Download
1 / 74
950 likes | 1.55k Views
A pszichológia alapjai. Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya : Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok Személyiség kialakulását, fejlődését, egyéni jellemzőit
E N D
A pszichológia alapjai Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya: Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok Személyiség kialakulását, fejlődését, egyéni jellemzőit Def:a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása( magyarázat, modellezés, bejóslás) Területei: Alap:általános-, szociál-, fejlődés-, személyiséglélektan Alkalmazott:klinikai-,reklám-, sport-, iskola-, kriminálp…
A pszichológia módszerei • Megfigyelés (a jelenségeket a maguk természetes valóságában szemlélni, összefüggéseket, törvényszerűségeket feltárni) Introsp. és mások megfigyelése, kérdőív, tesztek. • Kísérlet :a vizsgálandó jelenségeket meghatározott feltételek között szándékosan előidézi, ö.függéseket keres; laboratóriumi vagy terep kísérlet Statisztikai elemző módszerek segítik a mintaválasztást, tesztkészítést, eredmények elemzését.
Pszichológia területei Megismerő (kognitív) folyamatok Tanulás és emlékezés Érzelmek Motiváció Személyiség szociálpszichológia
Érzékelés és észlelés 1. Érzékelés: a külvilág részingereinek felfogása érzékszerveink útján Külső érzékelés:a külvilágból érkezett ingereket fogja fel és közvetíti (látó, halló, tapintó, ízlelő és szagló érzékelés.) Ezek felfogására specializálódott szervek az érzékszervek (szem, fül, bőr stb.) Belső érzékelés:a szervezetből érkező ingereket fogja fel (a szervekből, izmokból, inakból érkezik az inf.). Ezek: egyensúlyérzékelés, szervi- és mozgásérzékelés.
Érzékelés és észlelés 2. Észlelés: az érzékszervi benyomások egységesítése, tárggyá, jelentéssé való szerveződése, a részingerek egységes, komplex felfogása. Az észlelés felhasználja a korábbi tapasztalatokat, elvárásokat, kategóriákat is a világ jelentéseinek megértésében.
Érzékelés és észlelés 2.Észlelés • Észlelőrendszer feladatai: mi ez? (felsimerés) Hol? (téri lokalizáció) • Felismerés eszközei: figura-háttér, csoportosítás • Lokalizáció: távolsági jelzőmozzanatok:relatív nagyság,takarás,rel.magassági helyzet, lineáris perspektíva, mozgásészlelés (valódi, indukált) • Konstanciák: def., típusai (világosság, szín, alak, nagyság)
Veleszületett és tanult érzékelési képességek Újszülöttek képességei Három napos látása: élek, csúcsok, görbék Egy hónapos látása: nagyobb tárgyak, arckif. nem 2 és fél hónapos: mozgásait vizuálisan vezérli-manipuláció kezd., arcot, arckifejezéseket felismer Gyakorlás szerepe Konstanciák kialakulásához kell a tapasztalat (nagyságkonstancia 10 éves kor után, alakkonst.kb.9 hón korra, mélységészlelés kb.8 hón korra alakul ki, vizuális szakadék)
A figyelem Def: A tudat szelektáló, kiemelő tevékenysége Mire jó? Terjedelme, megoszthatósága egyéni jell. Szelektív szűrő, mindent vagy semmit (egyes dolgokat kiválaszt, másokat elhalványít) koktélparti jelenség: saját nevünk Csillapító modell (nem figyelt jel aktivitását csillapítja) Kapacitáselméletek (megoszlik a csatornák között) Figyelem hullámzása: pár mp. ig teljes figyelem, gyengül, megszűnik, újra teljes figyelem Mikor önkéntelen, szándékos?
Az emlékezet Két típusa: RTM és HTM Három szakasza: kódolás-tárolás-előhívás RTM: -másodpercekig tárol -kódolása: akusztikusan ismételgetéssel verbális tételeket pl.betű, számsor, vagy vizuálisan formákat -tárolása:5 és 9 közötti elemet, tömbösítéssel többet ,pl. futó -felejtése:kiszorulás HTM: -percektől-évtizedekig tárol -kódolása: verbális tételeket jelentés segítségével, de lehet hangot,illatot is -felejtése:rossz keresés, más állapotban, más helyen történik a felidézés, interferálnak érzelmek, gondolatok -trükkök: helyek módszere,kulcsszó módszer, mentális séta,előhívás gyakorlása,PQRST módszer
Tanulás Def: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása gyakorlás eredményeképp. Nem érés, nem időleges állapotoknak tulajdonítható vis. változások( pl. droghatás, fáradtság). Négy típusa: Habituáció (csecsemő vizsgálatok) Klasszikus kondicionálás-Pavlov Operáns kondicionálás-Thorndike Komplex tanulás
Klasszikus kondicionálás 3. Pavlov kutyakísérletei Asszociációkat alakít ki két inger között Alapfogalmai: -Feltétlen inger:táplálék, -feltétlen (reflex) válasz: nyálelválasztás, -feltételes inger: csengőhang, -feltételes válasz: nyálelválasztás Generalizáció-diszkrimináció Kioltás Embernél: kondicionált félelmek
Operáns kondicionálás 3. Thorndike-1898 Macska problémaketrecben, a megerősített viselkedés fennmaradása Próba-szerencse vis.,majd jutalom a helyes válaszért-effekustörvény elsődleges vagy másodlagos megerősítések Embernél: gy.nev, állatidom.(cirkusz, hajótörött kereső galambok)
Érzelmek 1. Az egyik leggyakrabban átélt pszichés jelenség (az érzelmek alapján minősítjük az információkat, gondolatokat, de az érzelmek átszövik, befolyásolják cselekedeteinket is). Def: Az érzelem egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz és önmagunkhoz. Összetevői: belső tünetek (vegetatív idegr.) arckifejezések gondolatok, vélemények, az érzelem kategorizálása (+vagy-) Átélt érzelmi reakciók
Érzelmek 2. Arckifejezések Az érzelmek kifejezése részben öröklött (Darwin, újszülöttek, vakok, különböző népcsoportok) részben tanult (Shachter-Singer) folyamat Alapérzelmek: öröm, szomorúság, harag, érdeklődés, meglepődés, undor, szégyen, félelem
Érzelmek 3. Shachter –Singer feltételezték, hogy az érzelem létrejöttében a megismerésnek, tapasztalatnak nagy szerepe van. Kísérletük: adrenalin injekció, örömhelyzet/düh helyzet, aki tudta-nem élte át, aki nem tudta-átélte az örömöt/dühöt Az érzelmet a vegetatív izgalom, a helyzet értékelése a tapasztalat alapján, együttesen határozzák meg.
Agresszió kialakulása Olyan viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert (verbálisan, vagy fizikailag), vagy rombol tárgyakat. Nyíltan vagy szimbolikusan fájdalmat szeretne okozni. szorongás: (nyugtalanság, aggódás és feszültség állapota, nincs tárgya) harag : frusztráció okozza, ez a szelep, agresszióra késztet, vagy regresszióra Személy elleni agr.: 1 évestől, birtoklás a cél, rövid ideig tart a haragja 3-6 évesen csökken a birtoklási harc, nő a verbálagr, indul a szülővel szembeni agr. Cél: elfogadható formát adni a gy. Indulatainak, kifejezhesse indulatait Jutalmazott agr.- nő a gyakorisága Büntetett agr.- nő a gyakorisága Agresszív szülői modell- utánzásra késztet
Kötődés Def: A fiatal élőlény azon késztetése, hogy egy bizonyos másik egyed közelében maradjon, mivel nagyobb biztonságban érzi magát annak jelenlétében és mindez magában foglal egy érzelmi kapcsolatot is, mely mintául szolgál a későbbiéletszakaszokban kialakított kapcsolatok minőségére. Az újszülött veleszületett hajlama a közelség keresése, az anya odacsalogatása ösztönös reakciókkal (sírás, mosolygás, szemkontaktus) Első hónapokban alakul át kötődéssé, ha az anya elég érzékenyen reagál a gyermek jelzéseire Olyan szeretetkapcsolat, ami felcserélhetetlen, néhány személyre irányul csak A kötődés adta biztonságérzet a kiindulópont, ahonnan megkezdi a világ felfedezését Létezik egy szenzitív periódus, amikor létre kell jönnie, különben a személyiség súlyosan sérül
A ragaszkodástól a kötődésig Harlow majomkísérletei Ainsworth idegen helyzet kísérlete (anyával, idegennel,egyedül,anya visszatér) Három kötődési stílus: Biztonságosan kötődő: anyával testi kont., idegennel bizalmatlan, anya visszatértekor hamar vigasztalódik Bizonytalan, elkerülő: idegennel nem bizalmatlan, anyával találkozva közömbös, vagy elkerülő Bizonytalan szorongó, ambivalens: anyát visszatértekor elutasítja. Hol keresi, hol elut. a testi kont, idegen felzaklatja, anya lassan tudja megnyugtatni. ’80-as években negyedik stílus: 4. zavarodott: ellentmondásosan vis, anyjával és idegennel is.
Érzelmi intelligencia Érzelmi intelligencia Az a képesség, hogy a személy monitorozza saját és mások érzéseit és érzelmeit, hogy megkülönböztesse ezeket egymástól és felhasználja ezt az információt gondolkodásában és viselkedésében.
Szorongás „normál” szorongás:a szervezet riasztó-berendezésének, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. kóros szorongás:a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be.
Szorongás 3. a szorongó egyén nem képes a kp.-i ir. aktivációs szintjét a szituációnak megfelelő optimális szinten tartani, aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki.
Szorongás 4. • ismert, majd’mindenki számára szorongást keltő helyzet pl. az orvosi vizsgálat • szinte minden pszichiátriai betegségben megjelenik • számos testi betegségnek is kísérője • rontja a szomatikus állapotot • az idült szorongás általános betegség-rizikófaktor, melynek fennállása esetén a meglévő betegség kimenetele kedvezőtlenebb, a rehabilitáció esélyei csökkennek • a központi aktiváció fokozódása egyénre jellemző • vannak típusos jellegzetességek, melyek szinte minden betegnél megmutatkoznak
Miért szoronganak a betegek, ha orvoshoz fordulnak? • A betegek többsége helyzeténél fogva szorong, mert nem tudja pontosan, mi baja van és azt sem, hogyan javíthat fájdalmain, a kialakult tüneteken • Az alapbetegség tüneteit a szorongás tünetei súlyosbítják, ha az orvos nem tudja oldani ezt a természetes, nem kóros szorongást. • a szorongás lényegéhez tartozik az információhiány és az adekvát aktivitás képességének gátoltsága, • az orvos a szorongás oldásában valódi „orvos gyógyszer” kell legyen, kiegészítve ezzel a specifikus diagnózist és terápiát.
Mit igényel a beteg ahhoz, hogy szorongása csökkenjen: • magyarázatot és információt • tanácsot és kezelést • reális megnyugtatást • meg szeretné tudni panaszai okát • Azt az érzést, hogy egy kompetens és szimpatikus orvos komolyan veszi az állapotát
A beteg szorongását fokozza: • nem tudja a diagnózist, • félelmeinek és aggodalmainak oldására nem kap kielégítő magyarázatot • nem kap megfelelő, saját aktivitását, részvételét mobilizáló tanácsokat, • nem kap reális megerősítést, megnyugtatást, • úgy érzi, hogy az orvost nem érdekli az állapota, nem figyel az általa elmondott panaszokra
Szorongás oldása Szorongásos betegek elkerülő magatartása kifejezett. Szorongásos kórképekben szenvedőknél a fogorvos pszichoterápiás-empátiás beállítódásának kiemelt fontossága, a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kiemelt jelentősége • Szorongás jelei: levegő visszatartása, vagy gyors, felszínes légzés (hiperventilláció), feszült izomzat, kapaszkodás a karfába, verítékezés stb. • Szorongás felismerése, megbeszélése (szakorvoshoz irányítás). • Minél rövidebb várakozás; barátságos váró. • Jó orvos-beteg kapcsolat kialakítására időt szánni. • Légzéskontroll, ellazulás. Kezelési terv megbeszélése, elfogadtatása. • Figyelem elterelésének módjai.
Szorongás fogorvosi jelentősége • Fogászati helyzetekben sok ember erős szorongásokat él át • A fogászati kezelések elkerüléséhez, fogállapot elhanyagolásához vezet- csak elviselhetetlen fájdalom esetében jelentkeznek orvosnál • A fogorvos munkáját megnehezíti • Az orvos-beteg kapcsolatban figyelmet kell szentelni a szorongáscsökkentésnek!
Szorongás a fogászati helyzetekbenFogászati rendelőben várakozó 130 személy (Rónai R.)
Fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem diagnosztikája és mérésére alkalmas módszerek • a1-”Fogászati szorongásskála” ( Dental • Anxiety Scale /DAS/) • a2-” Fogászati félelem kérdőív” ( Dental • Fear Survey/DFS)
