1 / 343

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE. SZÁMVITEL 2012. 1.1. A számviteli előírások változásai. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én).

ulfah
Download Presentation

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rezsabek Angéla MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012.

  2. 1.1. A számviteli előírások változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én). Rezsabek Angéla

  3. 1.1.1. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése • az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót • az alkalmazás feltétele A beszámoló formáját a számviteli politikában be kell mutatni!!!!! Rezsabek Angéla

  4. Javaslat A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készít vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. Rezsabek Angéla

  5. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a)a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4)Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Rezsabek Angéla

  6. Rezsabek Angéla

  7. Javaslat A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is. Rezsabek Angéla

  8. 2000. évi C. törvénya számvitelről 9§ (6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a)a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. (7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel. Rezsabek Angéla

  9. Sajátos szabályok ---2011-re is 98/A. §(1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló). (2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti. Rezsabek Angéla

  10. 1.1.2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése • az alkalmazás határértékeinek változása (növelése) • számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum • a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége Rezsabek Angéla

  11. Sajátos szabályok ---2011-re is 98§ (3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során: a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5) bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének hasznos élettartamra, maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók; b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható; c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok. Rezsabek Angéla

  12. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 159. szám 309. § (1) Az Szt. 9. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Egyszerûsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelõen (mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követõ üzleti évben a mérleg fordulónapján a következõ, a nagyságot jelzõ három mutatóérték közül bármelyik kettõ nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfõösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 fõt. (7) Jogelõd nélkül alapított vállalkozónál– a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelõzõ (elsõ) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.”

  13. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 159. szám (2) Az Szt. 9. §-a a következõ (8)–(10) bekezdésekkel egészül ki: „(8) Ha a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolót készítõ vállalkozó a (6) bekezdés szerinti feltételeknek két egymást követõ üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követõ évtõl éves beszámolót vagy egyszerûsített éves beszámolót köteles készíteni. (9) A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától – a (8) bekezdés kivételével – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. (10) Ha a vállalkozó a következõ üzleti évtõl már nem készít mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolót, akkor a következõ üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az elõzõ üzleti év megfelelõ záró adataival.”

  14. 1.1.3. A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése • minden vállalkozó számára lehetővé válik – bizonyos feltételek esetén – saját döntése alapján a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat Rezsabek Angéla

  15. Javaslat A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását. Rezsabek Angéla

  16. 2000. évi C. törvénya számvitelről 11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. (2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, • amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, • illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől. Rezsabek Angéla

  17. Eddig is (3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is – • három, beszámolóval lezárt üzleti év után, • vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Rezsabek Angéla

  18. 1.1.4. A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése • az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével Rezsabek Angéla

  19. INDOKLÁS A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában – az éves beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően –, valamint, hogy az egyszerűsített éves beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Rezsabek Angéla

  20. 2000. évi C. törvénya számvitelről 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel. Rezsabek Angéla

  21. 2013. III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 16. § Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. Rezsabek Angéla

  22. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011. dec. 31-ig 72§ (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, Rezsabek Angéla

  23. 2007. évi CXXVII. törvényaz általános forgalmi adóról Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Rezsabek Angéla

  24. 1.1.5. Az árbevétel elszámolása a nem számlázott tételek esetében • számlázásra nem kerülő értékesítések árbevételkénti elszámolása (amikor nem kötelező számlát kiállítani) • az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylatai (számla, nyugta, egyéb más bizonylat) Rezsabek Angéla

  25. Indoklás Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában – például számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben – kapott ellenérték is értékesítési árbevételként számolandó el a módosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi előírás szerint sem számlát, sem nyugtát nem kötelező kiállítania (például a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő értékesítések). Rezsabek Angéla

  26. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, Rezsabek Angéla

  27. Számla kiállítása Nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Kapcsolódik –e közvetlenül termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz • Kártérítés, kötbér, fekbér, késedelmi kamat • Utalvány • Támogatás • Rabat • Skonto !!!! Még mindig Rezsabek Angéla

  28. Engedmények Rezsabek Angéla

  29. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 159. szám 84§ (7)o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét; 84. § (7) bekezdés o) pontjában és 85. § (3) bekezdés o) pontjában a „legfeljebb a késedelmi kamattal arányos” szövegrész helyébe az „a szerzõdésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendõ ellenérték 3%-át meg nem haladó” szöveg,

  30. 1.1.6. A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése 2011-re is • energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik • ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el Kihangsúlyozni, hogy eddig szét kellett választani 51-re és 52-re. Ahol a vízzel együtt számlázzák a csatornát. Víz—511 , a csatorna 52 TÁVHŐ Rezsabek Angéla

  31. Javaslat Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni. A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni. Rezsabek Angéla

  32. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is 47§ (4) e)földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Rezsabek Angéla

  33. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 159. szám 315. § Az Szt. 47. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi] „e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedõ, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedõ, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történõ értékesítésrõl kiállított számlában szereplõ, külön jogszabály szerint kötelezõen felszámított díjak, tételek.”

  34. 1.1.7. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése • a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása • cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén Rezsabek Angéla

  35. Javaslat A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz. Rezsabek Angéla

  36. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják Rezsabek Angéla

  37. Indoklás Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni. Ha a megvásárolt cégnek a piaci értéken számított saját tőkéje is negatív, akkor a részesedés nem lehet csak 0 értékű, vagyis a nullás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Rezsabek Angéla

  38. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is 3 § (5) E törvény alkalmazásában 1. üzleti vagy cégérték: a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb, b)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték; Rezsabek Angéla

  39. 1.1.8. A K+F fogalmak egységesítése Indoklás Tekintettel arra, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés definíciója az innovációs törvényben meghatározásra kerül, az egységes jogalkalmazás érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni. Rezsabek Angéla

  40. 2000. évi C. törvénya számvitelről (4) E törvény alkalmazásában 2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás; 3. alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás; 4. kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés; Rezsabek Angéla

  41. 1.1.9. A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát, jelentős emelése --- csak 2012-re • az előírás továbbra is fennmarad • a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik Rezsabek Angéla

  42. 2000. évi C. törvénya számvitelről 14§(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Rezsabek Angéla

  43. Eddig is 14§(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Rezsabek Angéla

  44. 2003. évi XCII. törvényaz adózás rendjéről 172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). Rezsabek Angéla

  45. Számítás 30 napos hónap, 500.000 Ft határ (29*5Ft + 1* X ) / 30nap = 500.000 X= 14.855.000 Ft Rezsabek Angéla

  46. 2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 25. § Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése. 7. Záró rendelkezések 26. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 3. § és a 25. § 2012. december 1-jén lép hatályba. (3) Az 1–2. §, a 4–5. §, a 8–9. §, a 11. §, a 14. §, a 22–24. § és a melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. Rezsabek Angéla

  47. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 159. szám A Tao. tv. 6. § (9) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli] „c) a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget) az adóévet megelõzõ adóév utolsó napján a taggal szemben (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget) fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az ötven százaléka.” Rezsabek Angéla

  48. 2007. évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról • 175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. • (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát • a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy • b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Rezsabek Angéla

  49. 2009.10.26.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről PKI: public key infrastructure „nyilvános kulcs-infastuktúra” (többszereplős adatcsere-rendszer) EDI: electronic data interchange elektronikus adatcsere-rendszer (kétszereplős) Rezsabek Angéla

  50. 2007. évi CXXVII.törvényaz általános forgalmi adóról Megjelenési forma 174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. (2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. Rezsabek Angéla

More Related