1 / 87

AGRÁRJOG

AGRÁRJOG. Az agrárjog fogalma, forrásai, agrárszakigazgatás. AGRÁRJOG. Sajátos jogi szabályozás kialakulásának ismérvei : Azonos tulajdoni tárgy – termőföld, haszonállatok, haszonnövények. Sajátos életviszony – termelő, feldolgozó, értékesítő

tambre
Download Presentation

AGRÁRJOG

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AGRÁRJOG Az agrárjog fogalma, forrásai, agrárszakigazgatás

  2. AGRÁRJOG • Sajátos jogi szabályozás kialakulásának ismérvei: • Azonos tulajdoni tárgy – termőföld, haszonállatok, haszonnövények. • Sajátos életviszony – termelő, feldolgozó, értékesítő • Azonos tevékenység – mezőgazdálkodás, feldolgozó ipar. • Az agrárgazdaság rendelkezik a fenti sajátságokkal, mely egy új, önálló jogterület kialakítását teszi lehetővé. • Vegyes jogterület: a magánjog, és a közjog sajátos szintézise. • Fogalma: A termőföld tulajdonjogával, használatával, hasznosításával, ill. a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos személyi és (statikus és dinamikus) vagyoni viszonyok szabályozásának területe. • Agrárjogi szerződések jogviszonyának alanyai: mezőgazdasági termelők (Kft., Mgsz., Bt., Kkt., erdőbirtokossági társulatok, Rt., magánvállalkozások, családi gazdaságok, kedvtelésből űzött mezőgazdaság szereplői, őstermelők – feldolgozó, értékesítő, fogyasztó szervezetek (gazdasági társaságok, állam, magánszemélyek, egyéb jogi személyek) • Jogviszony tárgya: a mezőgazdasági szolgáltatás – mely lehet • dare (traktor vásárlása, termény eladása, állat adásvétele stb.), • facere (sertéstelep ülepítőjének kivitelezése, pályázatírás, árambekötés stb.), • praestare (hitelezés, biztosítás stb.).

  3. AGRÁRJOG • Állam – mezőgazdasági termelő: közjogi jogviszony. • Kivéve, ha magánjogi félként szerepel az állam a jogviszonyban. • Jellemzői: alá-fölé rendeltség; tiltás, előírás, kötelezés, ellenőrzés, akár azonnali végrehajtás. • Alapelvek: • Magánjogi elvek: • Privát autonómia védelme • Rendeltetésszerű joggyakorlás • Jogbiztonság, jóhiszeműség, • Joggal való visszaélés tilalma • Együttműködési kötelezettség • Elvárható magatartási mérték • Ésszerűség • Speciális alapelvek: • Kölcsönös igazságosság: egyén és közösség figyelemmel van egymás érdekeire - közjó szolgálata • Szociális béke: létbiztonság, jólét – birtokmaximum • Szolidaritás (kisegítés): individualizmus helyett kollektív szemlélet

  4. AGRÁRJOG • Az agrárjog a rendszerváltozás előtt a termőföldre és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, azok működésére vonatkozó joganyagot foglalta magába. • Jellemzői: • Tervgazdálkodás, • Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat állapítottak meg, melyeket miniszteri szintű rendeletek egészítettek ki. A változatos szabályozás, a joganyag stabilitása ellen hatott. • Speciális jogi szabályozás hiánya. • KGST: államközi kereskedelem. • A külkereskedelem állami monopólium volt. • Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítással, mely pótolta a speciális szabályozást. Pl. a Minisztertanács speciálisan utasított vállalatokat meghatározott gazdasági tevékenység végzésére. • Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a minisztériumban összpontosultak. • A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület kibővült, rohamos fejlődésnek kiteljesedésnek indult. • Ma már az agrárjog fogalomköre a következő szabályozási területeket öleli fel: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat, halászat, föld- és talajvédelem, piacszabályozás, támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy, termőföld, (ingatlan-nyilvántartás), közösségi agrár- és vidékfejlesztési politika.

  5. AGRÁRJOG • A rendszerváltozás után az első szabadon választott Országgyűlésnek jutott az a feladat, hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenőrzési struktúrákat átalakítsa, kiépítse. • Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba került: „a mindent és mindenkit ellenőrző és birtokló polip elvesztette csápjait”. Az állam, az államosítások során vállalt kártalanítási kötelezettségének eleget tett: • Az Országgyűlés döntött a kárpótlás kérdésében: kárpótlási jegy, ingatlanok visszaadása, vagyonnevesítés stb. • Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a termelőszövetkezet által kezelt földtulajdon közösségi védelmét, ill. megtiltotta a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése). • A rendszerváltás után a következő törvények születtek meg, melyek ma is az agrárjog legfontosabb jogforrásait jelentik: • 1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992. évi II. tv. (szövetkezeti vagyonnevesítésről rendelkező törvény): tsz-ek termőföldtulajdont nem szerezhettek, termőföld magántulajdonba kerülhet, a szövetkezeti vagyon felosztása. A kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a jövő problémáit. • 1993. évi VI. tv. Az agrárpiaci rendtartásról  2003. évi XVI. tv.: az agrártermékek piacszabályozása, az állami beavatkozások lehetséges eseteinek szabályozása.

  6. AGRÁRJOG • 1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésről. • 1994. évi IL. tv. az erdőbirtokossági társulatokról: speciális erdőgazdálkodási követelmények érvényesítése. • 1994. évi LV. tv. a termőföldről: termőföld-tulajdon védelme, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, annak hasznosítása. • 1994. évi CII. tv. a hegyközségekről: az árutermő szőlőbirtokosok szőlőtermelési feladatait rendezte. • 1995. évi XXXIII. tv.: a találmányok szabadalmi oltalmáról: növényfajták szabadalmaztatása. • 1995. évi XC. tv. az élelmiszerekről 2003. évi LXXXII. tv.  2008. évi XLVI tv. • 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről  2005. évi CLXXVI. tv.  2008. évi XLVI tv. • 1995. évi XCII. tv. a takarmányok előállításáról  2001. évi CXIX. tv.  2008. évi XLVI tv. • 1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról. • 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról: agrárpiaci rendtartás, agrártermékek felvásárlása. • 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről. • 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. • 1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti tevékenységről.

  7. AGRÁRJOG • 1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról  2003. évi LII. tv.: a növénytermesztés biológiai alapjait rakta le. • 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról: hungaricumnak számító élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését tette lehetővé. • 1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról. • 1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar Vadászkamaráról. • 1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság fejlesztéséről: alapvető agrárpolitika meghatározása. • 1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról  2004. évi XVIII. tv. • 1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról. • 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról: mezei vagyonvédelem. • 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról: fokozottan veszélyes és szigorúan ellenőrzött tevékenység. • 1999. évi XLVI tv. a mezőgazdasági összeírásról. • 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről.

  8. AGRÁRJOG • 2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról. • 2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről. • Nemzetközi szerződések: • 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről (társulási szerződés). • 1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről: WTO életre hívása. • 2004. évi XXX. tv. – csatlakozási szerződés • Egyéb törvényi szintű, kapcsolódó szabályozás: • 2006. évi X. tv. a szövetkezetekről. • 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. • 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról. • 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről. • 2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. • 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya • Törvényerejű rendelet: • 1986. évi 24. tvr.: Lisszaboni Megállapodás módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és nemzetközi lajtsromozása. • 1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről. • Kormányrendeletek: • 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról. • 274/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről. • 338/2006. (XII. 23.) aföldhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól • Miniszteri rendelet: • 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről.

  9. AGRÁRJOG • Sajátos agrárjogi szabályozások: • kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi tevékenység, vadászkamarai tagság), • kamarai etikai szabályok, • hegyközségi rendtartás (szőlőtelepítés, - művelés szabályai). • Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai. • Alkotmánybíróság határozatai: • pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat • Önkormányzati rendeletek

  10. AGRÁRJOG • Az agrárigazgatás a mezőgazdasági és erdészeti termeléssel összefüggő tevékenységek szabályozási rendszere. • Az agrárjog szabályozási rendszerének érvényesítői: az agrárszakigazgatás intézményei. • Az agrárigazgatás részterületei: • A mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak biztosítása: növénytermesztés, állattenyésztés, takarmányozás. • Szőlőtermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések: piacképes bor előállítása, minőség- és eredetvédelem. • Minőségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos igazgatási feladatok. • Mennyiségi és minőségi földvédelem. • A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feladatok: erdőgazdálkodás, halászat, vadászat. • Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó termékpálya rendtartások működtetése, támogatási rendszerek betartatása, ellenőrzése. • Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása, és működtetése.

  11. AGRÁRJOG • Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere: • Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme (illetékesség), ill. szervezeti rendjük szerint különböztethetjük meg: • Illetékesség szerint: • Országos hatáskörű, vagy központi; • Területi hatáskörű (regionális, vagy megyei szintű); • Településre, mint közigazgatási egységre kiterjedő, helyi szintű közigazgatási szervek. • Szervezeti rendjük szerint: • Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv, • Szakigazgatási feladatokat ellátó központi hivatalok (dekoncentrált, területi szervekkel), • Szakértői, tanácsadói szervek: Agrárgazdasági Tanács, Országos Borszakértő Bizottság, Magyar Takarmánykódex Bizottság, Országos Vadgazdálkodási Tanács, Országos Erdészeti Tanács, Szőlőfajta Használati Bizottság, Földrajzinév Bizottság stb. • Háttérintézmények: • Szakértői intézetek: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Kutatási Intézetek (FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet: Eger, Pécs, Badacsony, Kecskemét), Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrármarketing Centrum Kht., Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ, szakképző intézetek, FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. • Egyéb intézmények: Mezőgazdasági Múzeum, Állami Ménesgazdaság, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. • Nem kormányzati szervek

  12. AGRÁRJOG • Nem kormányzati szervek: • Agrárigazgatási és ezzel összefüggő feladatokat ellátó szervek: külön törvénnyel létrehozott köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák, hegyközségi szervezetrendszer); egyesülési jogról szóló törvény szerint működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek (Terméktanácsok, tenyésztő szervezetek: pl. Alma Terméktanács, Baromfi Terméktanács, Éticsiga Terméktanács, Nyúl Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll Terméktanács stb.); társadalmi, érdekvédelmi szervezetek (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) • Az intézményi hálózat a 2006. évi választások után gyökeres változáson, átalakításon esett át. • 2007. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag megosztott igazgatási struktúra egységesítésre, központosításra került. • 2007. január 1. előtti állapot: • Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Első felelős magyar kormányban kereskedelmi miniszter • 1889. évi XVIII. tc.: „A közmunka- és közlekedésügyi minister ezentul kereskedelemügyi-, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi ministernek fog neveztetni.” • 1959-1990: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. • 1990: visszanyeri eredeti nevét, majd • 1998: „Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály […] d) Földművelésügyi Minisztériumot, földművelésügyi minisztert említ, ott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, ill. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert kell érteni…”

  13. AGRÁRJOG • Dekoncentrált szervek: • Megyei Földművelésügyi Hivatalok, • Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10 vidéki igazgatósággal; • Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 7 vidéki vetőmag-felügyelőséggel, 4 teljesítményvizsgáló és 11 fajtakísérleti állomással és 1 fajtakitermesztő állomással; • Országos Borminősítő Intézet; • Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, és 19 megyei, ill. fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat az általuk működtetett növény-egészségügyi határkirendeltségekkel együtt; • Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat, mely a 2005. évi CLXXVI. törvény alapján magában foglalja a 20 megyei, fővárosi székhellyel rendelkező Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásokat, a kerületi hivatalokat, állat-egészségügyi határállomási és élelmiszerhigiéniai kirendeltségeket, a hatósági állatorvost, az Országos Állategészségügyi Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI) és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézetet (továbbiakban ÁOGYTI), • Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 118 körzeti földhivatal,

  14. AGRÁRJOG • 2007. január 1. utáni állapot: • Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, feladatai: • Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP, • Jogszabály előkészítés, • Jogalkotás, • Költségvetési tervezés, • Egyedi hatósági ügyek intézése, • A KAP intézményrendszerének működtetése, • Humánerőforrás-politika, • Irányítás (államigazgatási szerv alapítása, vezető kinevezése, felmentése, SZMSZ jóváhagyása, döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra utasítás, költségvetés és létszámkeret megállapítása, utasításadás, beszámoló való kötelezés) • Ellenőrzés. • Nemzetközi kapcsolatok ápolása. • Minisztérium szervezete: • Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok • Miniszter, kabinetfőnök, államtitkár, szakállamtitkárok, főosztályvezetők, osztályvezetők • Miniszteri kabinet, államtitkárság, szakállamtitkárságok, főosztályok, osztályok

  15. AGRÁRJOG • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: • Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 119 körzeti földhivatal. Tevékenységi körük kiterjed: • Földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földminősítés, • Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet feladatokra. • Első fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon a megyei földhivatal jár el. • jogi személyek • A hivatalt hivatalvezető vezeti, szervezeti egységeik osztályokra tagolódnak. • Földmérési és Távérzékelési Intézet • Jogi személy, • Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv. • Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása. • Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása. • Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás központja. • Másodfokú hatósági szerv: FVM • Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása. • MePAR rendszer működtetése. • Országos adat- és térképtár fenntartása.

  16. AGRÁRJOG • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi hivatal + a központ) • Önálló jogi személyek, • Központja egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a területi hivatalok a nevükben található megyében látják el az agrárgazdasági feladatokat. • A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli és az FVM miniszter nevezi ki. • Közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi, másodfokon a Központ jár el. • Ha a Központ jár el első fokon, akkor annak döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. • Ha hatósági ügyben a területi szerv köztisztviselője (hatósági állatorvos, növényvédelmi felügyelő, takarmány felügyelő, zöldség-gyümölcs minőség ellenőr) jár el első fokon, akkor döntése elleni jogorvoslatot a területi szerv vezetőjéhez lehet benyújtani. • Az egyes mezőgazdasági szakigazgatások igazgatósági formában, míg a kiegészítő, ellenőrző egységek főosztályként tagozódnak a Központ szervezetében.

  17. AGRÁRJOG • Szervezeti felépítés: • Központ: elnöki, elnökhelyettesi hierarchia • Központ: elnökhelyettesi hierarchia • Területi kiépítettség: • Az új agrárigazgatási szervezet a következő hatósági feladatokat látja el: • Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy, tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, takarmányozás, borászat, növényvédelem, mezőgazdasági igazgatási szerv, élelmiszer-biztonság, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés. • Falugazdász hálózat működtetése. Feladataik: tájékoztatás, ellenőrzés, területi információ beszerzése. Központi hivatal Elnök, Elnökh. főigazgató Megyei hivatalok Megyei hivatalok Megyei hivatalok igazgató (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok

  18. AGRÁRJOG • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és SAPARD pályázatok menedzselése]) • Önálló jogi személyek, • SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként jött létre. • Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. • Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el. • Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások lebonyolításával összefüggő feladatokat. • Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert (IIER)  ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer; gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer.

  19. AGRÁRJOG A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása

  20. AGRÁRJOG • A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása három témakört foglal magába: • Növénytermesztés, • Állattenyésztés, • Takarmányozás. • A növényfajták állami elismerése, oltalma: • Az egyes növényfajták csak állami elismerés után hozhatók forgalomba. • Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik a Nemzeti Fajtajegyzékbe, amely közhiteles nyilvántartás. • Állami elismerésben az a növény részesíthető, amely • más növényfajtától megkülönböztethető, állandó és egynemű, egyöntetű, • megfelelő gazdasági értékkel rendelkezik, • megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, • amely bejelentője teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. • A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a növényt géntechnológiával módosították-e. • A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat a növénytermesztési hatóság végzi el, aki vizsgálatának eredményéről értesíti a Fajtaminősítő Bizottságot. • Fajtakísérleti szakterület szervezetei: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Fajtakísérleti igazgató-helyettes  Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály, Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály  Regionális Fajtakísérleti Állomások: 1. Debrecen; 2. Szarvas, telephelyek: Székkutas, Helvécia; 3. Eszterágpuszta; 4. Szombathely, telephelyek: Pölöske, Röjtökmuzsaj; 5. Központi Fajtakísérleti Állomás: Tordas. • A Növényfajta Bizottság állásfoglalása alapján a határozatot a növénytermesztési hatóság hozza meg. • Az állami elismerés időtartama: • Szőlő, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú dísznövények esetén: 20 év, • Egyéb növények esetén: 10 év, • További 20, ill. 10 évvel az oltalom többször is meghosszabbítható.

  21. AGRÁRJOG • A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala: • Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben, ill. az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben és a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő növényfajták szaporítóanyagát szabad előállítani, ill. forgalomba hozni. • Az egyes szaporító anyagok előállítását és forgalomba hozatalát a növénytermesztési hatóság engedélyezi. • Vetőmagfelügyelet szervezete: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes  Vetőmag-minősítési és Nyilvántartási Osztály, Vetőmag-szaporítási Osztály, Vetőmag-vizsgálati Laboratóriumok Osztály, Fajtakitermesztő Állomás - Monorierdő  Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Földművelésügyi Igazgatóság, Vetőmag-felügyeleti Osztályok: Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas megyékben. • Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag Felügyelet szervezete: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyagfelügyeleti igazgató-helyettes  Szőlő-gyümölcs-, Dísznövény-, Erdészeti Szaporítóanyag Osztályok • Szaporítóanyag előállítási zárt körzet • Vetőmagok termesztése esetén szaporítóanyag előállítási zárt körzetet lehet kialakítani. • A szaporítóanyag előállító a védőtávolságon belül levő fölhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a termőföld használatáról, a termesztés korlátairól, kötelezettségeiről, az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módjáról. • A vetőmag előállító kérelmét megküldi az illetékes terméktanácsnak, amely véleményével együtt azt továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. • A zárt körzeten belüli tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi, aki a tiltott növényt megsemmisítheti. • A föld használójának kártalanításában a felek szerződésben megállapodhatnak. Ennek hiányában a Ptk. Szabályait kell megfelelően alkalmazni. • Szaporítóanyag-minősítés • A szaporítóanyag csomagolása, jelölése

  22. AGRÁRJOG • Szaporítóanyag-minősítés folyamata: • Származás igazolása, • Termőhelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelő üzemi ellenőrzés, • Mintavétel, • Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat, • Fémzárolás, • Fajtaazonosító kitermesztés, • Minősítést igazoló okirat kiállítása. • A szaporítóanyag csomagolása, jelölése: • Biztosítania kell a vetőmag minőségének megóvását. • Meg kell akadályoznia a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül. • A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az azonosításához szükséges adatokat. • A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

  23. AGRÁRJOG • Fogalmak: • Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet tenyésztő szervezet annak minősít. • Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, tárolására, kezelésére, átültetésére, értékesítésére szolgáló kötött vagy mozgó létesítmény. • Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez, értékesítéshez apaállatot tartanak, ill. spermát kezelnek és tárolnak. • Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés, bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet az utódlás alapja. • Mesterséges termékenyítő állomásról spermát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelő • Apaállattól vették le, • A levett spermát származásazonosító jelöléssel látták el, • Igazolták az apaállat származását, • Spermaminőségi igazolást mellékeltek. • Embrióátültető állomásokon petesejt, embrió tárolására, értékesítésére akkor van lehetőség, ha • Az nőivarú tenyészállattól, ill. apaállattól származik, • Kinyerése, kezelése embrióátültető állomáson történt, • Csomagolása származási azonosítóval van ellátva, • Rendelkezésre áll az anyaállat, • Apaállat származási igazolása, • Petesejtet igazolással látják el. • Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás. • Állami feladat, de állami szerv megbízást is adhat rá. • A tenyésztő szervezet az eljáráshoz át kell, hogy adja a szaporítóanyag, ill. az állatok vizsgálati eredményét. • Külföldön végzett vizsgálatok eredményei is elfogadhatók, ha azokat azonos módszerrel és pontossággal készítették, mint a hazaiakét. • Fajtaelismerés: azon eljárás, melynek során megállapítják az adott fajta, hibrid, keresztezési program tenyészállatainak tulajdonságait, ill. kijelölik azok jogosult forgalmazóját. • A fajtaelismerést a tenyésztési hatóság végzi. • Lényeges elem, hogy a fajta eltérést mutasson a már meglévő fajtákhoz képest.

  24. AGRÁRJOG Szőlőtermelés és borászat

  25. AGRÁRJOG • Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről termőhelyi katasztert vezetnek. • Termőhelyi kataszter: • Ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt területek (ökotópok). • Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon történik a lehatárolás. • Az egyes területeket azonosító kódszámmal és osztályjelöléssel látják el. • A termőhelyi katasztert a FÖMI útján az FVM és az KSZBKI vezeti. • Eljárás: • A szőlő termőhelyi kataszterének módosítását az illetékes hegyközség kezdeményezheti az FVM-nél. • A kérelmezőnek előtte be kell szereznie a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szakvéleményét. • A kérelmezőnek értesítenie kell a helyi önkormányzatot is, hogy az adott termőhelyi kataszter módosítását kérelmezte. • A kérelemről a minisztérium (MgSzH?) határozattal dönt. • A minisztérium határozatát megküldi az illetékes hegyközségnek, jegyzőnek, FÖMI-nek és az KSZBKI-nak. • A települési önkormányzat köteles bejelenteni a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a termőhelyi kataszterben szereplő területet beépítésre szánt területként jelöl meg. • A szőlő termőhelyi kataszter osztályozása szerint lehet • I. osztályú, szőlőtermesztésre kiváló adottságú, • II. osztályú, 1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú, • II. osztályú, 2. szőlőtermesztésre alkalmas terület. • Az érintett kataszteri területeken erdő és gyümölcsös telepítése csak az illetékes hegyközség engedélyével lehetséges.

  26. AGRÁRJOG • Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről részletes ültetvénykatasztert is vezetnek. • Ültetvény kataszter: • Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait (település, területnagyság, hrsz), • az ültetvény használójának (tulajdonosának) adatait, • a támogatási szerv által adott regisztrációs számot, ill. • az ültetvény jellemzőit: jelleg, telepítési jellemzők, fekvés, kitettség, támaszrendszer, művelésmód, termőképesség, sor- és tőtávolság stb. • A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI feladata, melyet a hegybírók által minden év szeptember 30-ig átadott adatok alapján frissítenek. • A kivágás és telepítés ellenőrzése az MgSzH feladata, melyet ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzít. • A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS adatbázisba. A frissített VINGIS adatokat minden év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi az MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.

  27. AGRÁRJOG • Telepítés, kivágás: • Fogalmak: • Házikerti szőlő: az a szőlőterület, mely az 500 m2-t nem haladja meg. • Árutermelő szőlő: 500 m2-nél nagyobb területű szőlőültetvény. • Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség részére: • 1000 m2-nél nagyobb területen művel szőlőt, vagy • területnagyságtól függetlenül termését, ill. készített borát, mustját értékesíti. • Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint borkészítésre használnak. • Csemegeszőlő fajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint étkezésre használják. • Alanyszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melyet vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés céljából termesztenek. • Szőlőfajták osztályba sorolása: a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat termesztési hasznosságuk alapján osztályba sorolják: ajánlott, engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet. • Direkt termő fajtákat osztályba sorolni, borukat forgalmazni nem szabad: Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira, Zamfira. • A termőre fordulás ideje a negyedik, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén az ötödik vegetációs időszak vége.

  28. AGRÁRJOG • Telepíteni csak a Szőlőfajta Használati Bizottság (SZHB) által engedélyezett fajtákat lehet. • A Bizottság állapítja meg, hogy melyik megyében, mely szőlőfajtákat lehet telepíteni. • A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki, melyből aztán a hegyközségi tanácsok dönthetik el, hogy melyik borvidéken, melyik szőlőfajtát részesítik előnyben. • A szőlő termőhelyi potenciálja európai uniós előírások szerint 2010-ig nem növelhető. • A telepítést és a kivágást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH) engedélyezheti. A kérelmet az illetékes hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé továbbítja. • Határozatát az MVH megküldi az érdekelt hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak (MgSzH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi hatóságnak (körzeti földhivatalok). • A Magyarországon 1996. május 1. után eltelt időszakban engedéllyel kivágott szőlőültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog áll fenn. A kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogával a kivágástól számított 8. borpiaci év végéig (borpiaci év: augusztus 1-től – július 31-ig tart) élhet. Ha ezen jogával nem él, akkor a kivágott területnagyság országos telepítési jogtartalék részévé válik. • A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása az MVH Központi Hivatalának feladata.

  29. AGRÁRJOG • Borászati szabályozás: • Cél: minőségi borok előállítása, • Technológiai, termőhelyi szabályozások betartása, betartatása. • Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termőhelyi lehatárolás alapján a következő bortípusokat különböztethetjük meg: • Asztali bor: megyei fajtalistás szőlőből származik, legalább 13 tömegszázalék (MM°) természetes cukrot tartalmazó mustból készült bor, melynek alkoholtartalma 9-15 térfogatszázalék (% vol) közötti, összes savtartalma (borkősavban kifejezve) <3,5 g/l. • Tájbor:földrajzi jelzéssel ellátottasztali bor, mely teljes egészében az adott földrajzi egység szőlőterméséből származik. • Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: a must legalább 15 MM° természetes cukrot tartalmaz, meghatározott termőhelyen és arra egyértelműen utaló földrajzi eredet-megjelölésű minőségi bor készítésére alkalmas, osztályba sorolt szőlőből készült. A bor illata, íze, zamata a fajtára, évjáratra, ill. készítésmódra egyértelműen utal, felismerhető. Származásban és minőségben 100%-osan, fajta és évjárat tekintetében 85%-ban meg kell, hogy feleljen az elnevezésnek és a jelölésnek. • Késői szüretelésű bor: a borvidék általános szüretelése után érett szőlőből szüreteltek, mustja legalább 19 MM°. • Válogatott szüretelésű bor: érett, túlérett egészséges bogyókból állítják elő, mustja legalább 19 MM° cukrot tartalmaz. • Töppedt szőlőből készült bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, részben töppedt szőlőbogyókból állítják elő, mustja legalább 20 MM° cukrot tartalmaz. • Jégbor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, megfagyott szőlőbogyókból préselnek, mustja legalább 25 MM° cukrot tartalmaz. • Főbor: legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must hozamú ültetvényről származó, túlérett, töppedt, aszúsodott termésből préselnek. Must min. 23 MM° cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v% alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek. • Muzeális bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, melyet legalább 5 évig palackban érleltek.

  30. AGRÁRJOG • Borászati szabályozás: • Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal tartott borászati termékeket a pincekönyvbe be kell jegyezni. • A tájborok földrajzi eredet megjelölésére szolgáló földrajzi egységek listája a következő: 1. Felső-Magyarországi, 2. Alföldi, 3. Dél-Dunántúli, 4. Észak-Dunántúli, 5. Balatoni, 6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9. Dél-alföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli, 12. Tisza melléki, 13. Duna melléki, 14. Duna menti. • Magyarország borvidékeit a következő dián lévő térkép szemlélteti.

  31. Agrárjog

  32. AGRÁRJOG • Borászati szabályozás: • Szőlőt és egyéb borászati terméket forgalomba hozni csak származási bizonyítvánnyal lehet. • Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből és borból lehet előállítani. • Szőlőalapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőmustból vagy szőlőmust-sűrítményből lehet előállítani. • A szőlő, az asztali bor és az , m. t. minőségi bor származási bizonyítványát az illetékes hegybíró, míg a védett eredetű bor származási bizonyítványát a hegyközségi tanács titkára adja ki. • A bor tovább-feldolgozása esetén a régi származási bizonyítványt be kell vonni, míg az újat az illetékes hegybíró adja ki. • Árutermelési céllal borászati terméket előállítani csak hegyközség által regisztrált, ill. borászati hatóság által engedélyezett pincészetben lehet. • Mustot, bort, borászati terméket forgalomba hozni, tovább-feldolgozni, exportálni csak a borászati hatóság laboratóriumi vizsgálata, ill. minőségi tanúsítása után szabad: forgalomba hozatali engedély alapján. • A MK területén forgalomba hozott bor literje után a forgalomba hozónak 8 Ft forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie. • A közfogyasztásra forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy borkísérő-okmánnyal, továbbá számlával vagy szállítólevéllel kell ellátni.

  33. AGRÁRJOG • Borászati szabályozás: • Az egri bikavér, szekszárdi bikavér bort, védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: • A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által lehatárolt területen helyezkedik el. • A borvidékre különleges klimatikus viszony és vulkanikus talajadottságok jellemzőek, melyek alapját jelentik a különleges minőségű bornak. • Itt található a pincékben a botrytises cinerea penészgomba, mely társulva a mikroklímával speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt készített bornak. • A Tokaji borvidék területére 75 kg-otmeghaladó borszőlőt, cefrét, valamint 50 litert meghaladó mustot és bort más termőhelyről bevinni csak az illetékes hegyközségi tanács előzetes engedélyével szabad. • A Tokaji borvidékről szőlőt, mustot, bort kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanácshoz történő bejelentés után lehet. • A más területről származó mustot és bort elkülönített helységben kell tárolni. A tárolóedényt olyan jelzéssel kell ellátni, mely egyértelműen jelöli a bor „idegen” származását. • A Tokaji borvidéket a következő kép szemlélteti.

  34. Agrárjog

  35. AGRÁRJOG • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: • A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet-megjelöléssel rendelkező borok: • Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok. • Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek: Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték. Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik. Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett szőlőbogyók feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy ilyen minőségű azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban meghatározott puttonyszámtól függő mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszúeszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.

  36. AGRÁRJOG • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: • A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott palackban szabad forgalomba hozni. • A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos olyan mustot és bort forgalomba hozni, melyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak. • A Tokaji borvidéken termett szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre, vagy törkölyre más borvidékről származó mustot vagy bort ráönteni nem szabad. • A tokaji borvidéken ízesített italokat készítenitilos. • A tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.

  37. AGRÁRJOG Élelmiszer-szabályozás

  38. AGRÁRJOG • A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy részét a rendszerváltozás előtt a keleti, majd utána a nyugat-európai piacokon értékesítette, értékesíti. • A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás eredményeképpen a FÁK országok szintén a minőségi élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el. • Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is megváltoztak. A privatizáció folytán a feldolgozó üzemek magánkézbe kerültek. • Multinacionális cégek jelentek meg: PARMALAT, DANONE, Unilever, SPAR. • A magyar magánkézbe került üzemek egy része felszámolódott, másik része magyar tőkeerős befektetők kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS – PICK, Alföldi Tej Rt.). Megindult az élelmiszeripari szereplők koncentrálódása, fúziója (SOLE-MIZO). • A gazdasági szereplők a tőke mellett új technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítőszer használata, gyenge alkoholtartalmú borok és sörök). • Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás középpontjában a fogyasztók egészségének védelme áll. • Meg kell előzni, hogy az emberi szervezetben egyes mérgező anyagok felhalmozódjanak, ezáltal egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez okból a Magyar Parlament követve az Uniós jogalkotást új törvényt alkotott: 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. • A törvény magába foglalja, olvasztja az élelmiszerek, a takarmányozás, az állategészségügy és a növényegészségügy szabályozási területeit. A korábbi joganyag technikai egyesítése, ill. néhány uniós rendelkezés beépítése történt meg az új törvényben.

  39. AGRÁRJOG • A fejlett országokban a túlzott élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb probléma. • Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy a háztartások jövedelmük hány százalékát fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez Magyarországon 40%, nyugaton 20-30%, míg a fejlődő országokban 50-80%. • A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült krumpli stb.)miatt előtérbe kerül az élelmiszeripar szabályozása terén is a fogyasztóvédelem. • A régi kóstolás helyébe (töpörtyű, savanyú káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók tájékoztatása lép, lépett (miniatűr betűk olvasása). • Az élelmiszer-szabályozás elvei: • Szubszidiaritás elve: A jogszabályt azon a szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintű szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát, kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani, ill. a szabályozás az EU érdekeit, céljait szolgálja. • Lásd Cassis de Dijon eset: Az Európai Közösségek Bírósága a „Cassis de Dijon” néven elhíresült ügyben 1979-ben hozott ítéletében megállapította, hogy a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított és forgalmazott termékek korlátozás nélkül importálhatók egy másik tagállamba. Ez az elv, amelyet olykor a termékelőírások kölcsönös elismeréseként is emlegetnek, az egyik legfontosabb az áruk egységes piacon történő szabad mozgásának előmozdítása szempontjából, és lehetővé teszi, hogy az áruk szabad mozgása a termékelőírások részletes harmonizációja nélkül is megvalósulhasson. A Cassis de Dijon egy Franciaországban előállított feketeribizli-alapú likőr. A nyugatnémet alkoholmonopóliumok igyekeztek betiltatni németországi behozatalát azon az alapon, hogy alkoholtartalma a német likőrökre vonatkozó törvény által előírt minimum alatt volt. A Bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. • Kockázat elemzési módszer (Codex Alimentarius): megkülönböztet kockázatot és veszélyt. • Kockázat: valamely élelmiszerre visszavezethető veszély miatt fennáll az egészségkárosodás lehetősége. • Veszély: az élelmiszerben lévő olyan veszélyes biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy körülmény, mely egészségkárosító hatású lehet.

  40. AGRÁRJOG • Kötelező Elővigyázatosság Elve: Meg kell tenni minden szükséges intézkedést, mellyel az esetleges veszély elhárítható (BSE elleni óvintézkedések, madárinfluenza miatti karanténok stb.). • A szántóföldtől az asztalig elv: a takarmányozás és az élelmiszer-szabályozás elkülönítését meg kell szüntetni. Biztosítani kell az áruk nyomon követhetőségét a termelőtől a feldolgozón, értékesítőn át egészen a fogyasztóig. • Élelmiszer-szabályozás: • A szabályozás első területe az önkéntes jogkövetésre épül: • Ezek a szabványok, melyek az EU gyakorlata alapján nem kötelezők, csak a vizsgálati módszerekre vonatkoznak. • Élelmiszer Könyvek: A fogyasztóvédelem és piacszabályozás hatékony eszköze, a nemzeti szabályozás praktikus és gyors formája. • Codex Alimentarius: FAO/WHO által létrehozott rendszerben kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául szolgálnak. A Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll. • Magyar Élelmiszerkönyv: • I. kötet: EK irányelveinek átvételével készült előírásokat, ill. nemzeti termékleírásokat tartalmazza. • II. kötet: nemzetközi szervezetek ajánlásainak figyelembe vételével készült irányelveket tartalmazza. • III. kötet: Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény • A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll.

  41. AGRÁRJOG • Élelmiszer-szabályozás: • A hazai szabályozás az élelmiszerek MK területén történő előállítására, ill. forgalomba hozatalára terjed ki. Nem érinti ugyanakkor az élelmiszerek magánháztartásokban, saját fogyasztásra készült termékeit. • Élelmiszer-vállalkozás kötelezettségei: • A külső belső környezetnek, elhelyezésnek, elrendezésnek, méreteknek, eszközöknek, technológiának, berendezéseknek, eszközöknek, élelmiszer alapanyagoknak, fertőtlenítő- és csomagolóanyagoknak, az alkalmazott személyek szaktudásának, szakképesítésének, egészségének alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztonságos élelmiszert állítsanak elő: pl. vágódeszka nem lehet műanyag, a helyiség nem lehet penészes stb. • Minőségbiztosítási, önellenőrzési, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket kell üzemeltetni, melyekkel a minőség és a biztonság garantálható. • Minden előállított élelmiszerről gyártmánylapot, ill. anyaghányad-nyilvántartást kell vezetni. • Az üzemelés alatt jelen kell lennie mindvégig olyan szakembernek, aki élelmiszerbiztonsági szaktudással rendelkezik (feltételeket lásd végrehajtási rendeletben). • Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél történő nyilvántartásba vételével, ill. engedélyével ellátva kezdheti meg. • Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott vagy annak gyanúja fennáll.

  42. AGRÁRJOG • Élelmiszer-szabályozás: • Élelmiszer jelölés (csomagolás): • Alapvető funkciója, hogy védenie kell az élelmiszert a külső fizikai, biológiai és kémiai hatásoktól, • szennyeződésektől, • a biztonságot, tápértéket, minőséget csökkentő hatásoktól. • A fogyasztók egészségére sem jelenthet veszélyt: pl. a festék kioldódik a túróba és hasmenést vagy allergiás reakciót vált ki. • A csomagolásnak fő szabály szerint alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra. Környezeti szennyező hatásának a legkisebbnek kell lennie. • Az áru a csomagolás megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható. • A csomagoláson magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat. • A csomagoláson feltüntetett jelölés nem tévesztheti meg a vásárlót, különösen • az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja - tekintetében, • azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, • annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. • az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.

  43. AGRÁRJOG Állategészségügy

  44. AGRÁRJOG • Az állategészségügyi követelmények elsősorban az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkoznak. • Az EU-ban a legfontosabb állatbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak: ragadós száj- és körömfájás, SVD, kéknyelv betegség, madárinfluenza, BSE, lépfene stb. A bejelentés kiterjed az állatok létszámára, tartási helyére, valamint az állatorvos személyére. • Az értesítés számítógépes rendszer (ADNS) útján történik, kódolt üzenetek formájában (az egyes betegségek kódolásra kerültek). • Az EU az ún. kiirtás politikáját vallja, vagyis a fertőzött állományokat az adott területen belül teljes egészében ki kell irtani, a vakcinázás nem megengedett. • Az állattartónak a hatóságokkal együtt kell működnie, a foganatosított intézkedéseket tűrnie kell, ill. részt kell vennie a károk megelőzésében, a kárenyhítésben is. • Az elhullott vagy kényszervágott állatot az illetékes állategészségügyi hatóságnak be kell jelentenie, és meg kell vizsgáltatnia. • Az elhullott tetemeket és állati eredetű melléktermékeket ártalmatlanná kell tenni, ill. meg kell semmisíteni. • Az állattartó köteles állatának ellátásáról, felügyeletéről és állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. • Ha jogszabály előírja, akkor állatnyilvántartást kell vezetnie. • Az állattartót megilleti a szabad állatorvos választási jog, ill. a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. • Egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről gondoskodni.

  45. AGRÁRJOG • Köteles az állatok számáról, fajáról, tartási helyéről (telephelyéről) a magánállatorvost értesíteni. • Köteles az állatok tartásáról, helyéről és mozgásukról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni. • Az állat betegségéről vagy annak gyanújáról értesítenie kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet és a magánállatorvost. A járványügyi rendelkezéseket tűrni köteles. • Az állat vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását,leölését szükség esetén tűrni köteles. • A levágott állatot a jogszabályokban foglaltak szerint az illetékes szervekkel megvizsgáltatni köteles. • Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa köteles annak elszállításáról, ill. megsemmisítéséről gondoskodni. • Ha a tulajdonos ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a fentiekre a települési önkormányzat köteles. • Közterület esetén szintén a települési önkormányzat köteles a tetem elszállításáról. • Közút esetén a közútkezelő gondoskodik az elszállításról és a megsemmisítésről.

  46. AGRÁRJOG • Az állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az állategészségügyi hatóság a következő járványügyi intézkedéseket rendelheti el: • elkülönítés, • megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés), • forgalmi korlátozás, • helyi zárlat, • települési zárlat (védőzóna), • védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése, • marhalevél kezelésének tilalma, • termékenyítési tilalom, • diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, • védőoltás, • gyógykezelés, • elkülönített vagy zárt vágás, • állatleölés (leöletés), • fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele, • fertőtlenítés, • földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében, • a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében. • az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése. • A járványügyi intézkedések közül több is egyszerre elrendelhető. • Az így született intézkedések azonnal végrehajtandók.

  47. AGRÁRJOG • A 9-17. pontokban foglalt esetekben az érintett személyek (tulajdonosok) kártalanításra jogosultak. • A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, ill. az eszköz használatával vagy közreműködéssel okozott kár (értelemszerűen az előző pontokban foglaltaknak). • Nem jár kártalanítás: • Az országba engedély nélkül behozott állatok után, ill. tartásukkal kapcsolatban felmerülő károkért. • Ha az állat betegségére utaló jeleket észlelve, annak állapotát nem jelentette. • Ha az átruházáskor a tulajdonosnak az állat betegségéről tudomása volt. • Az állattartó egyéb felróható magatartása esetén. • A vadon élő állatokért, trágyáért, alomért. • Az állategészségügyi szabályokat megsértve tartott, szállított, levágott forgalomba hozott állatokért.

  48. AGRÁRJOG • Állatok jelölése, nyilvántartása: • Marhalevél (mercatus): Mária Terézia által bevezetett jelölési rendszer, mely az állat tulajdonjogát és egészségügyi, járványügyi forgalomképességét volt és van hivatott igazolni. • A lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, sertést, juhot, kecskét, ill. zárt körülmények között tartott vadon élő hasított körmű haszonállatokat (vaddisznó, dámvad, őz stb.) tartó és azt értékesítő állattartó köteles marhalevelet váltani. • A marhalevél kiváltása előtt az állatokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tartósan meg kell jelölni. • A marhalevelet a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerinti illetékes települési (kerületi) önkormányzat jegyzője állítja ki díjfizetés ellenében. • ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) • Szarvasmarha és juh esetén az ENAR rendszerből származó nyilvántartási igazoló lapot is lehet az állatok eredetének igazolására használni. • A BSE és más állatbetegségek megjelenése tette szükségessé a rendszer kiépítését. • Minden szarvasmarhát egyedileg meg kell jelölni, megfelelő krotáliával, füljelzővel kell ellátni. Adataikat egy központi adatbázisban kell nyilvántartani.

  49. AGRÁRJOG • Állatforgalmazás és szállítás szabályozása: • Az egységes belső piacon az ellenőrzés két lépcsős: az állat származási helyén az ellenőrzés teljes, míg az állatok rendeltetési helyén szúrópróbaszerű. • Az élőállat-szállítmányokhoz állategészségügyi bizonyítványt és útvonaltervet kell mellékelni. • Az állategészségügyi szempontból kiemelt állatszállítmányok figyelemmel kísérhetősége, ill. hatékony ellenőrzése céljából az EU létrehozott egy számítógépes monitoring rendszert az ANIMO-t. • A származási hely szerinti állategészségügyi hatóság köteles a rendeltetési hely szerinti állategészségügyi hatóságot minden ellenőrzésre kötelezett szállítmányról tájékoztatni (ANIMO üzenetet küldeni). • Az ellenőrzésre kötelezett importszállítmányok csak az unió által jóváhagyott állategészségügyi határátkelőhelyeken léphetik át a Közösség határát.

  50. AGRÁRJOG A vadászat, vadgazdálkodás törvényi szabályozása

More Related