jraiparosod s s jraiparos t s a gazdas gi v ls g el tt s ut n barta gy rgyi el ad sa l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása PowerPoint Presentation
Download Presentation
Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 17

Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása - PowerPoint PPT Presentation


  • 100 Views
  • Uploaded on

Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása. Regionális tudomány és területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében. Jubileumi tudományos ülésszak. Pécs, 2009. június 25-26. Az ipari átalakulás hatása a foglalkoztatottság csökkenésére.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása' - uriah


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
jraiparosod s s jraiparos t s a gazdas gi v ls g el tt s ut n barta gy rgyi el ad sa

Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és utánBarta Györgyi előadása

Regionális tudomány és területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében.

Jubileumi tudományos ülésszak.

Pécs, 2009. június 25-26.

slide4

A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)

a v ls g idej n elbocs tottak
A válság idején elbocsátottak

2008 és 2009 áprilisa közötti változás (KSH):

- A munkanélküliség 7,7%-ról 9,9%-ra nőtt.

- A foglalkoztatottak száma 85 000 fővel (az ÁFSZ szerint 2008-2009 májusai közötti munkanélküliség növekedés: 140 ezer fő), ebből a feldolgozóiparban 58 000 fővel csökkent (68%) > 2010-ben folytatódik a visszaesés…

  • Ebből a járműiparban 17ezer, a gumi- és műanyagiparban 11ezer, a fémfeldolgozásban

8 ezer fővel.

  • Az ipari fizikai foglalkoztatottak száma 55 000 fővel, a szellemi foglalkoztatottaké 3 ezer fővel csökkent.
az alapk rd s
Az alapkérdés:

Magyarországon 1989-től 2007-ig az iparban és a mezőgazdaságban drámaian csökkent a foglalkoztatás, amit a tercier ágazat nem pótolt. Elsősorban a szakképzetlen fizikai dolgozók veszítették el az állásukat.

A válság legerősebben a korszerű, új ipart sújtotta. A megszűnt munkahelyek 65%-át ipari fizikai foglalkoztatottak töltötték be.

Elképzelhető-e, hogy az újraiparosítás során jönnek majd létre azok a munkahelyek, ahol a szakképzetlen, illetve fizikai dolgozók ilyen tömegét lehet foglalkoztatni?

a hi nyz magyar iparpolitika
A hiányzó magyar iparpolitika
  • Nincs konzisztens iparpolitika, nincs iparpolitikai stratégia.
  • Szükség lenne hosszú távú iparpolitikára. Okai:
    • mivel az ipar meghatározó jelentőségű a gazdaságban,
    • a kelet-európai és a fejlődő ázsiai országok egyre erősebb versenytársak – erre fel kell készülni,
    • Konjunkturális érzékenység: az export túlzott koncentrációja miatt: ágazati, vállalati, a kivitel iránya. VÁLSÁG!
    • A vertikális integrálódás alacsony szintű (beszállítás, alvállakozás)
egy lehets ges iparpolitika c ljai
Egy lehetséges iparpolitika céljai:
  • Tehát az értéknövelő, vertikális gazdaságfejlesztést kell ösztönözni, amely nem feltétlenül ipari ágazat jellemzője, idetartoznak a szolgáltatások is
  • Kiemelt ágazatok (Bajnai program): járműipar, logisztika, gyógyszeripar (biotechnológia), infokommunikációs technológiák. Az ágazati fejlesztés területei: K+F, képzés, KKV mint beszállítóipar, iparági beruházások ösztönzése.
nemzetk zi tapasztalatok a reindusztrializ ci sikertelens ge a nagy m lt iparter leteken
Nemzetközi tapasztalatok: a reindusztrializáció sikertelensége a nagy múltú iparterületeken

A német Ruhr-vidék pozitív példája

- 40 éve zajló rehabilitáció (3 korszaka: reindusztrializáció; hosszú átmenet, neo-industrialisation.

  • Az új, modern gazdaság (környezetipar, energiaipar) a tradíciókra épül, nem a gyökértelen újraiparosodásra.
  • Diverzifikáció – a monostruktúrával szemben. A modern ágazatok kombinációjára van szükség. Tercier ágazatok.
  • Új munkahelyek főleg a képzettek számára, az új munkahelyek száma messze elmarad a bezártakétól > magas maradt a munkanélküliség (alkalmazkodás az új generáció számára).
  • KKV-k alapításának támogatása, a hiányzó vállalkozói mentalitás kialakulása.
  • A változás katalizátora a regionális- helyi önkormányzat, bottom-up policy. A helyi szereplők bevonása fontos.
  • Nincs általános recept a megújulásra!
bizonytalanul k rvonalaz d k r lm nyek a v ls g ut ni magyar ipar sz m ra
Bizonytalanul körvonalazódó körülmények a válság utáni magyar ipar számára
  • A külföldi működő tőke várható átalakulása:
  • Ágazati változások (új ágazatok megjelenése: nyersanyagok, agrár-élelmiszeripari ágazatok, túltermelés leépülése pl. az autóiparban, a „buborék” ágazatok eltűnése a luxus termékek területén)
  • Fejlődő országok a befektetők között (Korea, Kína, India)
  • Állami multinacionális vállalatok megjelenése (otthoni beruházások növekedése, stabilitás, külpolitikai célok)
  • A magyar gazdaságra/iparra várható kihatások:
  • kedvező és kedvezőtlen hatások (ösztönzés az euró bevezetésére, a leértékelődő forint növeli a beruházás hatékonyságát, viszont az exportkereslet csökkenése miatt leépítések)
  • A magyar KKV nehéz helyzetben
a v llalati alkalmazkod s hossz t v hat sai
A vállalati alkalmazkodás hosszú távú hatásai
  • Kevesebb munkán többen osztoznak (4+0-s mozgalom), ez a munkaadónak, a munkavállalónak és a kormányzatnak is érdeke.
  • A képzett munkaerő megtartása
t preng sek
Töprengések:
  • A válság romjain újraépül a hasonló struktúrájú gazdaság > az elbocsátott munkaerő újra talál állást. (Kérdés: hogy felélednek-e a KKV-k?
  • Pozitív szcenárió: Magyarország jobban jön ki a válságból, mint ahogy belement > versenyképessége növekszik főleg a szomszéd országokkal szemben.
  • A nagytömegű munkaerő felesleget (szakképzetlen, fizikai dolgozók)nem tudja felszívni egyetlen ágazat sem. De csökkenhet a gazdaságpolitika „aprómunkája” révén: mezőgazdaság, oktatás, non-profit vállalkozások, a mobilitás növekedése, stb.
  • Az újraiparosítás is előremozdulhat (átütő hatás nélkül): a magyar gazdaság a „testhez állóbb” ágazatokban fejlődik (környezetipar, energiaipar, élelmiszeripar)