„A helyi televíziók digitális átállása szabályzói és szolgáltatói szemmel!”

2. „A helyi televíziók digitális átállása szabályzói és szolgáltatói szemmel!” A rendszerváltást követően a politika szereplői úgy döntöttek, hogy a „politikai kezelhetetlenség” miatt „frekvencia moratóriumot” hirdetnek, így időt nyerve a szabályzók kialakítására is. Ezen időszakban 1994. június 10-én a Csaba Televízió volt az első, mely ideiglenes műsorszolgáltatási engedéllyel legális földfelszíni televíziós sugárzást végzett. A földfelszíni sugárzás a helyi televízióknál az 1996-os média trv. létrejötte után, 1996. július 1-én a Csaba Tv (Békéscsaba) következett be. A helyi földfelszíni sugárzást végző televízióknál a digitális átállást, a Csaba Tv-t (2013-06-31. Békéscsaba) követően a Kiskunhalas – Szeged városi televíziók álltak át az analóg sugárzásról a digitális sugárzásra, és a többi, mind a 38 televízió az ütemezésnek megfelelően befejezte az átállást.

3. Az eltelt időszakban folyamatosan működnek. A helyi televízióknak is fontos, hogy műsorterjesztésük is hasonlóan korszerű technológiával legyen földfelszíni terjesztésben sugározva, mint az országos médiumok műsorai. A helyi, kis költségvetésből működő, de egyedi tartalmat előállító televízióknak életbevágóan fontos volt, hogy a Helyi Televíziók Országos Egyesülete a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál elérte, azt, hogy az átálláshoz szükséges technikai eszközök beszerzését MTVA pályázat útján támogassa. E tény tette lehetővé a gyorsan és szakszerűen végrehajtott átállásokat.

4. Főbb nézői paraméterek egy helyi televíziónál a Csaba Tv bemutatásán keresztül: • Vételkörzet két területből tevődik össze: • Az NMHH állttal kiírt 100 %-os vételt biztosítani kívánt település lakosainak számából. • 2. • Valamint a földfelszíni sugárzás állttal nem 100 %-os, de a néző számára élvezhető képet biztosító besugárzott területen élő lakosok száma. • Az 1 pontban meghatározott lehetséges nézőszám a Csaba Tv esetében 62.000 fő, még mindez a 2 ponttal kiegészítve 188.791 fő. A földfelszíni sugárzást végző televíziók zöme 24 órás adásidővel rendelkezik, még a műsoridők tekintetében eltérőek a helyi televíziók. A Csaba Tv napi átlag 10 óra műsorral jelentkezik, melyben a saját gyártású műsorok átlagban 1 órát tesznek ki.

5. Az analóg földfelszíni sugárzáshoz használt eszközök V A

6. Az MTVA Digi2013 pályázatból beszerzett eszközök Stúdió, Békéscsaba Teleki 5 Adótorony, Békéscsaba Szarvasi út NEC IHG Outdoor unit NEC IHG outdoor unit d=0,6 d=0,6 Max 300Mbps 20 GHz NEC iPasolink100e NEC iPasolink100e ETH port ASI bemenet ETH bemenet ETH port ADÓ Plisch T2V 3201.c IP/ASI Converter CW-4942 ASI2 HP ETH kimenet NF Encoder Mpeg4 CW-4511.10 Ch 28 Filter SPINNER BN 616507 SDI 1/2 ki NF Studio kimenet Antenna Hungária adóantenna 88 m magasan Egyedi vevők Ch 28

7. A helyi televíziók digitális földfelszíni sugárzásának főbb műszaki jellemzői A moduláció a stúdió és az adó berendezés között az eddigi 10 GHz sáv mellett megjelent a 20 GHz sáv is. Ennek előnye nagyobb adatátviteli sebesség, olcsóbb frekvencia használati díj. - az analóg adóteljesítmény kb 1/5 része a digitális - a QPSK moduláció stabilabb, kevésbé zavar érzékeny - a jel/zaj viszonyban a digitális sugárzás „érzékenyebb”

8. Ez így részben igaz a következők miatt: Habár a digitális vétel kb. 25dB-es jel-zaj viszony alatt kártyavárként összeomlik (Cliff-effektus), az felett tökéletes képminőséget biztosít a hibajavításoknak és a keretátszövéseknek köszönhetően, míg az analóg vétel ilyenkor már az „élvezhetetlen szemcsés” kategóriába tartozik!

9. Az analóg besugárzási terület megmaradásának hátrányai a Csaba Tv példáján keresztül: X A Békéscsaba besugárzásának feltétele miatt a toronytól nyugati, északnyugati és dél nyugati irányban lakók az adótornyon történő antenna elhelyezés miatt nem juthatnak helyi televíziós szolgáltatáshoz. Az alacsony hátrasugárzás és a jel/zaj viszony miatt a nyugati oldalon lakóknak sok esetben nem áll össze a vételhez szükséges jel/zaj viszony, mint ahogy a város középső részén is szétesik a kép egyes toronyházak mögötti területen.

10. A Csaba Tv analóg és digitális besugárzott területe: Adótorony - Analóg Digitális Békéssámson Az analóg földfelszíni sugárzás szélén lakók a digitális földfelszíni műsorterjesztés helyi televíziós előnyeit nem élvezhetik. A Csaba Tv speciális, határ menti helyzete miatt az analóg adás megszűnését követően derült ki, hogy a vételkörzet széle milyen messzire esett is.

11. A helyi földfelszíni digitális sugárzás tapasztalatai A digitális átállást végrehajtó helyi televíziók esetében az alábbi tapasztalatok összesíthetők: Előnyök: - A zajos szellemképes helyeken a képminőség kifogástalan lett. - Egységes a digitális földfelszíni sugárzás az országos adókkal, így képminőség azonos. - A vételi oldalon a műszaki megoldás azonos az országos adókkal: DVB-T tunerrel vagy set top box-al tudják nézni a lakosok. - Az „Digi2013” pályázat nélkül a helyi televíziók nem tudták volna megvalósítani a digitális átállás műszaki beruházását.

12. Hátrányok: - A távolsági vétel szélén lévő helyeken megszűnt a vételi lehetőség. - A besugárzott területen a tereptárgyaknak nagyon ki lett téve a helyi televízió, hiszen a kép nem szellemképessé válik, bezajosodik, hanem sok esetben megszűnik. - A domborzati viszonyok meghatározzák az ellátott területet, azaz a digitális sugárzásnál megszűnik a vétel, ha a jel/zaj viszony leromlik, még az analógnál volt zajos kép. - A vételi oldalon számtalan esetben kell új megoldást alkalmazni. pl.: nagyobb nyílásszögű antenna telepítésére van szükség, illetve nagyobb elemszámú antennákra, nagyobb nyereségűekre van szükség. - QPSK vivő modulációra a három évnél öregebb televíziók DVB-T tunerje nincs minden esetben felkészítve. - A digitális átállás országos kampányából a helyi televíziók hiányoztak, pedig a helyi televíziók számtalan esetben kell, hogy megoldják a nézők beállítási problémáit a gyakorlatban.

13. A földfelszíni sugárzást végzők anyagi háttere, melyet a műsorok készítésére fordítanak: A 38 földfelszíni sugárzást végző televíziók megközelítőleg 4.630,-eFt-ból készítenek műsort. A 38 televízió állomásnak sugárzással és vezetékes műsorelosztással 3.280.000, háztartásban szolgáltatnak „exkluzív helyi közszolgálati” műsort. Ez azt jelenti, hogy a helyi televíziók 1.412,-Ft-ot költenek évente egy háztartásra. Mivel ezek az „exkluzív” anyagok sajátkészítésűek, így mindazon televíziók, melyek napi rendszerességgel készítik, műsoraikat joggal kellene, hogy előfizetői díjat kapjanak.

14. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete: A HTOE-nek jelenleg 90 tagja van. A megyei jogú városokból csak Szekszárd nem tagunk. A statisztikák szerint a helyi televíziók (sugárzók és vezetékesek) az ország lakosságának közel 80%-át elérik. Ezekben benne vannak az egészen kicsi települések televíziói is.

15. Földfelszíni sugárzást végző helyi televíziók Magyarországon. Működő helyi televíziós frekvenciák (38 televízió) Frekvenciájukat visszaadó helyi televíziók A negyven sugárzó televízióból kettő Veszprém és Győr adta vissza engedélyét, mert a vételkörzete a helyi viszonyok miatt nem lett számottevően nagyobb, mint a vezetékes műsorelosztókon keresztül.

16. A digitálisan átálló helyi televíziók elhelyezkedése Magyarországon az Antenna Hungária DVB-T hálózata tükrében: Helyi televíziók - Magyarország földrajzi viszonylatait, az Antenna Hungária adótornyait figyelembe véve a Megyei Jogú Városok helyi televíziói együttműködései esetén Magyarországon egy újabb értékes földfelszíni sugárzással megvalósítható országos televíziós hálózat kialakítása válhat lehetségesség.

17. Összességében a jövőre vonatkozóan átgondolandó: 1. Az indokolt esetekben az adóteljesítmény, talpmagasság, besugárzott terület átalakítása növelése. 2. A műsorkészítési „exkluzivitás” forrásainak megteremtése. Itt hosszútávon akár egy sugárzott hálózatosodás is megvalósítható lenne.

18. Köszönöm a figyelmüket! Szudár László – producer 2014.05.20 Csaba Tv