Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

1. Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

2. „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság” Camus: Sziszüphosz mítosza Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001 Vörös V: PhD tézisek, 2010

3. Áttekintés • Bevezetés • Az öndestruktív magatartásformák • Az öngyilkosság • A lélektani krízishelyzet • A segítségnyújtás lehetőségei • Összefoglalás

4. Öndestruktív magatartásformák • Káros szerhasználat • Nikotin • Alkohol • Drog • Önkárosító magatartásminták • Öngyilkosság • Szuicid kísérlet • Befejezett szuicidium

5. Epidemiológiai adatok I. • Befejezett szuicidium gyakorisága • Világon: 1 millió/év • Európában: 150000/év • Magyarországon: 2300/év • Szuicid kísérletek • Legalább tízszeres (8-20x) • Élettartam prevalencia: 3% • Nemi különbségek („gender paradox”) • Befejezett: 3/4 férfi • Megkísérelt: 2/3 nő Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010

6. Epidemiológiai adatok II. Wikipedia:List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010 Vörös V: PhD tézisek, 2010

7. Epidemiológiai adatok III. A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988-2008) Vörös V: PhD tézisek, 2010 KSH: Statisztikai Tükör, 2008

8. Etiológiai megközelítések • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség • Tudomány • Természet • Bölcsészet • Társadalom • Medicinális modellek • Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig) • Stressz-diatézis (Mann, Wasserman) • „Final common pathway” • Nincsen „királyi út” • Integratív megközelítés jelentősége Vörös V: PhD tézisek, 2010

9. A bio-pszicho-szociális modell • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging) • Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely • Szerotonin • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai) • Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz) • Mentális zavarok/temperamentum • Krízis koncepció • Szociális/szociológiai • Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma Vörös V: PhD tézisek, 2010

10. Mann stressz-diatézis modellje Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények OBJEKTÍV ÁLLAPOT Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok SZUBJEKTÍV ÁLLAPOT Szuicid késztetés Alacsony Szerotonerg aktivitás Impulzivitás Agresszivitás Szerhasználat Szuicidium (alkohol, drog, nikotin) Mann: AJP 1999;156:181-9 Vörös V: PhD tézisek, 2010

11. A lélektani krízis elméleti háttere-A krízis és az öngyilkosság viszonya-

12. A krízis jelentése, jelensége • Krízis = válság • fordulat, „változás” (krinein) • Típusai • Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani • 4 alapjellemzője • Felbukkanás: váratlan, hirtelen • Jelleg: fenyegető, ijesztő • Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan • Kényszerítőerő: változás kényszere

13. A krízis definíciója • Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára • A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza • Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges

14. A krízisek típusai I. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

15. A caplani kríziskoncepció • Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni • Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik • Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes • Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával

16. A krízisek típusai II. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

17. Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai • 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1) • 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3) • 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5) • 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11) • 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens • 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40) • 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép • 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis Vörös V: PhD tézisek, 2010 Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968

18. A krízisek típusai III. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

19. A krízismátrix koncepciója Fejlődési Akcidentális Krízis mátrix Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

20. Stressz Krízis MÚLT JÖVŐ Trauma JELEN A krízis idődimenziója • Trauma – stressz – krízis • Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot • Múlt – jelen – jövő • Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

21. A krízis kommunikációs sajátosságai • Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955) • Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961) • Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973) • Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949) • Dinamikus beszűkülés • Gátolt és befelé forduló agresszió • Öngyilkossági fantáziák • Negatív kód (Kézdi, 1995)

22. A krízis pszichopatológiája • Krízisregresszió • Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció • Beszűkültség • Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár • Gondolkodás • Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek • Hangulat • Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer • Anxietás • Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás • Ösztönkésztetések • Csökkent étvágy és libidó, alvászavar • Pszichomotorium • Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság • Testi tünetek • Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek

23. A krízis dinamikája • Látens, lappangó időszak • Kiváltó esemény („utolsó csepp”) • A krízisállapot kialakulása, észlelése • Mobilizálás (énerő, coping) • Próba-hiba működésmód • Lesüllyedés, örvény • Destabilizáció, dezintegráció

24. A szuicid krízis lefolyása Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010

25. A krízis kimenetele • Megoldás • Személyiség magasabb szinten történő integrációja • Poszttraumás növekedés • Kompromisszum • Túlélés, de • Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban • Ineffektív megoldás • Maladaptív mechanizmusok • Kronicizálódó krízis • Rekurrens krízisek • Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása • Összeomlás • Dezintegráció • Pszichózis • Szuicidium

26. Rizikófaktorok • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők • Öngyilkossági gondolatok/cselekmények • Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok) • Testi betegségek (krónikus, malignus) • Pszicho-szociális tényezők • Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus) • Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások) • Pszichológiai tényezők • Kognitív tényezők (krízis, depresszió) • Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő) • Egyéb tényezők (módszer elérhetőség) Vörös V: PhD tézisek, 2010

27. Protektív faktorok • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők • A személlyel együtt élő gyermek • Család (iránti felelősségérzés) • Terhesség • Gyakorló vallásosság • Elégedettség az élettel • Ép valóság-tesztelési képesség • Adekvát megküzdő stratégiák • Adekvát problémamegoldó készség • Szociális támogatottság • Terápiás kapcsolat Vörös V: PhD tézisek, 2010

28. A segítségnyújtás • Lehetőségei • Medicinális • Gyógyszer • Pszichoterápia • Krízisintervenció • Nem-medicinális • Telefonos segélyszolgálatok • Segítő csoportok • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás • Szintjei • Egyéni • Társadalmi • Család, közösségek • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média Vörös V: PhD tézisek, 2010

29. A krízisintervenció I. • Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás) • A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója • Krízishelyzetben történő • A krízisállapot oldására irányuló • Olyan segítő • Pszichoterápiás jellegű és szemléletű • Időben behatárolt • Sürgősségi pszichológiai beavatkozás • Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben • Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza

30. A krízisintervenció II. • Cél • Krízisoldás • Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés) • Prevenció • Fókusz • Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot) • Itt és most (ott és majd) • Dinamika • Megőrzés–változás dichotómiája • Kapcsolat • Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens)

31. A szuicid prevenció modellje • Célkitűzés • Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása • Módszer • Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás • Eredmény • Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés) • Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek • Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése • Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése • Intervenció-prevenció megtervezése • Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein • Következtetés • Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség) • „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia” Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):307-311

32. Vörös V: PhD tézisek, 2010

33. Összefoglalás • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja • A kríziskoncepció alkalmazása • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia • A segítségnyújtás lehetőségei • Medicinális - nem-medicinális modellek • Egyéni - társadalmi szinteken Vörös V: PhD tézisek, 2010

34. „Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg” Talmud Vörös V: PhD tézisek, 2010 Talmud

35. Köszönöm a figyelmet! Vörös V: PhD tézisek, 2010

36. Köszönetnyilvánítás • Elődök • Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) • Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor • Krízis munkacsoport • Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor • S.O.S. Élet Telefonszolgálat (06-80-505-390) Vörös V: PhD tézisek, 2010

37. Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I. • Beszélnek róla? • „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.” • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról. • Jelzik a szándékukat? • „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.” • A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé. • Kérnek segítséget? • „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.” • A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől. • Tényleg meg akarnak halni? • „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.” • Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni. Vörös V: PhD tézisek, 2010

38. Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II. • Van előjele? • „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.” • Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető. • Csak figyelemfelkeltés? • „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.” • Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége. • Lehet-e segíteni? • „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.” • Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”. • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla? • „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.” • Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót. Vörös V: PhD tézisek, 2010

39. Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III. • Elmebetegség? • „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.” • Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek. • Halálos betegség? • „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.” • Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság. • Mi történik a kísérlet előtt? • „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.” • A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt. • Mi történik a kísérlet után? • „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.” • Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban. Vörös V: PhD tézisek, 2010

40. Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV. • Mi hajlamosít? • „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.” • Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni. • Bármikor megteheti? • „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.” • A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót. • Öröklődik? • „Az öngyilkosság öröklődik.” • Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció. Vörös V: PhD tézisek, 2010

41. Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001) Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001) A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II. Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004 Vörös V: PhD tézisek, 2010

42. A „Gender” vizsgálat II. Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71

43. A CASE vizsgálat • Célkitűzés • Adoleszcens szuicid viselkedés • Módszer • Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE) • Önkitöltő kérdőív (4408) • Eredmény • DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%) • DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők) • Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció • Következtetés • Addikciók • Segélykérés lehetőségei • Iskolai prevenciós programok Vörös V: PhD tézisek, 2010 Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P:Psychiatria Hungarica 2004;4(19):337-345

44. Az „Elderly” vizsgálat • Célkitűzés • Időskori szuicid viselkedés • Módszer • Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel • Eredmény • Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek • Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6) • A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége • Következtetés • Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása • Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció) Vörös V: PhD tézisek, 2010 Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):221-225

45. A MINI-Plusz vizsgálat • Célkitűzés • Mentális zavarok felmérése • Módszer • MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel • Eredmény • 89% (élettartam: 92%) • Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%) • Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis) • Klinikai és MINI diagnózisok eltérései • Következtetés • Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő) • MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok • A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:398-408

46. A Prime-MD vizsgálat • Célkitűzés • Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban • Módszer • Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens) • Eredmény • 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok) • Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos • Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3) • Következtetés • Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat • A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát • Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):193-196

47. A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja Vörös V: PhD tézisek, 2010

48. Hová fordulhatunk? • A másik felé és önmagunkba • Támogató környezet (család, barát, közösségek) • Szaksegítség • Pszichiáter, pszichológus • Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház • Ügyelet, mentő • Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.) • Lelkisegély telefonszolgálat (06-80-505-390) Vörös V: PhD tézisek, 2010

49. Összefoglalás II. • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása Vörös V: PhD tézisek, 2010

50. A krízisintervenció III. • Setting • Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, 50-90 perc) • Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy) • Potenciális tér • Attitűd • Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens) • Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált • Technikai elemek • Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció