2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

1. 2011. évi CXXVIII. törvénya katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Kószó Sándor

2. I. FEJEZETALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Általános Szabályok Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSA A Kormány feladatai Kormányzati koordináció A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai A központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai A polgármester feladatai A gazdálkodó szervezet vezetőjének feladatai A katasztrófák elleni védekezésben közreműködő önkéntes szervezetek feladatai Egyéb rendelkezések Általános jelzési kötelezettség

3. III. FEJEZET A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEK ÉS FELADATAIK Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei

4. IV. FEJEZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: Olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: Egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

5. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: Ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: Ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja. Küszöbérték alatti üzem: Egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.

7. V. FEJEZET A KATASZTRÓFAVESZÉLY ÉS A VESZÉLYHELYZET A katasztrófaveszély: Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. A veszélyhelyzet: A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, egyéb eredetű veszélyek A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések

8. VI. FEJEZET A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE, A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁS A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai Polgári védelmi feladat A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi szolgálat elrendelése A köteles polgári védelmi szervezetek A központi polgári védelmi szervezet A területi polgári védelmi szervezet A települési polgári védelmi szervezet A munkahelyi polgári védelmi szervezet A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés Függelmi viszonyok a polgári védelmi szervezetben, utasítás a feladatok elvégzésére A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatás, adatkezelés VII. FEJEZET A FELKÉSZÜLÉS ÉS A VÉDEKEZÉS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÉS FEDEZETE

9. 1996. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL, A MŰSZAKI MENTÉSRŐL ÉS A TŰZOLTÓSÁGRÓL A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Tűzoltóságok tagozódása: hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság; létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület.

10. A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok szakmai szervezeti tagozódása: Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség: - veszélyes ipari üzemek felügyelete, - veszélyes áruk szállításának ellenőrzése (közúti, vasúti, vízi és légi) - kritikus infrastruktúra-védelem Megyei Tűzoltósági Főfelügyelőség: - tűzmegelőzés : megalapozott, hatékony, ügyfélközpontú hatósági, szakhatósági, piacfelügyeleti, tájékoztatási tevékenység, - tűzoltói események : (tűzesetek, balesetek, egyéb kárelhárítás) során a gyors, hatékony, biztonságos beavatkozás, - tűzvizsgálatok: precíz, minden részletre kiterjedő, a megelőzés és beavatkozás területén is használható következtetések levonására alkalmas tevékenység. Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség: - lakosság védelem - települések veszélyeztetettségének értékelése (kockázat értékelés, katasztrófavédelmi osztályba sorolás) - önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása - veszélyhelyzetek kezelése

11. Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Szegedi Hivatásos Tűzoltóság Makói Hivatásos Tűzoltóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hódmezővásárhelyi Hivatásos Tűzoltóság Szentesi Hivatásos Tűzoltóság Csongrádi Hivatásos Tűzoltóság Szeged Polgári védelmi Kirendeltség Mórahalom Polgári Védelmi Iroda Kistelek Polgári Védelmi Iroda HódmezővásárhelyPolgári védelmi Kirendeltség Makó Polgári Védelmi Iroda Szentes Polgári védelmi Kirendeltség Csongrád Polgári Védelmi Iroda

13. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni: a munkavégzésben részt vevő, családtagokkal együtt ötnél több fő ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolású helyiség kereskedelmi szálláshelyeken.

14. Tűzvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés: A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. Meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Kószó Sándor nyá. tű. alezredes