Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA

1. SzociológiaKözgazdászoknakBEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék aorban@eik.bme.hu

2. Mi a szociológia? Auguste Comte (1798-1857), a „szociológia alapító atyja”, pozitivista tudós , szerint: a társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata, vagyis a társadalmat is - a megfigyelhető, ellenőrizhető - törvényszerűségek, adottságok alapján kell vizsgálni.

3. Max Weber (1864-1920), német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa szerint: „A szociológia az a tudomány, amely értelmezően meg akarja érteni a társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés menetére és következményeire oksági magyarázatot kíván adni.”

4. Anthony Giddens, kortárs brit szociológus szerint: az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalommal foglalkozó tudomány.

5. A szociológia tárgya, főbb kérdései • A szociológia tehát a társadalmi élet törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya az egész társadalom. • Egyén és társadalom közti viszony • A társadalom egyes részei és az egész közötti kapcsolat • Társadalmi integráció és differenciálódás • Társadalmi változás okai, törvényszerűsége • Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok, cselekvés

6. Módszerei, elve • Fő módszere a társadalomban tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó adatgyűjtés, ezek szisztematikus és –lehetőleg – objektív feldolgozása, elemzése, következtetések levonása. • Értéksemlegesség (weberi) eszméje: tények szigorú elkülönítése az értékítéletektől, törekedni kell az objektív, tényszerű megállapítások megfogalmazására.

7. Szociológia módszertana • Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertan • Kvantitatív • már meglévő statisztikai adatok (másodlagos) elemzése • kérdőíves felmérés (survey) • Kvalitatív • terepkutatás • kísérlet • interjú • tartalomelemzés

8. A szociológia klasszikusai Auguste Comte (1798-1857) Emile Durkheim (1858-1917) Max Weber (1864-1920) Karl Marx (1818-1883)

9. Auguste Comte(1798-1857) • Szociológia, mint új tudományág megalapítója, pozitivista természet- és társadalomtudós → társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata • Társadalom: organizmus, ahol az egész megelőzi a részeket, a többletet pedig az emberek közötti szolidaritás, összhang adja • Ember, mint morális, „társadalmasodásra” hajlamos lény • Érett szellem (intellektuális és lelki) → érett társadalom

10. Emile Durkheim (1858-1917) • Második nemzedék tagja, az első szociológiai tanszék alapítója, filozófus-társadalomtudós. • Fő kérdése: milyen kötelékek vannak az emberek között, mi a társadalmiság alapja? • Emberi természet kettősége: érzéki/ösztöni én+morális/erkölcsi én • Kollektív tudatállapot, erkölcsi/társadalmi én • Munkamegosztás és szolidaritás • Mechanikus és organikus szolidaritás

11. Max Weber (1864-1920) • Német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa. • Főbb kutatási területei: cselekvéselmélet, módszertani individualizmus, megértő szociológia, vallás, hatalom, társadalmi rend, értékmentes társadalomtudomány eszméje.

12. Weber cselekvéselmélete • Emberi cselekvés konkrét és „ideáltipikus” (avagy tiszta) megjelenése: • A konkrét cselekvés legtöbb esetben csak határesete a tudatos cselekvésnek • míg az ideáltipikus cselekvésnek mindig van szándékolt értelme – legyen akár racionális, akár irracionális.

13. Emberi cselekvés négy ideáltípusa • Célracionális cselekvés: a cselekvő saját, racionálisan kiválasztott célja sikeres elérése érdekében eszközként használja a külvilágot, beleértve embertársait is. • Az értékracionális cselekvés során, az ember magatartását a cselekvés önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai értékébe – vetett hite határozza meg, függetlenül annak sikerétől. • Az indulati vagy emocionális cselekvést az emberi indulati-érzelmi állapota befolyásolja. • Végül a tradicionális cselekvést a meggyökeresedett szokások, hagyományok határozzák meg.