pszichi triai betegs gek id s korban n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Pszichiátriai betegségek idős korban PowerPoint Presentation
Download Presentation
Pszichiátriai betegségek idős korban

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 39

Pszichiátriai betegségek idős korban - PowerPoint PPT Presentation


  • 151 Views
  • Uploaded on

Pszichiátriai betegségek idős korban. Dr. Vörös Krisztián Családorvosi Tanszék Semmelweis Egyetem Budapest. Változások idős korban. Mentális változások: figyelem vigilitása megmarad, szelektív figyelem romlik felszínes kommunikáció általában nem érintett, beszéd folyamatossága akadozhat

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Pszichiátriai betegségek idős korban' - ventana


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
pszichi triai betegs gek id s korban
Pszichiátriai betegségek idős korban

Dr. Vörös Krisztián

Családorvosi Tanszék Semmelweis Egyetem Budapest

v ltoz sok id s korban
Változások idős korban

Mentális változások:

  • figyelem vigilitása megmarad, szelektív figyelem romlik
  • felszínes kommunikáció általában nem érintett, beszéd folyamatossága akadozhat
  • intellektuális teljesítmény csökken, illetve lassul
  • rövidtávú memória romlik, de a hosszú távú megmarad
  • komplex KIR-i funkciók romlanak
  • alvás ideje, REM csökken
  • autonóm IR labilisabbá válik
  • érzékszervek funkciója romlik
v ltoz sok id s korban ii
Változások idős korban II.

Pszichológiai:

  • nemzedékváltás, családi szerepek átrendeződése
  • autonómia csökkenése (szomatikus és financiális értelemben is)
  • öregedés jeleinek megélés, félelem a haláltól
  • ismerősök, családtagok halálának feldolgozása
  • hasznosság érzésének csökkenése
  • izoláció hatásai
  • dogmatikussá váló gondolkodás, dinamizmus csökkenése
v ltoz sok id s korban iii
Változások idős korban III.

Gyógyszeres kezelésben

  • lassabb felszívódás/elimináció
  • mellékhatásokkal szembeni érzékenység
  • túlzott terápiás hatás megjelenése
  • polypragmasia
  • rosszabb compliance
  • kontrolálandó gyógyszerszedés
pszichi triai betegs gek megel z se
Pszichiátriai betegségek megelőzése
  • munka, (új) elfoglaltság fenntartása
  • szerep a család életében
  • hasznosság (barkácsolás, nagyszülő szerep)
  • megszokott környezet, kialakított aktivitás
  • testmozgás
  • szomatikus betegségek megelőzése
  • polypragmasia megelőzése
  • érzékszervek működésének vizsgálata
  • korai felismerés, fokozott figyelem (sok diagnózis késik, betegek is maszkíroznak)
szorong sos zavarok saj toss gai
Szorongásos zavarok sajátosságai
  • Szorongás gyakran jelentkezik dementiában, depresszióban, delíriumban
  • Generalizált szorongás: 5%, nőkben gyakoribb
  • félelmek egy része reális lehet

Terápia

  • Inkább csak enyhíti a tüneteket
  • Kis dózis (pl.: 3x0,125 mg alprazolam, 2x5 mg buspiron)
  • Mellékhatások! – Szedáció, confusio, depresszió
  • Pszichoterápia hasznos lehet
somatoform zavarok somatisatio
Somatoform zavarok / Somatisatio

Nem differenciált somatoform zavar

  • 3-5%, nőkben gyakoribb

Hypochondriasis

  • érzékszevi károsodás
  • izoláció

Somatisatio

  • idősekben gyakori
  • lelki tünetekről nehezebben beszélnek, idősek érzelmeiket nehezebben öntik szavakba
  • disguisers, deniers, don’t knows
somatoform zavarok somatisatio ii
Somatoform zavarok / Somatisatio II.

Kezelés

  • Cél az élhető élet a betegnek, megkímélése értelmetlen diagnosztikus és terápiás beavatkozásoktól
  • Egészségügy felesleges terhelésének csökkenetése
  • Rendszeresen megvizsgálni
  • Időhatárt szabni az interjúnak, csak tervezett időben fogadni
  • Más orvosait nem szidni
  • Beteget elfogadva, panaszait komolyan véve lelki okokat is felhozni, összekapcsolni
  • Tüneti szerek
pszichotikus zavarok
Pszichotikus zavarok
  • Dementálódó és depresszív betegekben gyakori
  • Gyógyszerek, szomatikus betegségek, posztoperatív állapotok
  • Kontrolvesztés, érzékszervi károsodás, izoláció valószínűsíti

Paranoid rekaciók

  • Gyermekek elhagyják
  • Meglopatásos téveszmék
  • Idegenek járkálása (kintről befelé, egyre fenyegetőbb tartalom)
pszichotikus zavarok kezel s
Pszichotikus zavarok – kezelés
  • Orvossal szemben kevésbé gyanakvóak
  • Odafigyelve meghallgatni, félelmeit elmondhassa
  • Megértést mutatni gondolatai iránt, elfogadást nem
  • Gyógyszeresen elsősorban atípusos antipszichotikumok legkisebb szükséges adagban, legrövidebb ideig (mellékhatások!)
delirium
Delirium
  • Akut fluktuáló tudatzavar, változó éberséggel, figyelem vigilitás csökkenésével. Gyakran kíséri desorientáció, hallucináció, téveszmék, tremor, alvási ritmus felborulása.
  • Dementiánál gyorsabban alakul ki a kognitív deficit, figyelem gyorsan csökken, általában reverzibilis.
  • Depresszióval (hypoaktív forma) és anxietassal is összetéveszthető (hyperaktív forma)
del rium okai
Delírium okai

Okok: Mindig keressük okát!!!

  • Drug (sedatohypnoticumok, antidepressznsok, anticholinerg szerek, opiátok, alkohol)
  • Elektrolit zavar, kiszáradás
  • Lack of drug
  • Infekció
  • Redukált sensorium
  • Intrakraniális betegségek
  • Uroinfekciók, elzáródás
  • Myocardium betegségei
id skori depressz v szindr m k
Időskori depresszív szindrómák
  • Magyarországon élettartam prevalencia 15,1%
  • 65 év felett 1-4% a depresszió (teljes lakosságban 3-5%)
  • Depresszív szindrómák már 15% körül, alapellátásban 20%, kórházakban, otthonokban 30%-ot is meghaladhatja
  • Idősek elsősorban a családorvost keresik fel
  • Az esetek jelentős részét nem ismerik fel
  • A betegek rossznak érzik egészségüket, gyakran fordulnak ügyeleti ellátáshoz, orvoshoz
  • Sokuk alkoholista lesz (3-4x), magasabb mortalitás
id skori depressz v szindr m k rizik faktorai
Időskori depresszív szindrómák rizikófaktorai
  • női nem
  • egyedül élők (özvegyek)
  • társadalmi izoláció
  • szegények
  • gyász
  • családtag gondozása
  • betegség (saját ill. hitves)
  • korábbi depresszió
id skori depressz v szindr m k felismer se
Időskori depresszív szindrómák felismerése
  • Idősek nehezebben foglalják szavakba („nem érzem jól magas” stb.) – Érezte magát szomorúnak, levertnek? Csökkent az érdeklődése, gyakran kedvetlen az utóbbi időben? (96% súlyos depresszió)
  • Sok szomatikus panasz (65 év felett 60%)
  • Alvás, étkezés, fogyás, gyengeség tünetei kevésbé értékelhetőek
  • Anhedonia, pszichomotorium változása, bűntudat, diurnális ritmus, apátia, humor eltűnése, feledékenység
  • Geriátriai Depresszió Skála
id skori hangulatzavarok gyakori megjelen si form i saj toss gai
Időskori hangulatzavarok gyakori megjelenési formái, sajátosságai

Depresszív tünetek veszteség után

  • Azonosítható ok (életvitel, haláleset)
  • 1-2 hét (vagy az ok eliminálása) után a tünetek spontán is oldódnak
  • Gyakori tünet a sírás, bűntudat, pesszimizmus, kimerültség, feledékenység
  • Meghallgatás, helyzet letisztázása, megnyugtatás (nem hibás, nem „bolond”)
  • Rövid anxiolyticus kezelés szóba jön
id skori hangulatzavarok gyakori megjelen si form i saj toss gai ii
Időskori hangulatzavarok gyakori megjelenési formái, sajátosságai II.

Larvált depresszió / Dysthymia /

Kevert szorongásos-depressziós zavar

  • Major depresszió kritériumait nem éri el
  • Krónikus
  • Hangulatzavar megélése sokszor nem kifejezett
  • Somatisatio
  • Negatívizmus, szorongás, aggodalom
  • Depresszív Kognitív Struktúra szerepe
  • Antidepresszáns, pszichoterápia hasznos lehet
  • Felismerés!
id skori hangulatzavarok gyakori megjelen si form i saj toss gai iii
Időskori hangulatzavarok gyakori megjelenési formái, sajátosságai III.

Major depresszió / Bipoláris zavar

  • Pszichosis gyakoribb
  • Mániában inkább irritáltság, agitáció jelentkezik
  • Szomatikus tünetek gyakoriak
  • Pszichés eltérések közül inkább a típusos melankóliás tünetek

Pszeudodemencia

  • Sok „nem tudom”, rossz válaszokat biztatásra javítja
  • Nem igyekszik titkolni
  • Gyorsabb kezdet, depresszív tünetek, kezelésre jobb
depresszi szomatikus betegs gekben
Depresszió szomatikus betegségekben

Depressziót utánozhat:

  • Anaemia, OSAS, Hypthyreosis

Depresszió gyakoribb:

  • Parkinson kór (25-70%)
  • Alzheimer-kór (15-57%)
  • SM (27-54%)
  • Stroke(26-54%)
  • Hypothyreosis (50%)
  • MI (45%)
  • Daganatos megbetegedések (24%)
gy gyszerek a depresszi h tter ben
Gyógyszerek a depresszió hátterében
  • Anxiolyticumok (tüneteket is elfedi, adekvát kezelést késlelteti)
  • Antipszichotikumok (dysphoria, nyomott hangulat)
  • Antiparkinson szerek (L-Dopa, Amantadin)
  • Antihypertensivumok (ß-blokkolók, methyldopa, moxonidine (ronthatja), rilmenidine(ronthatja))
  • Szteroidok
  • Digoxin
ngyilkoss g id s korban
Öngyilkosság idős korban
  • Idős korban relatíve gyakoribb
  • Gyakrabban végzetes
  • Depressziósok 7-e (15%) öngyilkos lesz
  • Öngyilkosok 70% depressziós
  • 70% járt orvosnál (általában családorvosnál a megelőző 6 hétben)
  • Rá kell kérdezni (családtagot is):Érezte úgy, hogy nincs értelme tovább élni?Gondolt arra, hogy kárt tesz magában?Eltervezte mit tenne?
ngyilkoss g rizik faktorok
Öngyilkosság – rizikófaktorok
  • Férfi nem 60 évtől, nőkben 55-65 év között a legnagyobb
  • Depresszió
  • Korábbi kísérlet
  • Kognitív funkció károsodás
  • Egyedül élő / elszigetelt
  • Szegény
  • Testi betegség
  • Alkoholizmus
depresszi kezel si saj toss gai
Depresszió kezelési sajátosságai
  • 1/3 jobban lesz, 1/3 javul, de relapsus, 1/3 nem javul
  • Hatás lassabban alakul ki – akár 1-2 hónap
  • Tovább kell adni – 1-2 év (első epizód 50 éve felett, súlyos depresszió, több, mint 3 epizód - örökre)
  • Általában normál kezdő adag felével, harmadával
  • Rosszabb esélyek krónikus, dysthymiára rakódott esetben, dmentiában, kifejezett szorongás esetén
  • Antidepresszánsok hatékonysága hasonló, mellékhatásprofil jelentősen különbözik
  • Triciklikus antidepresszánsokat lehetőleg ne
  • Elsőnek SSRI szerek választandók
depresszi kezel si saj toss gai ii
Depresszió kezelési sajátosságai II.

Gyógyszeres kezelés

  • SSRI-k nem okoznak kognitív károsodást
  • Gyógyszerinterakció – fluoxetin, fluvoxamin
  • Agitáció – fluoxetin
  • Anticholinerg hatás – TCA, paroxetine
  • Szedál – paroxetine, TCA, mirtazapine (Remeron), enyhén a sertaline és venlafaxine (RR!)
  • Tianeptin jól tolerálható, idősekben hatékony
depresszi kezel si saj toss gai iii
Depresszió kezelési sajátosságai III.

Pszichoterápia

  • Bár önmagában nem elég rekurrens depresszióban a relapsus megelőzésére, a gyógyszeres kezelést hatékonyabbá teszi
  • DCS – rossz coping mechanizmus, maladaptív viselkedés, életesemény utáni panaszok kezelésében hasznos
  • Enyhébb, rövid ideje fenálló panaszok kevés melankólisá tünettel – önmagában is elég lehet

ECT

  • Rehydrálás után biztonságos és hatékony (80%)
dementia
Dementia
  • Tiszta tudat mellett kialakuló kognitív hanyatlás, mely nem más betegség (depresszió, delirium) következménye
  • Amerikában idősek 15%-a szenved demenciában
  • 60 évesekben 1%, 5 évente duplázódik, 85 év felett 30-50%, szociális otthonokban akár a 80%-ot is elérheti
  • Korfüggő feledékenység
  • Esetek 90%-át az Alzheimer-kór és a vasculáris demencia teszi ki 2:1 arányban
dementia t netek felismer s
Dementia – tünetek, felismerés

Családorvosok gyakran ismerik fel későn

(rohanás, nem kellő figyelem, sokszor betegek titkolják)

  • Napi aktivitás nehezen kivitelezhető (60 év felett rákérdezni)
  • Hanyatló kognitív funkciók
  • Romló személyes higiénia
  • Kötelezettségek elmulasztása (számlák, rendelés)
  • Külső jelek (fogyás, zúzódások, inkontinencia)
  • Érdeklődés csökkenése, izoláció
  • Kötözködés, gyanakvás, depresszió, alkohol
dementia ment lis t netek
Dementia – mentális tünetek
  • Új információk tanulásának, előhívásának nehézsége, rövid távú memória zavar – ismételt kérdések, paranoid reakciók
  • Összetett feladatok kivitelezésének nehézsége
  • Érvelés gyengesége
  • Orientáció zavarai, zavartság
  • Döntési hibák
  • Kommunikációs nehézségek (szótalálás, folyamatos beszéd, de a közhelyek épek lehetnek!)
  • Hozzátartozó által elmondott tünetek segíthetnek (megváltozott), objektívan értékelni
dementia ment lis t netek ii
Dementia – mentális tünetek II.
  • Megszokott rutin, környezet változása dekompenzációt okozhat
  • Személyiség változása, hangulat ingadozása, irritáltság, agitáció
  • Agresszió, szexuális zavarok
  • Paranoia – 25%-ban, idegenek (tükör)
  • Kóborlás – megszokott környezet keresése
  • Reflexek kialszanak, motoros aktivitás végül csökken
  • Vaszkuláris dementiában fokális tünetek, „érintetlen” kognitív részfunkciók
dementia diagn zis kivizsg l s
Dementia – diagnózis, kivizsgálás
  • Napi aktivitás romlása a progresszív memória zavar és még egy kognitív funkció károsodása miatt
  • Egyéb tényezők kizárása (betegségek, hangulatzavar, gyógyszerek)
  • Anamnézis, panaszok változásának követése
  • Cardiovasculáris (atheroscleroosis), neurológiai status (gócjel, parkinsonismus, neuropátia)
  • Pajzsmirigy funkció, vérkép, vércukor, máj-, vesefunkció, albumin, B12, vizelet, esetleg TPHA, HIV antitest
  • Képalkotó vizsgálatok – hasi, nyaki UH, CT
dementia diagn zis kivizsg l s ii
Dementia – diagnózis, kivizsgálás II.

Mini-Mental State

  • Gyors – 5 perc
  • Szenzitivitása specifitása a kognitív funkciók romlására 80% feletti (más betegségek – delirium, pseudodementia!)
  • Napi aktivitást, hangulatot, gondolkodás problémáit nem méri
  • Kimerültség, szorongás, depresszió, gyógyszerek, feladat nem értése nehézséget jelenthet
  • Látás, hallás, mozgászavarok!
  • Intelligens betegek – korábbi aktivitás
dementia kezel s
Dementia – kezelés
  • Megfelelő táplálkozás, folyadékbevitel
  • Szellemi, fizikai aktivitás
  • Családi környezet fenntartása, izoláció kivédése
  • Tájékozódás könnyítése (jelzések)
  • Otthon biztonságossá tétele
  • Ápolás megszervezése (hozzátartozók oktatása, szakápolás)
dementia gy gyszeres kezel s
Dementia – gyógyszeres kezelés
  • Depresszív tünetek kezelése! SSRI, 6 hét után hangulat, kognitív funkciók értékelése
  • Alzheimer-kórban kolinerg szerek (donepezil [Aricept], rivastigmine [Exelon], Ebixia)
  • Ösztrogén, E vitamin, selegiline, gingko biloba, gyulladáscsökkentők
  • Kumarin származék, aszpirin, nootropicumok, alapbetegségek kezelése vaszkuláris dementiában
  • Tünetek esetén atípusos antipszichotikumok, anxiolyticumok, anticonvulsivum (agresszió, hangulat)
  • Pszichoterápia esetleg, támogató beszélgetések
dementia speci lis k rd sek
Dementia – speciális kérdések

Agitáció / Agresszió

  • Nyugodt, barátságos maradni
  • Figyelem elterelés
  • Viselkedésterápiás megközelítés (mi provokálja, mit csinál, hogyan reagálnak – szituáció megelőzése)
  • Külső ok, betegség eliminálása (infekció, fájdalom, obstipatio, retenció, delirium, pszichosis)
  • Kis dózisú antipszichoticum
dementia speci lis k rd sek ii
Dementia – speciális kérdések II.

Kóborlás

  • Unalom, ingerszegény környezet, mozgáshiány
  • Anxietas, agitatio, depresszió, pszichózis
  • Fájdalom, kényelmetlenség
  • Keresés
  • Azonosító

Terápia

  • Okok eliminálása
  • Pszichiátriai okok kezelése
  • Ajtók bezárása, fizikai megszorítás kerülése
dementia speci lis k rd sek iii
Dementia – speciális kérdések III.

Éjszakai nyugtalanság

  • „Sundowning”
  • Alvásritmus felborulása
  • Éjszakai sötét, csend ijesztő lehet
  • Delirium kizárandó

Terápia

  • Nappali aktivitás, kevés alvás
  • Rutin napi ritmus, állandó idejű lefekvéssel
  • Esti stimulánsok, étkezés kerülése, kényelmes ágy
  • Esetleg gyógyszeres kezelés
dementia speci lis k rd sek iv
Dementia – speciális kérdések IV.

Inkontinencia

  • Tervezés nehézsége
  • Desorientatio, WC nem találása
  • Érdektelenség
  • Kontrol hiánya

Terápia

  • Rendszeres WC használat (utazás, lefekvés)
  • Ajtók cimkézése
  • Obstipáció, uroinfekció kezelése
  • Szedáció kerülése
dementia speci lis k rd sek v
Dementia – speciális kérdések V.

Szexuális zavarok

  • Beszéd, mutogatás
  • Családtagok nehezen viselik
  • Viselkedésteráiás megközelítés

Együttműködés hiánya

  • Megbeszélés, megyegyezés
  • Rábeszéléskor időt hagyva
  • Orvos vagy családtag – kitől mit fogad el
dementia speci lis k rd sek vi
Dementia – speciális kérdések VI.

Gondozók

  • Anyagi segítség (ápolási díj, szakápolás, önkormányzati segély, kgy.)
  • Pihenés, munka biztosítása (nővér fogadása, szakápolás)
  • Feladatokban segítség (ebédszállítás)
  • Felvilágosítás (betegség, gyógyszerek, viselkedés)
  • Emócionális segítség