A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése

1. A vizuális média fejlődéstörténete - 1Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium

2. A vizuális média célja • Információ megörökítése • Információ továbbadása • Esztétikai élmény keltése • Kultikus élmény elősegítése • Szórakoztatás

3. Vizuális média szókapcsolat értelme • A látószerv számára nyújtott információt közlő médiák • Médium, media, médiák … • Látószerv • Szem – retina • Látóideg • Vizuális cortex • Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény

4. A média szó jelentése • Hírközlésben • Anyag, melyre rögzítünk • Nyomtatott írások/képek • Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia, digitális médium • Kiadott írásos anyagok • Számítástechnika • Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk • Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a művész alkotását rögzíti • Élettani fogalmak

5. Képi médiák Ősi barlangrajzok Festészet Fénykép Film Írott médiák Írás Írott dokumentumok: papirusz, pergamen Fóliánsok Könyvek: nyomtatás Térbeli médiák Épületek Szobrok Mobilok Közlekedési eszközök stb. Vizuális média fejlődéstörténete

7. Chauvet-Pont-d’Arc barlang

8. Legkorábbi leletek • Afrika: Blombos barlang szimbolikus tárgy lelete, 70 000 éves

9. Barlang festészet • Barlang festészet • Őskőkor (paleolitikum): Kr.e. 2 500 000 – 10 000 (Pleistocene vége) • Homo habilis, Homo sapiens neandertalensis, majd Homo sapines sapiens Európában (Cro-Magnon-i ember) • Őskőkori Altamira-barlang festmények: 18 500 - 14 000 évvel ezelőtti • Altamira: A spanyol Pireneusokban fekszik • Festmények anyaga: szén, okker, hematit (vas-oxidok) • Vézèrevölgyi barlang rajzok okker hematit

10. Rováspálca • Jégkorszak óta vannak emlékek. • A világ számos területén elterjedt. • Még 19. sz.-ban is találunk.

11. Csomójelek • Kínában emlékeztető jelként használták. • Inka emlékek is vannak. • Gazdasági kimutatások

12. Altamira-barlang festmények • Néhány kép az altamirai barlang fest-ményei közül

13. Vézèrevölgyi barlangok • Vézèrevölgyi barlangok Francia-országban: Lascaux barlang a leghíresebb, 16 000 éves emlékek

14. Térbeli médiák - szobrok • A Vogelherdibarlangok, Németország, 34 000 éves, ló: mamut agyarból faragták

15. Térbeli médiák - szobrok • Willendorfi Vénusz: 22000 – 24 000 éves, valószínűleg kultikus célú szobrocska (11 cm-es)

16. Irott médiák • Az első írások • Piktogramok (képírásjelek), tárgyak agyagba vésett rajzai, Kr.e. 3300, Mezopotámia, Sumér vidékén ékírás • Ideogrammák Pl. a „ló” piktogramja a „lóbál” leírásában • Szótagírások: hieroglifák (Kr.e. 3150 körül):hieroglifák és demotikus (népies) írás • Ideogrammatius-(fogalomjelölő), fonogrammatikus- és determinatív írás

17. Hieroglifikus irás fejlődése • hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700 hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a fonogramokat, az ideogramokat és a determinatívumokat. A fonogram lehet két- és háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó) megértését. • http://www.greatscott.com/hiero/

18. Hieroglifikus irás fejlődése • Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek – főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg, addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások hieratikus jelekkel íródtak. • A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.

19. Ó-egyiptomi írás 3 változatának néhány jele

20. Rosetta kő • Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. 1802-től a British Museumban látható ma.A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.

21. Képírás • Dakota-i indiánok a 19. században is használtak képírásos feljegyzéseket. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/4943/1/Az_iras_tortenete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf

22. Szótagjelek és ideogrammák • Pl. Mycene-i lineáris B írás (16. – 11. század Kr.e.): • 87 szótagjel • Több mint 100 ideogramma (hangzóként nem használt írásjel) • Kínai ősi írás (III.évezred Kr.e.): ideografikus, fonetikus jeleket is tartalmazott Mycenae főbb települései Wikipedia

23. Görög és latin betűs írások • Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat jelelő írásrendszert használtak • Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a magánhangzókat is: archaikus (10. sz.) • Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin abc. • Keleti ágából a görög abc. • Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita abc, 855 körül. • Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus (mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül • Kb.400 írásrendszer alakult ki.

24. Görög alfabétum • Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.: egymástól izolált betűk. • Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak. • Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált. • Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.-ban alakult ki.

25. Ciril és latin írás • Latin írás a görög és etruszk írásból fejlődött. • Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban, egyszerűbb, mint a glagolita, görög unikálisból fejlődött, Kliment, Metód tanítványa fejlesztette.

26. A betűírások kialakulásának folyamata

27. Latin betűk fejlődése • Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század • Ebből és az etruszkból alakul a latin betű • Latin írás alakulásának főbb korszakai • Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz. • Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz. • Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz. • Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz. • Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz. • Újkori fejlődés: XVII, sz. -

28. Legrégebbi latin betűs emlék • Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.

29. Capitalis és uniciális betűformák • Capitalis epigrafica: nagybetűs írás • Cap. Epigr. Monumentalis • Capitalis rustica • Quadrata • Kurziva (Kr.e.I.Sz.) • Uniciális (IV.Sz.-tól) • Féluniciális (IV. Sz.) Népvándorlás – Európában hanyatlás, ír és brit szerzetesek őrzik az írásbeliséget, féluniciális Capitalis rustica, V. Sz-ból. Capitalis quadrata Uniciális irás Félunciális

30. Karoling kor – gót betűk • Karoling minuszkula, gyorsabb betűvetést tett lehetővé • IX. sz.-tól megtörnek a betűk, s kialakult a gót kurziva, azaz folyóírás, annak altípusa a bastarda, könyvmásolásra használták Karoling minuszkula Bastar írás

31. 13. – 15. század • Írásbeliség terjed • Rövidítések, kis-, nagy-betűk • Humanista írás: • Könyvírás: 10-11. sz.-i antiqua • Folyóírás: humanista kurziva, kancellária írás (karoling minuszkula és gótikus írásból ered). Humanista antikva Humanista kancelláriai írás

32. 16. század: Fraktur • Oklevelek, címsorok, kiemelés