A Természetvédelmi Információs Rendszer

1. A Természetvédelmi Információs Rendszer Kialakítás, alapadatok és adatfeltöltés Előadó: Kothencz Gyula KothenczgyuKUKACyahoo.com

2. Kik vagyunk? • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Informatikai Osztály (KvVM - TIO) • Az egykori TVH, ma TKSzÁT, egy osztálya • 5 fő (3 fő biológus, 2 fő geogrfus)

3. Napi feladataink • Természetvédelmi vonatkozású térképek előállítása, térbeli elemzések készítése; • Védett természeti területek, emlékek, élettelen értékek térképi állományainak frissítése, pontosítása; • Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) kialakításának, működtetésének koordinációs feladatai; • A TIR üzemeltetése; • A TIR közönségszolgálati modul üzemeltetése; • Kapcsolattartás a nemzeti parkok térinformatikusaival; • Informatikai szolgáltatások a nemzeti parkok számára (informatikai tanácsadás, licenszelés, A0 szkennelés, nyomtatás, stb...) • Oktatások szervezése a nemzeti parkok térinformatikusai számára

4. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) feladatai • Földrajzi helyhez kötődő adatok gyűjtése, és tárolása (a védett objektumok) • Egységes adatkezelés (nyilvántartások vezetése) • Elemzés (leíró-, helyzeti adat, és adatkapcsolat elemzés a hatósági- és szakhatósági feladatok támogatása, kezelési terv készítés, monitorozó- és kutatási programok értékelése) • Megjelenítés (eredmények, monitorozó tevékenység, őr- és közönségszolgálat)

5. A TIR jellemzői • Országos kiterjedésű • Objektum alapú • OKIR része • Tér- és időbeliség kezelése • Nagy bonyolultságú • Osztott (replikált központi és perifériális alrendszerekből áll) • Moduláris felépítésű • Webes (szabványos) felületű • Nyílt rendszer

6. Rendszer architektúra

7. Biotika Vagyon-kezelés Védett érték TAR (Természetvédelmi Alapobjektum-nyilvántartó Rendszer) Ingatlan-nyilvántartás Erdészet Vezetői döntés-előkészítés Terület-használat, Esemény (kezelés) A TIR moduljai Az egyes modulok önállóan nem állják meg a helyüket. A fejlesztés során modulokról csak meg-jelenítési felület szinten beszélhetünk. Adatbázis tárolási szinten, az összes modul egy helyen, azonos módon tárolódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy bármelyik (más modulban létrejött) réteg megjeleníthető egy adott modulban. OKIR Közönség- szolgálat

8. TAR A TIR magja Egységes központi objektum alapú nyilvántartás Feladatai: • A különböző adatrendszerek összefogása • Törzsadattárak és kódtáblák kezelése • Felhasználók kezelése, központi jogosultságaik kezelése • Az egyes igazgatóságok felső szintű koordinációja, „illetékességi” területük meghatározása, kódkiosztási kérdések kezelése • Adatainak automatikus replikálása az igazgatóságok felé • Kapcsolat a KAR és az OTAR felé

9. Biotika modul Az élő szervezetekre, életközösségekre vonatkozó előfordulási és természetvédelmi jelentőségű tulajdonságukra jellemző adatok egységes gyűjtésére, tárolására és lekérdezésére szolgáló modul. Feladatai: • Az adatok megfelelő formában történő bevitele térképi támogatással • Az adatok lekérdezésének és megjelenítésének biztosítása tér- és időbeliségi szempontok alapján is. • A hazai és a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek kiszolgálása

10. Biotika modul

11. Biotika modul

12. Protokoll alapján téma Biotikai alapadatok Témakezelő Témakezelő Taxontörzs Alap és egyéb protokollok Alaptérképek Botanika Zoológia Élőhelytérkép Cönológia Archív Minősített biotikai alapadatok TAR Adatgyűjtő TAR Biotika modul

17. Saját adat - 3.5.1.22. Ökoturisztikai objektumok Saját adat - 3.5.1.21. Területi események Saját adat - 3.5.1.20. Védett természeti területek, emlékek, élettelen értékek Saját adat - 3.5.1.19. Biotikai adatok Külső adat - 3.5.1.18. Digitális erdészeti térkép Külső adat és saját adat - 3.5.1.17. Madártani adatbázisok Külső adat - 3.5.1.16. Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisa Külső adat - 3.5.1.15. Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza 1.0 Külső adat - 3.5.1.14. CORINE Élőhelytérkép Külső és saját adat - 3.5.1.13. CORINE felszínborítási adatbázis Külső adat - 3.5.1.12. Digitális Agrotopográfiai Térkép Külső adat - 3.5.1.11. Állami vektoros digitális földmérési alaptérkép Külső adat - 3.5.1.10. Országos Térinformatikai AlapadatBázis Külső és saját adat 3.5.1.9. Adminisztratív adatbázisok Külső adat - 3.5.1.8. Digitális Térképészeti Adatbázis 50 Külső adat - 3.5.1.7. Történeti térképek Külső adat - 3.5.1.6. Topográfiai térképi adatbázisok Külső adat - 3.5.1.5. Domborzatmodell Külső és saját adat 3.5.1.4. Egyéb távérzékelt adat Külső adat - 3.5.1.3. Landsat 2000 – IMAGE2000 adatbázis Külső adat - 3.5.1.2. SPOT IV Külső adat - 3.5.1.1. Digitális Ortofotó A Természetvédelmi Információs Rendszer adatrétegei

18. Raszteres adatok • SPOT IV • Landsat 7 ETM+ • Digitális ortofotó • Egyéb távérzékelt adatok • QuickBird felvételek • Felszínmodell (SRTM) • Topográfiai térképek

19. Spot IV • 1998 – 1999 –ben készült felvételek: HRVIR (1,58-1,75 μm) csatornával Multispektrális mód: 20 m –es felbontás Pankromatikus mód: 10 m –es felbontás Védett és Natura 2000 területek határainak pontosítása-kijelölése, élőhely és vegetáció térképek előállítása

20. Landsat 7 ETM+ • Landsat 2000 – IMAGE2000 adatbázis Multispektrális mód: 30 m –es felbontás Pankromatikus mód: 15 m –es felbontás Közepes méretarányú vegetáció térképezés.

21. Digitális ortofotó Jellemzői: • Felvételezés éve:2005 • Geometriai felbontás:1 m • Formátum: JPG 12 • Méretarány: 1:10 000

22. Digitális ortofotó Hiányosságok és hibák: • GeoTiff formátum helyett JPG12→ →GeoTiff megkérése folyamatban • Hibás world fájlok → javítás megtörtént

26. Topográfiai térképek • M 1: 10 000 • Felbontás: 300 dpi • Színmélység: 4 bit • Formátum: GEOTIFF • Pixelméret: 0,8467 m • Készítési dátum: 1976 – 1999 (A szelvények háromnegyede 1990 előtti)

27. Topográfiai térképek • M 1: 100 000 • Felbontás: 254 dpi • Színmélység: 4 bit • Formátum: GEOTIFF

28. Vektoros adatok • OTAB • DTA 50 • Digitális erdészeti térkép • KÜVET • AGROTOPO • CORINE • Élőhely adatok • BIOTIKAI ADATOK

29. Digitális Térképészeti Adatbázis (DTA 50) • M 1:50 000 • 700 elemtípus 12+1 kategóriában, pl.: Alappontok, vízrajz, domborzat, települések, létesítmények, határok, stb…

30. Országos Térinformatikai Alapadatbázis • M 1:100 000 • Vízrajz, domborzat, települések, létesítmények, határok, stb… • Használata: áttekintő térképek vektoros adatrétegei

31. Digitális erdészeti adatok • Digitális erdészeti térkép • Shape formátum • M 1:10 000 • Pont (természetes és mesterséges objektumok, térképi jelzásek label pontok, stb.) vonal (vízfolyások, mesterséges objektumok, stb.) és poligon rétegek (erdőrészletek, erdőtagok, stb.) • Éves, esetenként féléves frissítés • Leíró adatok online elérése • Tulajdonos, illetékes erdészeti igazgatóság, erdőtervezési körzet, fafajok, stb.) • Védett területen fekvő erdőkre teljes adathozzáférés

32. KÜVET Térinformatikai felhasználást gátló főbb tényezők: • Földhivatalonként változó adatformátum (ITR 2.5, ITR 3.0, DAT, DXF) • Hiányzó országosan egyedi alrészlet és földrészlet azonosítók • Hiányzó topológia • Geometriai pontatlanság • Szerkesztési hibák • Nem egységes adattartalom • Nem egységes rétegkiosztás • Nem egységes nevezéktan • Térinformatikai használt esetén teljesen felesleges rajzelemek (pl.: kapcsolójelek) • Esetenként több mint 80 adatréteg • Poligon alapú adattárolás helyett a fontosabb adatrétegek (földrészlet, alrészlet, településhatár, stb…) vonal típusú tárolása • Stb…

34. Mérges település DXF állományú kataszteri térképe

35. Mérges település geoadatbázis kataszteri térképe

36. Az ingatlannyilvántartási geoadatbázis tulajdonságai • Objektum orientált térinformatikai adatmodell • Egységes adattartalom, • Egységes adatszerkezet, • Egységes adatformátum, • Egységes nevezéktan, • A földrészletek, alrészletek országosan egyedi azonosítója, • Topológiailag helyes geometria, • Kizárólag használható adattartalom, • Egyszerű területszámítás, • Földrészlet(ek)re, alrészlet(ek)re történő egyszerű lekérdezési lehetőség, • Jelentős tárkapacitás igény csökkenés (akár 80%!), • Jelentős hatékonyság növekedés, • Jelentős hozzáadott érték (nemzeti parkok, KvVM TIO, Tájinformatika BT.) - több ezer munkaóra, tudás • Interoperabilitás

37. Digitális Agrotopográfiai TérképAgrotopo • Kreybig genetikus talajtérképek generaizálása • M 1:100 000 • Szelvényezése: EOTR 1:100 000 szerint • Adattartalma: • talajtípus és altípus, • fizikai talajféleség, • a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, • a talaj szervesanyagtartalma, • Stb… • Haszn.: kis méretarány vegetáció vizsgálathoz

38. CORINE CLC 100 • CLC 100 felújítása a CLC 2000 • 44 osztály, 5 főosztály

39. CORINE CLC 50 Természetvédelmi használatot nehezítő tényezők: • Nem tükrözi a vegetáció mennyiségét és állapotát • Generalizálás: kis méretű, ill. mozaikos élőhelyfoltok eltűnnek • Mozaikos élőhelyfoltok interpretálása nem megfelelő

40. CORINE Élőhelytérkép (CÉT) • CORINE Élőhelytérkép (CÉT) • Igény országos növényzeti adatbázisokra • CLC pontosítás helyismerettel rendelkező botanikusok tapasztalatai alapján • Az ország 70%-án terepi felmérések hiánya • Változó terepi felbontás • Az ország 60%-ára készült el

41. Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza (IBOA) • 2001-ben indult a Natura 2000 területek kijelöléséhez • Cél: terepi botanikai adatok összegyűjtése 25 ha-os hatszögekhez rendelve az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) élőhelyi felbontása szerint • Gazdag adattartalom • Nem egységes adattartalom (nem szisztematikus adatgyűjtés következtében) • Élőhely reprezentáltsági arányának hiánya • Az ország kis százalékát fedi le

42. Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisa (MÉTA) • IBOA folytatásaként 2002-ben indult • Cél: a növényzet állapotának felmérése, nagy léptékű élőhely-adatbázis készítése • 35 ha-os hatszögekből álló háló (M 1:100 000) • Adattartalom: élőhelyek természetessége, kiterjedése, foltmintázata, erdősülési potenciálja, stb… • Jól dokumentálja a táj állapotatát

43. TIR biotikai adatbázisAdatgyűjtés: protokoll – téma – altéma A TIR biotikai témái: • Archív florisztikai és faunisztikai adatok • Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer állatfajok és közösségek monitorozása • Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer védett és invázív növényfajokmonitorozása • Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer cönológiai monitoring • Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhelytérképezés • Cönológiai felvételek • Élőhely- és vegetációtérképezés • Őri botanikai és zoológiai jelentések • Szórvány florisztikai és faunisztikai adatok

44. TIR biotikai adatbázis • Legjelentősebb biotikai adatforrás: A természetvédelmi munkát megalapozó, célirányos kutatási munkák jelentései (élőhelyek felmérése, térképezése, védett, inváziós fajok állományfelmérései, biodiverzitás monitorozási jelentések, stb.)

45. Védett természeti területek, emlékek, élettelen értékek

46. Meglévő térképi állományok • Nemzeti park - tájvédelmi körzet - természetvédelmi terület (NPTKTT) • Natura 2000 SPA - Natura 2000 SCI • Barlangkataszter • Kunhalom - földvár • Bioszféra-rezervátumok (MAB) • Érzékeny természeti területek (ÉTT)

47. Legsürgetőbb feladataink • NPTKTT határok hrsz-hez igazítása • Natura 2000 SPA SCI határok hrsz-hez igazítása • Helyi jelentőségű védett természeti területek országos térképének elkészítése • Lápok, szikes tavak országos térképének elkészítése

48. Területhasználati események • A természeti környezet változásának (pl. havária események) rögzítése • természetvédelmi kezelések tervezéséhez szükséges térképek • rögzíti a megvalósult kezelések térbeli eredményeit.

49. Ökoturisztikai objektumok Pont rétegek: • Tanösvények, túraútvonalak, információs táblák; • Bemutatóhelyek; • Oktatóközpontok nyilvántartása

50. Hiányzó adatbázisok: • Belterületi és zártkerti digitális földmérési alaptérkép • Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) • Dűlőkataszter