, a fesztiválarculatok és számos KAFF-szignálfilm felelőse). A már bevett háromszög-logó ezentúl is a fesztivál plakátjainak alapeleme maradt.

8. Idénre a három-szög bolti mér-leggé avanzsált. Legfilmszerűbb-nek ezek közül az idei változat tűnik: a mérleg két karján egy-egy filmtekercs, a tekeredő filmet pedig a mérleg súlyozza – ahogy a fesztivál is értékmérő funkciót tölt be. Jama grafikái stílusukban és eszköztárukban is sokfélék, így a fesztivál újabb és újabb pla-kátjai csak az újra előbukkanó, de mindig radi-kálisan megvál-tozó logó révén kötődnek a ko-rábbiakhoz.