Választójog

1. Választójog

2. közvetlen és képviseleti demokrácia Alkotmány 2. § (2) bekezdés „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja” 2/1993. (I. 22.) AB határozat „A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsõdleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyekben.”

3. az országgyűlési választásonválasztójoggal rendelkezik Alkotmány 70. § (1) bekezdése 2004. május 1-je előtt a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár választható, és ha a szavazás napján az ország területén tartózkodik, választó 2004. május 1-től a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható

4. az országos népszavazáson az vehet részt, aki az országgyűlési választáson választhat országos közügyekben közvetetten és közvetlenül ez a közösség gyakorolja a közhatalmat politikai nemzet

5. az önkormányzati választásonválaszthat (aktív választójog) 2004. május 1-je előtt ha a választás napján az ország területén tartózkodik (1) a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár (2) a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő személy 2004. május 1-től ha a választás napján az ország területén tartózkodik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező (1) minden nagykorú magyar állampolgár (2) más uniós tagállam állampolgára (3) bevándorolt, letelepedett, menekült

6. az önkormányzati választásonválasztható (passzív választójog) 2004. május 1-je előtt a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár 2004. május 1-től a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező (1) minden nagykorú magyar állampolgár (2) más uniós tagállam állampolgára polgármesterré, főpolgármesterré, megyei közgyűlési elnökké csak magyar állampolgárok választhatók

7. az európai képviselők választásánválasztójoggal rendelkezik Alkotmány 70. § (4) bekezdése 2004. május 1-től „a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet (sic!) az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen” (aktív és passzív választójog)

8. a választásokon nem rendelkezik választójoggal Alkotmány 70. § (5) bekezdése aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll vitatott kérdés: a meghatározott ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképességű részt vehet-e aki jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését (Hirst v. UK, EJEB!) vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. EU polgár akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti országban kizárták e jog gyakorlásából

9. kisebbségi önkormányzati képviselők választása 2004. május 1-je előtt ha a választás napján az ország területén tartózkodik, a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár 2004. május 1-től nincs külön anyagi jogi szabályozás a kisebbségi választójogra Alkotmány 68. § (4) bekezdés a kisebbségek hozhatnak létre kisebbségi önkormányzatokat a kisebbséghez nem tartozók nem rendelkeznek választójoggal

10. a magyar választási rendszer

11. választási rendszerek fő típusok: többségi, arányos, vegyes többségi: az adott kerületben leadott szavazatok többségével szerezhető mandátum relatív többség (Nagy Britannia): a legtöbb szavazat abszolút többség (Franciaország): a szavazatok többsége arányos: az adott kerületben leadott szavazatok arányában szerezhető mandátum vegyes: a többségi és az arányos elemek keverednek

12. 1989. évi XXXIV. törvényaz országgyűlési képviselők választásáról az országgyűlési képviselők száma 386 egyéni választókerületben 176 képviselő megyei (területi) listán 152 képviselő országon listán 58 kompenzációs mandátum

13. kormányozhatóságv.a választói akarat leképezése az egyéni kerületek képviselik a többségi elemet, ez szolgálja a kormányozhatóságot a területi lista és az országos lista szolgálja elvileg a választói akarat arányos leképezését a területi lista az arányos elem az országos lista szolgálja az aránytalanság kompenzálását

14. az egyéni kerületek kétfordulós többségi rendszer első forduló: abszolút többség második forduló: relatív többség a pártkoncentációval és a visszalépésekkel az első fordulós győzelmek egyre gyakoribbak kiugróan aránytalan a választókerületek mérete

15. egyéni választókerületek 22/2005. (VI. 17. ) AB határozat: 2007. június 30-ig módosítani

16. területi lista a választójogi törvény melléklete meghatározza, hogy egy megyében hány mandátum szerezhető ez 1990 óta nem változott, nem követte a népességmozgásokat

17. területi lista egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám: érvényes szavazatok száma/ megszerezhető mandátumok száma + 1 mivel kevés a megszerezhető mandátum, nehéz a megyei listán képviselői helyet szerezni (magas az implicit küszöb) ha van még kiosztható mandátum, az osztó kétharmadával is szerezhető mandátum

18. arányos-e a területi lista?

19. mandátumkiosztás a területi listán példa: Nógrád megye megszerezhető mandátumok száma: 4 osztószám: 200000 / (4+1) = 40000 kétharmados kedvezménnyel = 26666 [13,33%]

20. országos lista egyéni kerületben szerzett töredékszavazatok területi listán szerzett töredékszavazatok a párt összes töredékszavazata ezekkel lehet az országos listán mandátumot szerezni