Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért - PowerPoint PPT Presentation

helyi vid kfejleszt si strat gia a v s rhelyi vid k j v j rt n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért PowerPoint Presentation
Download Presentation
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért

play fullscreen
1 / 135
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért
155 Views
Download Presentation
kevin-vargas
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért „Kistérség-település-ember-gondolat”+LEADER Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – Összefoglaló a térségről A(z) A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért területe 4 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 58,966 fő, a városokban élő lakosok száma 55,220 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 13 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 46%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 58,966 • Hódmezővásárhely • 47,735 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 4 • Mindszent • 7,485 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Székkutas • 2,466 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 1 • Mártély • 1,280 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 5 • Fő fejlesztési prioritások száma • 22 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 13 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 15 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,198,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 881,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 7 • 1,198,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,136,494 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 369,520 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 125,920 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 118,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett területen, amely megegyezik a Hódmezővásárhelyi kistérség területével, a legfontosabb probléma a térség gazdaságának alacsony teljesítőképessége, amely szoros összefüggésben van a foglalkoztatási és az értékteremtési képességével. A térség erőforrásai (természeti, kultúrális, humán) nem kellő mértékben integrálódnak a helyi gazdaságba, így az ezekben rejlő fejlődési potenciál kihasználatlan. • A helyi természeti, kulturális és humán erőforrásokra épülő turizmusfejlesztés. A táj adottságainak megfelelő a kerékpárturizmus, a Tisza közelségére épülő vízturizmust tesz lehetővé, Mártély turisztikai ékszerdobozzá válhat minőségi szálláshelyek, és programok kialakításával. A vállalkozások működési feltételeinek javításával a helyi gazdasági potenciál növekedése (vállalkozások számának növekedése, foglalkoztatottság növekedése, jövedelmezőség emelkedése) mely alapvetően meghatározza a kistérség versenyképességét és az ott élők életszínvonalát. Fejleszteni kell a bio termesztését, és egy erre épülő feldolgozóipart. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – A stratégia alapvető célja • A HVS alapvető célja – összhangban a térség problémáival – a térség népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Mindez elképzelhetetlen az életszínvonal növelése és az életminőség jobbítása nélkül. Éppen ezért határozott célként aposztrofálható az életképes társadalmi-gazdasági elemek és struktúrák belső erőforrásokra alapozott kialakítása és fejlesztése. A stratégia gerince, kiemelt területe a gazdaság eltartóképességének és versenyképességének a fokozása, elsősorban a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható, szektorsemleges fejlesztésével. A gazdaságfejlesztés mellett a HVS célja az életminőséghez kapcsolódó különböző területek, tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése, melyek a térség „élhetőségének” fontos elemei. Ennek keretében fontos szerepet kapnak a települési önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, melyek tevékenységük révén hozzájárulnak az ún. nem importálható, helyben keletkező és igénybe vehető közjavak előállításához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Tanyás kistérség, a kistérség népességének 6,8%-a, mintegy 4100 fő él tanyán, településenként a tanyai lakosság számát és arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak. Számukat tekintve a legmagasabb tanyai lakossággal Hódmezővásárhely rendelkezik, arányukat tekintve azonban Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át, Mártélyon 20,8%-át, Mindszenten 1,7%-át, Hódmezővásárhelyen 6%-át adják. • A térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik. Világviszonylatban is jegyzett védett területek (Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Kardoskúti Fehér-tó), illetve kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek találhatóak meg. • Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés és –gyűjtés. • Aktív a civil társadalom, magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének. • A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). • A kistérség területének mezőgazdasági termelésre való alkalmasságát, komplex módon fejezi ki az agráralkalmassági mutató. Az mutató alapján a kistérség területének 78%-a a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, jóval felülmúlva ezzel a megye (50,3%) és az ország (33,45%) hasonló kategóriába tartozó területeinek arányát. Mindezek alapján a Hódmezővásárhelyi kistérség kiváló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket jelentenek. • A működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitűnik, hogy a mezőgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya (kistérség 7,6%; orsz. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • 5,2%), azonban ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól (8,0%). Jelentősen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedő ipari vállalkozások aránya. • A külföldi tőke jelen van a kistérségben, bár a befektetések egy lakosra jutó értéke elmarad mind az országos, mind a megyei adattól. Az ágazatonkénti befektetések értékelésénél kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős hányadát az iparban fektették be. • A gazdaságfejlesztés terén Hódmezővásárhelynek sajátos szerepe van a kistérségben, a kistérség fejlődésének előmozdításában, hiszen a vidéki területek fejlesztése, fejlődése nem képzelhető el a városok fejlődése nélkül, mivel a kistérség települései összefüggő rendszert alkotnak, melyben a térszervező erővel bíró település a környéke fejlődésének is motorja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 • A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. Jellemző a gerinctelen állatok nagy diverzitása, gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), vadászható nagyvadként megjelenik az őz, és a vaddisznó. • 1972-ben a Tisza folyó mentén 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Ramsari terület) megnevezéssel. Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kardoskúti Fehér-tó. • A térség helyben képződő vízkészlettel nem rendelkezik, így a felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad készlete jelenti. Az ivóvíz igény kielégítésére jó minőségű felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. • Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítással közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízműtelepeken csak fertőtlenítés történik. • A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A napenergia-felhasználást tekintve a kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. A terület legismertebb megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. • A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő és gyepsávok. Nagyobb összefüggő gyepterületek csak a kistérség peremvidékein vannak. • A mezőgazdaság táblásítása, és a melioráció következményeként megszűntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása szükséges. • A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. Az agráralkalmasság mutatói alapján a kistérség termőföldjének 78%-a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. A művelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezőségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya 18%, a réti talajoké pedig14%. • A kistérségben a települési szilárd hulladék mennyisége növekszik. Korábban mind a négy településen működött műszaki védelem nélküli szeméttelep. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 • Jelenleg a kommunális hulladékok Hódmezővásárhelyi regionális hulladéklerakóba kerülnek ártalmatlanításra. Székkutasról a szilárd kommunális hulladékot az Orosházi Városüz. és Szolg.Rt. szállítja el. • Légszennyező anyagokat bocsátanak ki az ipari üzemek, a szolgáltató tevékenységet végzők, a lakosság és egyre nagyobb arányban a közlekedés. Hódmezővásárhely kistérsége közigazgatási területe „a védett I.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik, kivéve a természetvédelmi területeket, melyek „kiemelten védett” –ek. • A zajforrások közül a közúti közlekedés az, amely a legnagyobb mértékben és legnagyobb területet terhel. • A kistérségben mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke 28,12 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya országos szinten is igen magas. • A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés meghatározó. • A termesztési feltételek az intenzív szántóművelésnek kedvez. Az egyéb művelési ágak részaránya alacsony. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Székkutas Község Hódmezővásárhely és Orosháza között a 47-es út mentén fekszik. • A településen élők száma jelenleg 2466 fő, és sajnos folyamatosan csökken, melynek mértékét mi sem jellemzi jobban annál, hogy Székkutas népessége 1970 óta csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb. A népesség elöregedő, a 60 évnél idősebb lakosok arány meghaladja a 25%-ot. • Székkutason jelentős a tanyai lakosság aránya, a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át képezik. • A települést alacsony foglalkoztatási arány (52,6%) és alacsony aktivitási ráta (56,8%) jellemzi. A munkanélküliségi ráta 4,9%, de sajnos évről-évre nő. • Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdaságból élő népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). • A település infrastruktúrájáról elmondható, hogy a gáz- és villamoshálózat teljes mértékben kiépített, azonban a külterületi tanyás ingatlanok magas aránya miatt a vízhálózat kiépítettségének arány csupán 65%. A településen található kerékpárút, internet is elérhető, az önkormányzat teleházat üzemeltet. Szennyvíztisztító telep nincs helyben kialakítva, a csatornázottság mértéke is minimális. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 4% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 13% • 13% • Építőipar • 26% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 5% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 4% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 20% • 10% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31% 7% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.8%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.8% • Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A 2001-es Népszámlálás adatainak megfelelően a foglalkoztatottság kistérségi átlaga 52%, mely elmaradt még az európai mércével mérve is alacsonynak számító hazai átlagértéktől (52,7%). A települések közül szembetűnő Mindszent alacsony foglalkoztatási aránya, mely a kistérségi átlagtól is mintegy 6-7 százalékponttal kisebb. Hódmezővásárhely: 53%, Mártély: 50,9%, Mindszent: 45,3, Székkutas: 52,6%. • A munkavállalási korú gazdaságilag inaktív népesség kistérségi értéke 42,3%. Tehát ez az a hányada a munkaképes korú népességnek, amelyik nem rendelkezik bejelentett munkahellyel, illetőleg munkanélküliként sincs regisztrálva a munkaügyi központban. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy ne végeznének munkát, pl. őstermelőként vagy segítő családtagként, vagy ne dolgoznának feketén. A foglalkoztatottsági (52%) és az aktivitási ráta (57,7%) viszonylagos kis eltérése is alátámasztja, hogy a hivatalosan nem dolgozó népességnek csak kis százaléka – kistérségi szinten 5,7% – regisztráltatta magát munkanélküliként. A kistérség településeinek aktivitási rátája: Hódmezővásárhely: 58,5%, Mártély: 56,9%, Mindszent: 53, Székkutas: 56,8%; • A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya utal a helyi gazdaság fejlettségi állapotára. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakból: Hódmezővásárhely: 89,9%, Mártély: 41,5%, Mindszent: 54,2%, Székkutas: 67,6%, Kistérség: 84,4%. Az adatokból kitűnik, hogy a legpotensebb helyi gazdasággal a centrumtelepülés, Hódmezővásárhely rendelkezik, hiszen a foglalkoztatottak csaknem 90%-a a településen talál munkát. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb adottságokkal Mártély rendelkezik. Meglepő ugyanakkor Mindszent alacsony helyben-foglalkoztatási képessége, hiszen a foglalkoztatottak alig több mint 50%-ának tud munkát biztosítani a település. • A településeken a helyben lakókon kívül más településekről bejárók is dolgoznak, arányuk az egyes településeken Hódmezővásárhely: 15,5%, Mártély: 24,1%, Mindszent: 7,2%, Székkutas: 12,2%, Kistérség: 15%. Mindszenten a bejáró foglalkoztatottak aránya mindössze 7,2%. Tehát nemcsak a helyben lakók nem találnak munkalehetőséget, de más települések lakosai sem. Mártély azzal együtt, hogy a legkisebb arányban képes munkahelyet biztosítani a helyben lakóknak, a legnagyobb arányban kínál munkalehetőséget más településeken lakó munkavállalóknak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Mindez felveti a munkaerő kereslet és kínálat strukturális eltérésének lehetőségét. A más településre dolgozni eljárók nemek szerinti vizsgálata érdekes eredményt hozott. Az adatok tanúsága szerint a férfiak sokkal mobilisabbak a nőknél, hiszen a más településre dolgozni eljárók 60-70%-a férfi. Ebből adódóan a munka hozzáférhetősége nők esetében korlátozott, hiszen nem valószínű, hogy annyival több nő dolgozna helyben, mint amennyivel több férfi más településre eljár dolgozni. A munkaerő mobilitását pedig alapvetően befolyásolja a szakképzettség és a földrajzi távolság illetve, hogy a közeli települések valamelyikén van-e munkalehetőség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 6 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Hódmezővásárhely székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 10 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 2,941 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Villeroy&Boch Kft. • Hódmezővásárhely • 2622 Egészségügyi kerámia gyártása • 923 • 8,113,750 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Alföldi Porcelán Zrt. • Hódmezővásárhely • 2621 Háztartási kerámia gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 439 3 • Hód-Mezőgazda Zrt. • Hódmezővásárhely • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 365 4 • Márz Hungaria Kft. • Hódmezővásárhely • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 316 5 • Imerys Kft. • Hódmezővásárhely • 2626 Tűzálló kerámiatermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 255 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • ASA Építőipari Kft. • Hódmezővásárhely • 2661 Építési betontermék gyártása • 250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • CSOMIÉP Kft, • Hódmezővásárhely • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 8 • TESCO GLOBÁL • Hódmezővásárhely • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 145 • 1,737,083 9 • A.S.A. Köztisztasági Kft. • Hódmezővásárhely • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 51 10 • INVITEL Zrt. • Hódmezővásárhely • 6420 Távközlés • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A kistérség foglalkoztatási szerkezete az országos átlagtól a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magasabb arányában tér el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a kistérségben a következő: 38 % ipar, 11 % mezőgazdaság, 51 % tercier és kvaterner szektor. Hódmezővásárhelyen számos ipari tevékenység hagyományosan nagy múltra tekint vissza, mint pl. a kerámiagyártás, melynek legjelentősebb reprezentánsa a Villeroy & Boch cég. A kistérség többi településére szintén az ipar, a tercier és a kvaterner szektor arányának növekedése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző. A csökkenés ellenére Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). • A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a kistérségben két város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely szerepe érvényesül. A kistérség vállalkozásainak 84 %-a Hódmezővásárhelyen koncentrálódik. Emellett viszonylag sok (359 db) vállalkozás működik Mindszenten is. Mindez jelentős különbséget eredményez a városok és községek között: a kistérség két községében a vállalkozások mindössze 5 %-a működik. Hódmezővásárhelyen 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. Ezzel együtt a vállalkozói szektort döntő arányban a kis- és középvállalkozások képviselik. Ezt mutatja, hogy a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az egyéni vállalkozások pedig 70 %-ot képviselnek. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatási szerkezetből is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a 20-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 1 % a kistérségben. • A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, s a máig jelentős a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett, jelentős számú az – 5700 fő – őstermelő. A mezőgazdaság a községekben meghatározó ágazat (mezőgazdasági vállalkozások 14 %-a működik a két faluban). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A vállalkozások száma alapján az ipar elmarad az országos szinttől (12 %), azonban a foglalkoztatottak aránya a szektorban mintegy 40 %. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott, főként a feldolgozóipar tekintetében. Az ipar Hódmezővásárhelyre koncentrálódik, itt található az ipari vállalkozások 86 %-a. A kereskedelem és a szolgáltatások együttesen a gazdasági szerkezetben 82 %-ot képviselnek. A szolgáltatások között a turizmus emelkedik ki (24 %), amely a két városra összpontosul, Mártély jelentős idegenforgalmi szerepe mellett. A gazdasági szolgáltatások 4 %-ot képviselnek, a kereskedelem pedig térségi szinten 11 %-ot. • Hódmezővásárhelyen 60 ha-os, kiépített infrastruktúrájú ipari park található. Jelenleg a parkban 26 vállalkozás működik, melyek mintegy 650 fő munkavállalót foglalkoztatnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 38 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 5 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 8 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 42 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 40 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 56 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 4 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 4 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 16 • Nemzetközi kapcsolatok • 3 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 36 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 20 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 2 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szféra fontos szereplői az öntevékeny művészeti csoportok, melyek kisebb-nagyobb mértékben és különböző műfajokban a kistérség minden településén működnek, többnyire önkormányzati (ÁMK, művelődési ház, iskola), illetve esetenként alapítványi vagy egyesületi fenntartásban. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet (Mozgáskorlátozottak, Polgárőrség, Gazdakörök, Fogyasztóvédelem, Városszépítés, stb.) területén jöttek létre. Jelenleg mindegyik településen egy-két tucat, Hódmezővásárhelyen közel kétszáz bejegyzett szervezet működik. A kulturális élet szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nagy történelmi hagyományokkal bíró olvasóköröknek (számuk a térségben: 17), amelyek sok helyen – különösen a lakókörzetekben és a külterületen – a közösségi élet leghatékonyabb szervezői. Ezek működésük során olyan alapvető emberi szerveződésekre adnak lehetőséget melyek az elsődleges művelődési, társasági igényt elégítenek ki. A települések kül-, illetve testvértelepülési kapcsolatai meghatározóak a kistérség európai integrációs folyamatának segítésében. • A humán erőforrást a közösségek szintjén vizsgálva fontos a társadalmi tőke hangsúlyozása. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. A kistérség civil aktivitása jó alapot teremt a társadalmi tőke „termeléséhez”, amely egyaránt jelent gazdasági folyamatokba bevonható új erőforrást, másrészt a társadalomépítésben fontos szerepet játszó tényezőt. • Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. A Hódmezővásárhelyi kistérség civil társadalma stabil alapot jelent a közösségi programok megvalósításához, hiszen a fejlődés és fejlesztés jelentős bázisa az aktív, együttműködni kész helyi társadalom. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 992 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 59,958 59,448 59,136 59,200 58,966 Éves változás 64 -234 -510 -312 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 992 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 64% • 60% • 15-59 év • 22% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 10% • 9% • 1-5 általános • 8% • 9% • 6-7 általános • 28% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 14% • 12% • 2% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 8% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 1/2 • 1990 és 2005 között a kistérség lakossága 4088 fővel csökkent, ami 6,5%-os népességcsökkenésnek felel meg. Hódmezővásárhely (-3613 fő, -7,1%), Székkutas (-205 fő, -8,5%) és Mindszent (-363 fő, -4,8%). Mártélyon a falu lakossága 93 fővel nőtt, ami 7,6%-os növekedést jelent 1990-hez képest. • Az adatsorok alapján elmondható, hogy a kistérségben a halálozások száma és mértéke rendre felülmúlják a születések számát, ami a népesség természetes fogyását vetíti előre. A természetes fogyás legkedvezőtlenebb tendenciái Mindszentet érintik, ahol a természetes szaporodás évi egyenlege –6-8%. • Az adatok alapján a vándorlási egyenleg alakulása nem mutat olyan negatív képet, mint a természetes népmozgalom. Az egyes évek értékeit átlagolva elmondható, hogy Mindszent és Mártély esetében a népvándorlás 15 éves egyenlege pozitív, míg a másik két településen (Hódmezőásárhely és Székkutas) negatív. Kistérségi szinten összességében a 15 éves vándorlási egyenleg negatív. • Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenése nagyobbrészt (87,1%-ban) a természetes népességcsökkenésnek tulajdonítható és csak kisebb részt (12,9%-ban) az elvándorlásnak. A természetes népességfogyás kapcsán kedvezően értékelhető tendencia, hogy éves átlagban 0,84%-al csökken a halálozás mértéke. Kedvezőtlen viszont, hogy az élveszületések száma éves átlagban mintegy 2,1%-al kevesebb. E két tendencia eredőjeként a kistérség népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A népmozgalom másik összetevőjének vizsgálatából kiderül, hogy a kistérség vándorlási különbözete éves átlagban –0,52%. • Az adatok jól mutatják, hogy a kistérség lakónépességének csökkenése már 1990 előtt elkezdődött 1970 és 1979 között ugyan kismértékben (0,4%-al), de csökkent, 1980 és 1989 között már erőteljesebben (6,5%-al) csökkent, míg 1990 és 2000 között 3,4%-ra mérséklődött. • A népmozgalom együttes változásainak eredőjeként 1970 és 2001 között 6760 fővel, 10%-al csökkent a kistérség lakónépessége. Legnagyobb mértékű csökkenést Székkutas esetében regisztrálhatunk, ahol a népesség csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb, a legkisebbet pedig Hódmezővásárhelynél, ahol a csökkenés 7,8%-os volt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A kistérség lakónépességének életkor szerinti megoszlásának vizsgálata rávilágít arra, hogy csökken a fiatalkorúak és nő az időskorúak népességen belüli aránya. 1990 és 2005 között a következő változások történtek: 0-5 évesek aránya a népességből 15 év alatt 7,3%-ról 5,5%-ra; a 6-17 évesek aránya 17,2%-ról 13,3%-ra csökkent; a 18-59 évesek aránya 55,5%-ról 59,7%-ra; míg ugyanezen időszak alatt a 60 év felettiek aránya 20%-ról 21,5%-ra nőtt. Az öregedési index kistérségi értéke 1990-ben 101,1% volt, tehát az időskorú népesség 1,1%-al haladta meg a fiatal népesség számát. Az index értéke 15 év alatt rendkívül kedvezőtlenül változott, hiszen 2005-ben 145,2%-os volt. Az adatok tanúsága szerint a demográfiai folyamatok leginkább Székkutast sújtották, itt a legnagyobb az elöregedés mértéke, ami 60,1 százalékponttal romlott 15 év alatt, míg Hódmezővásárhelyen:47,9, Mártélyon:32, Mindszenten:15,5-al. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 3 • 75% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság • Összes külterület energiaellátottsága Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A Hódmezővásárhelyi kistérség külső, nagytérségi elérését tekintve jelenleg meghatározzák a területtől nyugatra haladó 5.sz. Budapest–Szeged–Röszke elsőrendű főút és a 47. és 45. sz. főutak. Az M5 gyorsforgalmi út szintén segíti a gyorsabb elérést a Kiskunfélegyháza–Szeged-Röszke szakasz átadásával. • A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. • A Tisza IV. osztályú vízi út, 1.500 tonnás hajók közlekedését teszi lehetővé. Kikötő jelenleg Mindszentnél található. • A kistérség főútjai a kistérség központon keresztül haladnak, így ez a kistérség településeiből jól megközelíthető. Azok a települések, amelyek nem a főúton fekszenek (Mártély és Mindszent) 9-16 km távolságra vannak onnan. A települések kistérségen belüli, egymás közti kapcsolatát mellékutak biztosítják, amelyek között kapcsolathiány egy-két kisebb jelentőségű helyen mutatkozik, főleg a Hódmezővásárhely központú útrendszer sugarakra merőleges elemeiben, tanyák között. • Kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hódmezővásárhely és Mártély között található. • A kistérségben lévő 172 km hosszú országos mellékút kopórétegének átlagos kora 28 év, burkolatszélessége általában megfelelő: 6m, állapota javítandó. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a belterületi önkormányzati utak burkoltsági aránya a vizsgált kistérség településein 68 - 88%-ot mutat. A Csongrád megyei kistérségek belterületi önkormányzati utak kiépítettségi sorrendjében a kistérség a negyedik. • A telefonellátottság a hódmezővásárhelyi kistérségben a megyei kistérségek közül a második legjobb. A mobiltelefonok használata az utóbbi években visszaszorította a vezetékes telefon használatát. • A számítástechnika elterjedése elsősorban a gazdasági és közigazgatási szférában gyorsult fel, de a személyi számítógépek szaporodása egyre inkább jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Internet minden településen elérhető. A kistérség minden településén üzemel Teleház. • A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 92%-os, a települések közül egyedül Székkutason a külterületi tanyás ingatlanok vízhálózat hiánya miatt ez az arány csupán 65%. Az ivóvizet a települések saját vízműből nyerik, a külterületi objektumok, gazdaságok, tanyák ivóvízzel való ellátása egyedi kútról történik. • A kistérség településein üzemel szennyvíz-elevezető rendszerrel, azonban Székkutas és Mindszent területén alacsony a kiépültség. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 60 %, a legmagasabb arány, Uniós átlagot meghaladó Hódmezővásárhelyen 85%. • A kistérségben a lakások 70 %–a használ földgázt a fűtésre, a gázhálózat további fejlesztésre szorul. A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 80,2%, ami a megyei kistérségek között második legjobb érték. • A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A külterületi lakott helyek, tanyák ellátottsága azonban nem teljesen megoldott. • A kistérség településein megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. Mártély, Mindszent és Hódmezővásárhely hulladékait a Hódmezővásárhelyen kialakított regionális hulladéklerakó fogadja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.02 • 0.30 • 0.36 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 19% • 51% • 17% • 53% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/1 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Hódmezővásárhely • Város • 47,735 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.70% • 486,514 • 0.374 • 0.385 Mártély • Község • 1,280 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.91% • 439,465 • 0.000 • 1.774 Mindszent • Város • 7,485 • 6.50% • 352,698 • 0.000 • 0.087 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Székkutas • Község • 2,466 • 4.90% • 394,978 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/2 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Stagnáló gazdaság, hazai gazdasági környezet kedvezőtlen hatása, hektikus és kiszámíthatatlan szabályzási viszonyok.” • „Kultúrális hagyományok lehetősége. Turizmus fejlesztése, turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése a mezőgazdasági és kultúrális hagyományokra, természeti adottságokra építve elsősorban öko-,agro-, és kultúrális turisztika fejlesztése.” • Hódmezővásárhely • „Helybeli munkalehetőségek hiánya, munkanélküliség.” • „A természeti és kultúrális adottságokra épülő turizmus fejlesztése.” • Mártély Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/2 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alacsony vállalkozói aktivitás és a helyi gazdaság struktúrális problémáiból kifolyólag alacsony a foglalkkoztatottság és értékteremtés, mely a lakónépesség csökkenését generálja.” • „A helyi természeti és kultúrális erőforrásokra épülő gazdaságfejlesztés.” • Mindszent • „Munkanélküliség és a tőkehiányos vállalkozások.” • „Humánerőforrás, természeti adottságok, meglévő épületek, kultúrális alapok (Hugo Hartung német író regénye), falusi turizmusnak jó adottságai” • Székkutas Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  44. A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése” • 4 db • 1,257,000 • „Falufejlesztés és újítás” • 5 db • 1,136,494 • „Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése” • 6 db • 881,000 • „Vidéki örökség megőrzése” • 2 db • 369,520 • „Életminőség javítása” • 5 db • 184,920 • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  45. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 Fő fejlesztési prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása • 658,000 • A települések és a térség ismertségét, hírnevét javító rendezvények szervezése • 59,000 • Közösségi szálláshelyek kialakítása, fejlesztése • 375,000 • Minőségi szálláshelyek kialakítása • 165,000 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  46. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és újítás • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése • 66,494 • Településképet javító közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése • 570,000 • Közösségi célokat szolgáló épületek felújítása, korszerűsítése • 500,000 • Kerékpárutak hálózattá történő fejlesztése • 0 • Szennyvíztisztító létesítésének és felújításának támogatása • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  47. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Feldolgozással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 480,000 • Építőiparral foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 46,000 • Szolgáltatással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 230,000 • Kereskedelemmel és javítással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 125,000 • Mikrovállalkozások humánerőforrásának fejlesztése • 0 • Mikrovállalkozások együttműködésének és piaci kapcsolatainak támogatása • 0 • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  48. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, látogathatóvá tétele • 249,520 • Helyi hagyományok és kultúra megőrzése, fejlesztése, és bemutathatóvá tétele • 120,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  49. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása • 59,000 • Egészségőrző, sport, és kultúrális szolgáltatások fejlesztése • 125,920 • Egészséget segítő szolgáltatások támogatása • 0 • Szociális szolgáltatások fejlesztése • 0 • Környezeti tudatosságot elősegítő programok szervezése és lebonyolítása • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  50. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok • 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat • 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat • Komplex stratégia megoldási javaslatai