1 / 36

U MAMCFLÁKÚL

U MAMCFLÁKÚL. 015 017 016 015 018 014 005 015 005 018 020 002 013 002 015 005 013 002 015 009 011 002 009 008 019 015 015 018 016. A titkosírás. története és a matematikai háttér. Tartalom. Bevezet ő A lkalmazásai A kriptográfia eszköztára Alapvető fogalmak, definíciók

korene
Download Presentation

U MAMCFLÁKÚL

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. U MAMCFLÁKÚL 015 017 016 015 018 014 005 015 005 018 020 002 013 002 015 005 013 002 015 009 011 002 009 008 019 015 015 018 016

  2. A titkosírás története és a matematikai háttér

  3. Tartalom • Bevezető • Alkalmazásai • A kriptográfia eszköztára • Alapvető fogalmak, definíciók • Szimmetrikus rejtjelező algoritmusok • Aszimetrikus rejtjelező algoritmusok

  4. Kinek volt/van erre szüksége? • Katonák • Diplomácia • Naplóírók • Szerelmesek • Az utóbbi évtizedekben a számítástechnika illetve legújabban az Internet-alkalmazások tartanak igényt titkosításra • A diákoknak: órai levelezés (Aladár és Cecil) • A tanároknak: dolgozatkérdések

  5. Néhány alapfogalom • A kriptológia szó a görög ó(ejtsd krüptosz) szóból származik, amelynek jelentése rejtett, titkos; • Kriptológia = kriptográfia+kriptoanalízis • Kriptográfia: az információ elrejtése/elérhetetlenné tétele; • Steganográfia: az információ "fizikai" elrejtése; • „kopasz rabszolga”, szkütalé -görögök, • „német írásjel”

  6. Történeti bevezető példákkal Első módszerek • egyiptomiak: rejtjelezett szöveg egy több mint négyezer éve megírt kőtáblán • szteganográfia • Deszkára írt üzenet+viasz (Demeratosz /Hérodotosz /, perzsa háborúk) • Hisztaiaeusz: küldönc fejének leborotválása • szkütalé • anagramma, betűkeverés, átrendezés • elég megbízható, lehetőségek száma: faktoriális, fésüs módszer

  7. behelyettesítés: • első megjelenése: Káma Szutra (a nő dolga pl. főzés mellett a titkosírás művészete) • behelyettesítő kódnak nevezik, a pozíció marad, a hangérték változik (pl. A helyett B)

  8. Caesar-módszer, amivel a kárthágóiakat verte át • Caesar: nyílt szöveg: veni, vidi, vici kódolt szöveg: YHQL, YLGL, YLFL kulcs: DEFGHIJKLMNOPQESTUVWXYZABC (három hellyel csúztatjuk) lehetséges kulcsok száma: 25 nyílt abc bármely elrendezését tekintve a lehetséges kulcsabc-k száma: több, mint 4*10^26 (angol abc) miért volt elég akkor a 25? • a kulcsmondat alapú behelyettesítés módszere: • pl. kód-abc: JULISCAERTVWXYZBDFGHKMNOPQ • előnye: megjegyezhető, nem kell felírni • hátránya: kevesebb lehetőség, támpontok, megfejthetőség • közös elnevezés: monoalfabetikus behelyettesítő kód: a kódolás folyamata alatt mindvégig ua. a kódabc-t használják

  9. Dekódolás, desifrírozás, kriptoanalízis, feltörés • kell hozzá: intuíció, statisztika, nyelvészet, támpontok! • azaz: elegendő mennyiségű szöveg, • használt nyelv statisztikai jellemzőinek ismerete

  10. Dekódolás, desifrírozás, kriptoanalízis, feltörés • gyakorlat (Mária skót királyné története) CBÜQEEÜCÍVBNKIGMGÁHÚBÜCÍMCKECÖBÓGÍNGUGÚÚWNBCBNQÁQÚBÜHÖAGÁRÜ!BCÁÜBÚÁŐUÁPNHÖÜBNKGÓGOMWN!BGÁÁGOBCBNKIGMGÁHÚÜBÚÁŐUÁCÜÜDBCOCNLÜŐÜÜŰN! megfejtés: 1. betűgyakoriság megállapítása, mi lehet a szóköz? 2. összehasonlítás a magyar abc gyakorisági táblázatával 3. próbálgatás (Word)

  11. A „feltörhetetlen” kódok • Több kód-abc használata (polialfabetikus) • Vigenére-kódolás (1523) • Kulcs, 26 kód-abc-t használ 1 helyett • A nyílt szöveg minden betűjét más-más Caesar-kód abc segítségével sifrírozzák • Vigniére-tábla • Nehézkes a használata, így a régit használják • Kódfejtő szobák (Bécs- nagyon híres, fekete szoba)

  12. - - • A Vienére-kód megfejtése: • Babbage: 1854, újságcikk nyomán • 1. lépés: kulcsszó hossza (legnagyobb közös osztó) • 2. lépés: felbomlik monoalfabetikus szövegekre -> kriptoanalízis • 3. lépés: kulcsszó megállapítása • Nyílt szöveg hosszúságú kód • Matematikailag megfejthető

  13. További kódolások • Homofonikus behelyettesítés: • A nyílt abc betűinek arányosan több kód felel meg • Pl.: a betűnek: 09, 12, 23, 47, 53, 67, 78, 92 • z betűnek: 02. • minden betű gyakorisága 1% körüli, nincs kiugrás! • Minden kód-jel csak 1 betűt jelölhet • Megfejtése: monoalfabetikus-kód, nyelvészet szerepe (dupla betűk elemzése) • A monoalfabetikus kódok csűrése-csavarása nehezítette a megfejtést ->nem kellett a Vigneré-kódolást használni (pl. XIV. Lajos -„nagy kódja”, amit megfejtettek, Vasálarcos) • Könyvkód (Vignére-kódolás módosítva)

  14. A titkosírás matematizálása • XX. század elejére • feltörhetetlennek hitt kódok feltörése a matematika segítségével • Morze-távíró, telefon, rádió -> kommunikáció első forradalma -> növekvő igény a biztos titkosírásra • háborús helyzet -> gyors, megbízható eljárás kell • XIX. századig: nyelvészek, kevés matematikus, humán beállítódás • nem minden megfejthető, de senki sem lehet biztos abban, hogy nem fejtik meg

  15. A XX-XXI. század • Az első világháború titkos története • 1914-18: német ADFGVX-sifre, (1918. március 5-én a 21-i offenzíva előtt alkalmazták) • 1918. június: németek már csak a meglepetés erejére számíthattak, a franciák feltörték –Painvin • behelyettesítés és átrendezés módszere együtt, • kell kulcs • megfejtették -> németek elvesztették a csatát • 1917. január 17: Zimmermann-távirat ->USA belép az első világháborúba • angolok fejtik meg

  16. A Zimmermann-távírat

  17. Második világháború (1939-1945) • a matematikusok 20-as évekre rájöttek: csak az egyszeri, véletlen kulcsos kódolás valóban megfejthetetlen (ld. 1945 után: „forró drót”) • németek 1918, 1930-as évek: ENIGMA • gépesítették a kódolást • a gép szerkezetének ismeretével sem lehet megfejteni (ezt hitték) • alapja: 2 (3) tárcsa keveri a betűket+kapcsolótábla+billentyűzet+kijelző+visszairányító • lehetséges kulcsok száma: 26^3*3!*10^10=kb. 10^15 db

  18. Az ENIGMA feltörése lengyelek: Ciezki-százados vezette 40-es szoba lakói • megszerezték az Enigma leírását (magát a gépet) • kódkönyvek felépítését is megszerezték (szabványokat)- keverőtárcsák, stb. sorrendjének leírását • üzenetkulcsot is küldtek a németek (ezután eszerint sifriroznak) • Rejewski fejti meg az ismétlések és a szabványok alapján szabályszerűségekre jött rá -> kódfejtés gépesítette („bombák”) • összefoglalva: félelelm, matematika, kémkedés segített • Lengyelország lerohanása: Angliába menekítik • angolok: Bletchley Park • német üzenetek elfogása, megfejtése • általános módszer kidolgozása, cilly-k felfedezése • Turing munkássága -> a mai elektronikus számítástechnika-elmélet alapjainak megteremtése, Colossus -> 1970-es évekig titokban maradt • kódkönyvek ellopása • olasz és japán kódok feltörése -> USA Midway-szigetek • háborút eldöntötte, még 2-3 évig tartott volna, ha nem fejtik meg

  19. A második világháború tanulságai, a modern kriptográfia • németek túlzottan bíztak az Enigmában • USA: nyelvi korlát kihasználása: navahó indiánok alkalmazása ->lényegében nem kell titkosítani! (kódbeszélők) • Lorenz-kód (Hitler és a vezérkar között) angolok feltörték -> és sikerült gépesíteni -> programozható számítógépek megteremtése (Colossus/Neumann János) • megjelenik a SZÁMÍTÓGÉP a titkosításban és a kódtörésben • számokkal dolgozunk (ASCII) • kettes számrendszer • függvények • az első számítógépesített kódolási eljárások: Lucifer • kulcsmegosztás problémája előtérben

  20. A modern kriptológia eszköztára • A hangsúly a gyakorlati feltörhetetlenségre helyeződött. • Általánosan elmondható, hogy olyan nehézségű titkosítást kell választanunk, hogy egy esetleges feltörési kísérlet erőforrás- igénye (pénz, idő, ember) nagyobb legyen, mint a feltört információból elérhető haszon. • Egyirányú függvények: f egyirányú, ha x ismeretében y = f(x) könnyen számolható, de adott y-hoz a fenti tulajdonsággal rendelkező x-et megtalálni nehéz. • y=f(x)=2x; C=8=y, akkor könnyen kitalálható, hogy x=4. Ezért a jó függvény megtalálása a cél, még akkor is, ha ismert az f fv. • Például véges testekben y = x^2 könnyű, x = y^(1/2) nehéz.

  21. Részösszefoglalás: szimmetrikus rejtjelezés Bob Alice Nyilt csatorna Biztonságos csatorna<- itt a probléma!!!!!!

  22. Szimmetrikus rejtjelezés • Rejtjelezés: c = E(m)m = D(c) • Kulcsos rejtjelezés:c = E(k,m)m = D(k’,c) • Szimemtrikus algoritmus: k = k’ (vagy legalábbis könnyen kiszámítható egyikből a másik). • található jó egyirányú függvény -> probléma: mi legyen a kulcscsal?

  23. Szimmetrikus rejtjelezés 2. • Az algoritmus biztonsága kizárólag a kulcson alapszik • Algoritmusok: DES, RC4, RC5, Blowfish, Rijndael (AES) … • valódi véletlenszerű, egyszeri kulcsosak feltörhetelenek -> „forró drót” • drága, nehézkes

  24. Nyilvános kulcsú rendszerek Szimmetrikus rendszereknél problémák: • Túl sok kulcs. N résztvevő esetén O(N^2) • Bonyolult a kulcsok cseréje. Személyes találkozást, vagy megbízható harmadik személyt igényel. Megoldás: Nyilvános kulcsú rendszerek

  25. Nyilvános kulcsú rendszerek Bob Alice Nyílt csatorna Nyilt csatorna Nyilvános kulcs Titkoskulcs

  26. Nyilvános kulcsú rendszerek • 1976-ban vetette fel az ötletet Whitfield Diffie és Martin Hellman -> szimmetrikus kódolás ->DES,2DES,3DES • Megoldható a probléma: kétkulcsos láda Alice, Bob, Cecil között • matematika: modulusok-elmélete, óra-számtan, maradékok, ebben valódi egyirányú-függvényeket tudunk alkotni • 3^x=1 (mod 7) x=? ; x=5 nem jó, sok. x=6 jó • közös kulcs kialakítása, Alice és Bob közösen kidolgozza a kulcsot, de nem kell magát a kulcsot átadniuk, ez nem nyilvános! • 1978 Ron Rivest, Adi Shamir, Leonard Adleman – RSA • aszimmetrikus, pl. Alice csak rejtjelezni tud, desifrírozni ua. kulccsal nem tud! Más a sifrírozó és más a desifrírozó kulcs! • láda-hasonlat: „Bob lakatja a boltban” -> privát kulcs, nyilvános kulcs fogalma • nehéz volt matematikai függvényt találni

  27. DES • Data Encryption Standard • USA-beli szabvány • Titkos kulcsú algorimus • 56 bites kulcsot használ • Nyílt szöveget 64 bites blokkonként kódoljuk, ami során szintén 64 bites titkos üzeneteket kapunk • Az algoritmus, melynek paraméteréűl egy 56 bites kulcs szolgál 19 különálló fokozatból épül fel

  28. DES kódolása • Első lépés egy kulcsfüggetlen keverés 64 bites bemeneten, az utolsó lépés ennek pontosan az inverz művelete • Az utolsót megelőző lépésben az első 32 bites részt felcsréljük a hátsó 32 bites résszel • A maradék 16 lépés mükődése ehhez hasonló • A dekódolást ugyanazzal a kulccsal végezhetjük, mint a kódolást(csak a lépések sorrendje fordított)

  29. IDEA • International Data Encryption Algorithm • két svájci kutató fejlesztette ki • 128 bites kulcsot használ • jelenleg nem ismert olyan módszer amely emberi idő alatt feltörné az IDEA-t • az algoritmus hasonló a DES-hez

  30. RSA • (Rivest, Shamir, Adleman) • nyilvános kulcsú • gyakorlatilag feltörhetelen • 2000 szeptember 20-án járt le a szabadalom • egyetlen hátránya, hogy túl lassú nagyobb adahalmaz kódolására

  31. RSA algoritmus alapja: moduláris aritmetika, számelmélet nagy prímszámok kellenek > 10100 • Alice: n = p*q és z = (p-1)*(q-1) /pl. n=17*11=187; z=160/ • legyen e z-hez képest relatív prím /e=7/ • Alice nyilvános kulcsa az (e, n) pár -> aki üzenetet akar küldeni A-nak • Kódolás C = Pe mod n /C=887=11(mod 187)/ • keressünk egy olyan d-t, amelyre e*d = 1 (mod z) /7*d=1 (160) d=23/ - azaz e*d z-vel osztva 1 maradékot ad • a titkos kulcs a (d, z, q, p) • Dekódolás: P = Cd (mod n) /P=1123 =88 (187)/ • számolásigényes!

  32. RSA algoritmus 2. • biztonságát az adja, hogy nem ismert olyan módszer, amely meg tudná határozni p, q-t illetve z-t az n faktorizálása nélkülA legnagyobb számok, amiket 1990-es évek végén prímtényezőire tudnak bontani a matematikusok, 130-140 jegyűek. Egyes speciális típusú számok felbontásával 155 vagy több jegyig is el lehet jutni. (Egy 512 bites kulcs kb. 155 jegyű!) • Tipikus méretek n-re: 512, 768, 1024, 2048, 4096. Az utóbbi három tekinthető biztonságosnak (jelenleg) • digitális aláírás -> tényleg mi küldtük! • feltörése: összes kulcs kipróbálása (brute-force) • angol titkosszolgálat: RSA előtt évtizeddel kidolgozta Cocks

  33. B A A B + + + + = B A A B Kommunikáció RSA-val • Alice rejtjelezi az üzenetet Bobnak és alá is írja. • Természetesen bármelyik fázis kihagyható.

  34. Jelen • bármely kód megfejthető, ha másképp nem, akkor kulcspróbálgatással: • ezt 100 millió db 100 MHz, 8 MB RAM-os gép 10^130 nagyságrendű n esetén 15 másodperc alatt elvégzi, ezért a szabvány: 10^308 nagyságrend • szimmetrikus kódolás (DES)->

  35. Thomas Jefferson és Henry David Thoreau eszmei örököseinek valló kriptolibertariánusok megjelenése • Philip Zimmermann megírta 1991-ben a PGP/Pretty Good Privacy, vagyis Egészen Tisztességes Titkosítás, a szimmetrikus+RSA vegyítése. A szimmetrikus kódolás (IDEA)+aszimmetrikus (RSA) együtt, a kulcs kódolása RSA-val/. Akár katonai szintű 1024-es bites kulccsal is védhetjük elektronikus magánlevelezésünket a kíváncsi szemektől • A PGP az RSA algorimus alkalmazása e-mail-ek titkosítására

  36. Jövő • Az üzleti élet kihívásai, mivel a DES már nem biztonságos • Az USA kiviteli tilalmának lehetséges hatásai: megjelenhetnek az izraeli és kínai titkosító algoritmusok,tehát az USA elveszítheti elsőségét az informatikai piacon • kvantum-számítógépek és a kvantum-titkosítás

More Related