1 / 19

KONFLIKTUS- MENEDZSMENT

KONFLIKTUS- MENEDZSMENT. Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi tanár. KONFLIKTUS konfliktus (confligare)  összecsapás. Egyik fél a másikat akadályozza, ingerli, nyílt akciókon keresztül Harci helyzetet  konfliktus helyzetet teremt Konfliktus előnyei, + hatásai:

tirza
Download Presentation

KONFLIKTUS- MENEDZSMENT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KONFLIKTUS-MENEDZSMENT Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi tanár

  2. KONFLIKTUS konfliktus (confligare)  összecsapás • Egyik fél a másikat akadályozza, • ingerli, nyílt akciókon keresztül • Harci helyzetet  konfliktus • helyzetet teremt • Konfliktus előnyei, + hatásai: • kényszerítés új, vagy eddig elhanyagoltgondolatok megvitatására, • megmerevedett status quo fellazításaés a fejlődés elősegítése, • fantázia serkentés, • az érintettek (egy csoportban lévők)kapcsolat erősítése.

  3. Konfliktusok hátrányai, hatásai: • instabilitás és zavar, pazarlás arendelkezésre álló erőforrásokkal; • stressz, feszültség; • észlelés-torzulás, magatartási zavarok • racionalitás leépülése, érzelmességfeléledése

  4. Konfliktusok okai • 1. Egyéni jellemzők: • érzések, • értékek, • személyiségjegyek, • szakértelem, • szükségletek, • észlelés és ítéletalkotás • Szituációs / csoport jellemzők: • A kapcsolatok gyakoriságának, a kommunikációnak a növekedésével • nő a konfliktusok valószínűsége. • Az egymástól való függés és az emberek státuszukkal össze nem férő viselkedése is konfliktus forrást jelent.

  5. Konfliktusok okai • 3. A szervezeti struktúrák jellemzői: • koordináció • specializáció, feladatmegosztás • várakozások. • A munkamegosztásból származó szervezeti • elkülönülés okai: • fejlesztés  gyártás • készlet igénye és finanszírozása • minőség felelősség, ... stb.

  6. KONFLIKTUSOK SZAKASZAI A konfliktus dinamikus folyamat, mindig van valami kiindulópontja és számos jól azonosítható szakaszon megy keresztül, amelyek egy konfliktus történetében többször is megismétlődhetnek, illetve egyes szakaszok akár ki is maradhatnak. Ennek szakaszait mutatja a következő ábra.

  7. A konfliktusmenedzsment alapmodellje A konfliktusok menedzseléséhez mindenekelőtt osztályozni érdemes a konfliktusokat, és ezek után célszerű meghatározni azt, hogy hogyan menedzseljük azokat. Nagy jelentőségű a konfliktusok különböző fajtáinak megkülönböztetése, mert a típusok mindegyike más-más megoldást igényel. A konfliktusok osztályozása

  8. A konfliktusmenedzsment feladata · a legfontosabb kérdések tisztázása, · kedvező feltételek kialakítása a problémák megoldásához, · a kommunikáció fejlesztése, · a konfliktuskezelés különböző módszereinek szabályba foglalása, · alternatív megoldások keresése, · segítségnyújtás a megoldások eladásában, · a csoport pozitív motiválása a konfliktus megoldásában, · a helyzeti erők egyensúlyban tartása, · a konfrontációs tárgyalások koordinálása, · az ellentéteket feltáró és az érdekeket egyesítő fázisok váltogatása, · a nyíltságot megteremtő feltételek biztosítása, · és az őszinte kommunikáció elősegítése.

  9. A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK A konfliktusok megoldását két aspektusból vizsgálhatjuk: egyrészt az egyén reagálását a konfliktusra, másrészt a szervezeten belüli konfliktusok megoldási módját. Az egyének általi konfliktuskezelés Az emberek különbözőképpen reagálnak a konfliktusokra. Néhányan azonnal feszültté válnak, mások megpróbálnak elbújni előle, néhányan pedig kifejezetten hajlandóak konfliktusokba bocsátkozni. A konfliktusra való reagálások tipizálhatók, általában öt konfliktus kezelési módot különböztetünk meg. Ezeket két dimenzióban vizsgáljuk, egyrészt az önérdekben, másrészt a másik fél szempontjaiban

  10. A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK

  11. A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK 1. Elhárítás: azaz a konfliktus elkerülése 2. Alkalmazkodás: azaz a saját vélemény hozzáigazítása a partner kívánságaihoz, az ellenségeskedés elkerülése céljából. 3. Versengés: azaz a saját vélemény érvényesítése akár a másik fél rovására is. 4. Kompromisszum: amikor senki sem érheti el azt, hogy az ő szempontjai érvényesüljenek a probléma megoldásánál, olyan közbülső helyzet kívánatos, amelynél mindannyian kielégíthetik többé-kevésbé szükségleteiket és céljaikat. Tehát nagyobb érzékenységet mutat a másik fél érdekei iránt azáltal, hogy saját kívánságaikat visszafogják. 5. Együttműködés: az a hajlandóság, amelynél a résztvevő felek elfogadják a másik fél érdekeit, miközben igyekeznek érvényt szerezni saját érdekeiknek. Meglehet, ilyen megoldás nem lehetséges, ám a partnerek mégis azt hiszik, hogy érdemes megpróbálni a keresését.

  12. feltárás megoldás Probléma Tárgyalás Konfliktuskezelés céljai • A konfliktusok kezelésével kapcsolatban • két cél fogalmazható meg: • · erősíteni kell a konfliktustűrést, • · javítani kell a konfliktuskezelést azzal, hogy a konfliktust komolyan vesszük, feltárjuk okait és megtervezzük az • elhárításukat. Mindig a konfliktusra koncentrálunk és nem a másik fél személyére, énjére! Konfliktuskezelés általános eszközei

  13. A szervezeten belüli konfliktus kezelés • A szervezetben már láthatóvá vált problémák,az észlelt konfliktusok kezelése logikai sorrendben a következő: • 1. Az összeütközés helyének meghatározása. • 2. A konfliktus tartalmának rögzítése. • 3. Az ellentétek megoldására vonatkozódöntés. • 4. Annak keresztülvitele, hogy az ellentét megszüntetését a szemben álló felek mindegyike igényelje. • 5. Döntés abban, hogy a problémák megoldása saját erőből, vagy külső szakértők igénybevételével történjen-e. • 6. Konfliktus megoldásához igényelt eszközök, források megállapítása. • 7. Tárgyalásszerű problémamegoldás. • 8. És végül annak biztosítása, hogy hasonló összeütközés ne jelentkezzen újból.

  14. Konfliktus kezelés általános eszközei: • válságmenedzselési technikák, • szervezetfejlesztési modellek, • kultúra váltási modellek, • tárgyalás, tárgyalási technikák.

  15. B A Függőség mértéke Kicsi Nagy Kölcsönös Alárendelt Kicsi Függőség mértéke Alárendelt Kölcsönös Nagy Függőség A és B szerplők függési helyzetei:

  16. Kölcsönös függőség fokozatai Kölcsönös függőség erőssége Relatív Autonóm pozíció Egymástól függő autobóm pozíció Pool típusú kölcsönös függőség Szekvenciális Típusú Kölcsönös függőség Reciprok Típusú Kölcsönös függőség Szinergikus Kölcsönös függőség Kapcsolat formák HATALMI KÜZDELMEK TÁRGYALÁS KOOPERÁCIÓ

  17. Függőség – Viselkedési forma Hatalmi küzdelemek: HA ELŐNYÖS, hamis információkat adnak, az egyén prioritásai a döntők Tárgyalások: Egyoldalú információk szolgáltatása. Célokhoz ragaszkodás, de eredményekre való hajlam is. Kooperációk: Nyitottság az információ adásban és a célok megfogalmazásában A csoport viselekdési jellemzői Elérni kívánt eredmény Nincs engedmény A másik megsemmisítése Gyümölcsöző kompromisszum Kölcsönös megértésen alapuló problémamegoldások Hogyan látja a csoport Hogyan állítható meg a hatalmi harc? Hogyan érhetjük el a korlátozott erőforrások korrekt elosztását? Hogyan érhetünk el optimális koordinációt?

More Related