Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása

1. Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és utánBarta Györgyi előadása Regionális tudomány és területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében. Jubileumi tudományos ülésszak. Pécs, 2009. június 25-26.

2. Az ipari átalakulás hatása a foglalkoztatottság csökkenésére

3. A szellemi és fizikai foglalkoztatottak megoszlása

4. A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)

8. Az elbocsátottak száma

9. A válság idején elbocsátottak 2008 és 2009 áprilisa közötti változás (KSH): - A munkanélküliség 7,7%-ról 9,9%-ra nőtt. - A foglalkoztatottak száma 85 000 fővel (az ÁFSZ szerint 2008-2009 májusai közötti munkanélküliség növekedés: 140 ezer fő), ebből a feldolgozóiparban 58 000 fővel csökkent (68%) > 2010-ben folytatódik a visszaesés… • Ebből a járműiparban 17ezer, a gumi- és műanyagiparban 11ezer, a fémfeldolgozásban 8 ezer fővel. • Az ipari fizikai foglalkoztatottak száma 55 000 fővel, a szellemi foglalkoztatottaké 3 ezer fővel csökkent.

10. Az alapkérdés: Magyarországon 1989-től 2007-ig az iparban és a mezőgazdaságban drámaian csökkent a foglalkoztatás, amit a tercier ágazat nem pótolt. Elsősorban a szakképzetlen fizikai dolgozók veszítették el az állásukat. A válság legerősebben a korszerű, új ipart sújtotta. A megszűnt munkahelyek 65%-át ipari fizikai foglalkoztatottak töltötték be. Elképzelhető-e, hogy az újraiparosítás során jönnek majd létre azok a munkahelyek, ahol a szakképzetlen, illetve fizikai dolgozók ilyen tömegét lehet foglalkoztatni?

11. A hiányzó magyar iparpolitika • Nincs konzisztens iparpolitika, nincs iparpolitikai stratégia. • Szükség lenne hosszú távú iparpolitikára. Okai: • mivel az ipar meghatározó jelentőségű a gazdaságban, • a kelet-európai és a fejlődő ázsiai országok egyre erősebb versenytársak – erre fel kell készülni, • Konjunkturális érzékenység: az export túlzott koncentrációja miatt: ágazati, vállalati, a kivitel iránya. VÁLSÁG! • A vertikális integrálódás alacsony szintű (beszállítás, alvállakozás)

12. Egy lehetséges iparpolitika céljai: • Tehát az értéknövelő, vertikális gazdaságfejlesztést kell ösztönözni, amely nem feltétlenül ipari ágazat jellemzője, idetartoznak a szolgáltatások is • Kiemelt ágazatok (Bajnai program): járműipar, logisztika, gyógyszeripar (biotechnológia), infokommunikációs technológiák. Az ágazati fejlesztés területei: K+F, képzés, KKV mint beszállítóipar, iparági beruházások ösztönzése.

13. Nemzetközi tapasztalatok: a reindusztrializáció sikertelensége a nagy múltú iparterületeken A német Ruhr-vidék pozitív példája - 40 éve zajló rehabilitáció (3 korszaka: reindusztrializáció; hosszú átmenet, neo-industrialisation. • Az új, modern gazdaság (környezetipar, energiaipar) a tradíciókra épül, nem a gyökértelen újraiparosodásra. • Diverzifikáció – a monostruktúrával szemben. A modern ágazatok kombinációjára van szükség. Tercier ágazatok. • Új munkahelyek főleg a képzettek számára, az új munkahelyek száma messze elmarad a bezártakétól > magas maradt a munkanélküliség (alkalmazkodás az új generáció számára). • KKV-k alapításának támogatása, a hiányzó vállalkozói mentalitás kialakulása. • A változás katalizátora a regionális- helyi önkormányzat, bottom-up policy. A helyi szereplők bevonása fontos. • Nincs általános recept a megújulásra!

14. Bizonytalanul körvonalazódó körülmények a válság utáni magyar ipar számára • A külföldi működő tőke várható átalakulása: • Ágazati változások (új ágazatok megjelenése: nyersanyagok, agrár-élelmiszeripari ágazatok, túltermelés leépülése pl. az autóiparban, a „buborék” ágazatok eltűnése a luxus termékek területén) • Fejlődő országok a befektetők között (Korea, Kína, India) • Állami multinacionális vállalatok megjelenése (otthoni beruházások növekedése, stabilitás, külpolitikai célok) • A magyar gazdaságra/iparra várható kihatások: • kedvező és kedvezőtlen hatások (ösztönzés az euró bevezetésére, a leértékelődő forint növeli a beruházás hatékonyságát, viszont az exportkereslet csökkenése miatt leépítések) • A magyar KKV nehéz helyzetben

15. Erősödő versenyképesség: a forint leértékelődésével

16. A vállalati alkalmazkodás hosszú távú hatásai • Kevesebb munkán többen osztoznak (4+0-s mozgalom), ez a munkaadónak, a munkavállalónak és a kormányzatnak is érdeke. • A képzett munkaerő megtartása

17. Töprengések: • A válság romjain újraépül a hasonló struktúrájú gazdaság > az elbocsátott munkaerő újra talál állást. (Kérdés: hogy felélednek-e a KKV-k? • Pozitív szcenárió: Magyarország jobban jön ki a válságból, mint ahogy belement > versenyképessége növekszik főleg a szomszéd országokkal szemben. • A nagytömegű munkaerő felesleget (szakképzetlen, fizikai dolgozók)nem tudja felszívni egyetlen ágazat sem. De csökkenhet a gazdaságpolitika „aprómunkája” révén: mezőgazdaság, oktatás, non-profit vállalkozások, a mobilitás növekedése, stb. • Az újraiparosítás is előremozdulhat (átütő hatás nélkül): a magyar gazdaság a „testhez állóbb” ágazatokban fejlődik (környezetipar, energiaipar, élelmiszeripar)