Mit kezdhet nk a bibliai teremt st rt nettel
Download
1 / 30

- PowerPoint PPT Presentation


  • 100 Views
  • Uploaded on

Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel?. Weber István a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) 2005. december 9.-i alkalma. Tényleg mit is kezdhetünk vele ?. Megbotránkozunk rajta és elkezdjük kritizálni. Egyszerűen nem igaz, ami le van í rva.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - theola


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Mit kezdhet nk a bibliai teremt st rt nettel l.jpg

Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel?

Weber István

a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) 2005. december 9.-i alkalma


T nyleg mit is kezdhet nk vele l.jpg
Tényleg mit is kezdhetünk vele?

  • Megbotránkozunk rajta és elkezdjük kritizálni. Egyszerűen nem igaz, ami le van írva.

     Bibliakritika, liberális teológia, materializmus.

  • Megijedünk, hogy bolondnak tartanak, ha elfogadjuk. Ezért inkább kompromisszumot kötünk az evolúció elgondolásával.

     Felvilágosult ember ilyen őrültségből nem kér.

  • Hit által igaznak fogadjuk el, és engedjük, hogy hitünk alapja legyen.

     A tudományról alkotott felfogásunkat megváltoztatja.


Vil gn zetek r vid ttekint se l.jpg
Világnézetek rövid áttekintése:

intelligens tervezés

teista evolúció

teremtés párti

o

bibliai kreacionista

o

evolúció párti

o

nem evolúció párti

naturalista anti- evolúció

naturalista evolúció

„folyamatos” teremtés


A n gy f bb ir nyzat elemz se l.jpg
A négy főbb irányzat elemzése:


A m zes 1 k nyv nek t rt netis ge mellett sz l rveket 5 nagyobb csoportba oszthatjuk l.jpg
A Mózes 1. könyvének történetisége mellett szóló érveket 5 nagyobb csoportba oszthatjuk:

  • nem költészet

  • 11 történet szerves egysége

  • nem mítosz

  • nem tartalmaz tudományos tévedéseket

  • az egész Biblia szerves része


A genezis tizenegy val di t rt netb l ll szerves egys g l.jpg
A Genezis tizenegy valódi történetből álló szerves egység


N zz nk meg t n pszer l tszat probl m t s ezek lehets ges megold sait l.jpg
Nézzünk meg öt népszerű látszat problémát és ezek lehetséges megoldásait.

  • a fény megjelenése a Nap teremtése előtt

  • a növények teremtése a Nap teremtése előtt

  • a nappal és az éjszaka jelenléte a Nap teremtése előtt

  • a Föld a világegyetem közepe

  • több nem egyező teremtéstörténet van a Bibliában


Slide8 l.jpg

1. látszat probléma:

a fény megjelenése a Nap teremtése előtt.

Miért ne teremthetett volna Isten fényt a Naptól függetlenül? Példának okáért a villám sem a Naptól kapja fényét.

A fényhez nincsen szükség a Napra.

Isten dicsősége beragyog mindent

(Jel 21,23-25).


Slide9 l.jpg

2. látszat probléma:

növények teremtése a Nap teremtése előtt. Válaszunk az, hogy a növényi élet rövid ideig fennmarad különlegesen létrehozott fényben is, nem csak napsütésben.

Isten a 3. napon teremtette a növényeket

és a 4. napon a Napot.

Egy napot a növények még

sötétségben is kibírnak.


Slide10 l.jpg

3. látszat probléma:

a nappal és az éjszaka jelenléte

a Nap teremtése előtt.

A lehetséges megoldása az,

hogy az 1. naptól kezdve létezett már

fény, így a nappal és az éjszaka nem

a Naptól, inkább a Föld tengely körüli forgásától függött. (Ma is ez határozza meg a napok világosság-sötétség ritmusát.)


Slide11 l.jpg

4. látszat probléma:

a Föld a világegyetem közepe.

A Biblia 1. könyve nem állítja, hogy

a Föld az Univerzum középpontja, mert mindössze azt magyarázza, hogyan keletkezett a világ. Az 1Móz a kialakulás történetére koncentrál. Nem tekinthetjük tudományos bizonyítéknak, hogy a Föld a Naprendszer középpontja pusztán azért, mert Isten előbb teremtette, mint a Napot.


Slide12 l.jpg

5. látszat probléma:

A Biblia 1. fejezete az események

sorrendjét, míg a 2. a csúcspont

(az ember teremtése) részleteit írja le.

Az 1Móz 2 nem állítja,

hogy Isten az állatokat előbb

teremtette az embernél. A két fejezet

együtt a Teremtés eseményeinek

harmonikus és kiteljesedő képét adja.


Slide13 l.jpg

A Genezis nem a világegyetem

és az emberiség keletkezésének minden részletre kiterjedő természettudományos magyarázata, nem is ez a célja. Azonban ez nem jelenti azt, hogy tévedésekkel vagy tudományos hibákkal lenne tele.

A Biblia megbízható és tévedhetetlen.


Slide14 l.jpg

A Biblia elején két eltérő leírása is

megtalálható a teremtésnek.

Ezek látszólag nem következetesen

tárgyalják az eseményeket.

Az 1Móz 1,1–2,3 és az 1Móz 2,4–25 nem áll egymással ellentmondásban, az utóbbi inkább kiegészítőmelléklete az előbbinek.

Az 1Móz 2,4 nem új leírását adja a teremtésnek, hanem csak kitágítja az 1Móz 1,26-27 tartalmát. A második fejezet továbbvetítése az elsőnek. Vessük csak össze a két igeszakasz tartalmát.


A teremt s t rt nete l.jpg
A teremtés története


Slide16 l.jpg

„Nem szükséges megváltoztatnunk a régóta elfogadott nézetet, mely szerint a Biblia első része történetileg hiteles, csak azért, mert néhány tudós olyan elmélethez ragaszkodik, amely ennek ellentmond.” (Brian H. Edwards)


Slide17 l.jpg

A Biblia további fejezeteiben sem találunk nézetet, mely szerint a Biblia els

olyan részeket, amelyek ne illeszkednének következetesen a Genezis szó szerinti történetiségébe. Nincs valódi okunk azt feltételezni, hogy a Biblia 1. könyve nem rögzít pontos tényeket a világ és az ember keletkezéséről, és történetileg nem hiteles.


Slide18 l.jpg

Az Úr Jézus Krisztus nézetet, mely szerint a Biblia els,

az apostolok, az evangélisták és más újszövetségi szereplők is úgy tartják számon a „Kezdeteket”, mint valódi történetet.

(Jn 1,3, 9-10, Jn 8,58 és Kol 1,16-17, Zsid 1,2,

Rm 1,20, Mt 19,4-6, 2 Kor 4,6.)

Száznál is több hivatkozást találhatunk erre.


Slide19 l.jpg

„ A Teremtésről szóló igaz tanítás bizonyítékai nemcsak a Biblia egyetlen vagy szűk szeletében találhatók meg, hanem Isten Igéjének minden részében.

A kereszthivatkozások mindenhol történeti tényként jelennek meg. A legteljesebb és legszebb ezek közül a Neh 9,6-ban található.” (Louis Berkhof)


Slide20 l.jpg

Egyetlen ember sem volt jelen a világ alapjainak felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekről.

(Bár Ádám már látta a csodálatos végeredményt.)

Mégis a Biblia adja a legmegfelelőbb leírást arról, milyen volt eredetileg a világ és az emberiség.

A teljes írás „Istentől-lehelt” (2 Tim 3,16) és felkészít minket a nehéz kérdésekre való válaszadásra.


Slide21 l.jpg

Mivel a Biblia 1. könyvét felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr

(a Szentírás egészét) Isten adta az emberiségnek, így megérthetjük és tudhatjuk mi történt a kezdet kezdetén. Isten akkor is jelen volt és később Ő íratta le a történteket (2 Pt 1,21). Egy ilyen monumentális témáról a nemzetségek írott történetei Ádámtól kezdve gyűltek össze. Mózes pedig (kora írástudójaként) egységesen lejegyezte ezeket, mint a Biblia 1. könyvének ihletett fejezetét.


Slide22 l.jpg

Először felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr, két kérdés merül fel.

A teremtés történetben minden nap hossza egyforma?

Beszélhetünk-e ugyanolyan napokról a Nap

(mint égitest) teremtése előtt és után?

Valóban, a Nap nem létezett egészen a negyedik napig

(16. vers). Így az első 3 nap hossza nem határozható meg a Föld Naphoz való viszonyából. Ez tökéletesen igaz, de nem bizonyít semmit. Hiszen Isten a Földet megteremtette az első napon

(1. és 2. vers). A napok hossza a földgolyó tengely körüli forgásának sebességétől és nem a Naptól függ. A napok hosszát a világosság és a sötétség ritmikus változása határozza meg, és Isten már az első napon megteremtette a világosságot – 3. vers.

Az első 3 nap így nem a Nap látszólagos égi mozgásából

származó nap volt, mint azt a mai értelemben értjük.

Hosszuk azonban teljesen megegyezik a második 3 nap

hosszával. A negyedik nap előtt és után a napok hosszát

ugyanazzal a mértékkel, a Földdel mérhetjük.


Slide23 l.jpg

Másodszor felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr.

A 6 nap egymástól „reggel és este” egítségével különíthető el.

A Teremtés napjai időrendi sorrendben állnak egymás után.

A Biblia első fejezete ezt többször is kihangsúlyozza:

1. nap (v5.),

2. nap (v8.),

3. nap (v13.),

4. nap (v19.),

5. nap (v23.),

6. nap (v31.).

A mindennapi napokban a reggel és az este meghatározó jelentőségű mozzanat. A reggel és az este ismételt említése arra utal, hogy a 6 nap közönséges 24 órás hosszúságú időszak. Lehetséges azonban, hogy az este és reggel sorrendje annak az ószövetségi formának megfelelő, amelyben a nap a Naplementével kezdődik és a következő Naplementéig tart (3 Móz 23,32).


Slide24 l.jpg

Harmadszor, felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr

a „yom” héber szó elsődlegesen

a hétköznapi napot jelenti,

ami az időnek 24 órás egysége.

Sorszámozott, reggellel és estével tagolt formában egyértelműen megadott napokra utal. A Genezis szóhasználata egységes, nem jelenik meg külön szó a Teremtés napjainak jelölésére. A „yom” szó ismétlődik a hét napon keresztül.


Slide25 l.jpg

Negyedszer. felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr

A történelem során hosszú időn keresztül

a munkahét hat nap hosszúságú volt.

Ugyanennyi idő alatt teremtette Isten a világot.

A Teremtésben és az ezt visszatükröző Tízparancsolatban Isten mintát adott

az emberiség számára.

A Mindenható saját kezével írta a kőtáblákra a negyedik parancsolatot (2 Móz 20,9-11).

Annak tartalma pedig azt bizonyítja, hogy a teremtés napjai közönséges hosszúságú napok voltak.


Slide26 l.jpg

A Genezis olyan tényeket rögzít, amelyeknek felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr

szó szerinti értelmezését az egyháztörténelem során a többség minden kételkedés nélkül elfogadta. Ez évezredek során sem változott. Szemben a tudományos elméletekkel, amelyekben a feltételezések évről-évre állandóan átalakulnak, egymástól jelentős mértékben eltérnek, sok esetben homlok egyenest az ellenkezőjükre fordulnak.


Slide27 l.jpg

Ma az emberek jelentős hányada felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr

az evolúciót tudományos tényként

fogadja el. Holott csak egy azon elméletek közül, amit a tudósoknak a mai napig

nem sikerült bebizonyítani.

(Érvelésükben újra és újra hiányzó láncszemek kerülnek elő.)


K l nleges k nyv a bibli ban l.jpg
K felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekrülönleges könyv a Bibliában

A Teremtés könyve (genezis=kezdetek)

különlegesség, mert a világ keletkezéséről

(kezdeteiről) szól. Beszámol arról, milyen volt

a Föld és az emberi élet a kezdet kezdetén.

Bemutatja mai világunk jellemzőit, ami

nem létezett mindig, ahogyan azt a görög filozófiára,

vagy evolucionista elméletekre alapozók elképzelték,

hanem egy meghatározott időpontban

teremtéssel jött létre.

Nem több 100 millió éves „fejlődés”

folyamán alakult ki, hanem 6 nap leforgása alatt.