munkajogi el ad s 2007 szeptember 18 dr czuglern dr iv ny judit n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai PowerPoint Presentation
Download Presentation
A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 22

A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai - PowerPoint PPT Presentation


  • 134 Views
  • Uploaded on

Munkajogi előadás 2007. Szeptember 18. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit. A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai. Bevezetés. Munkajogi jogforrás =honnan ismerhetőek meg a munkaviszony tartalmát jelentő jogok és kötelezettségek =kik és milyen szinten szabályozhatják a munkaviszonyokat

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai' - sutton


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
munkajogi el ad s 2007 szeptember 18 dr czuglern dr iv ny judit
Munkajogi előadás

2007. Szeptember 18.

Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai
bevezet s
Bevezetés

Munkajogi jogforrás

=honnan ismerhetőek meg a munkaviszony tartalmát jelentő jogok és kötelezettségek

=kik és milyen szinten szabályozhatják a munkaviszonyokat

=kikre alkalmazhatóak a munkajog szabályai?

=a szabályozás módja, formája.

A munkajogi jogforrásokat meghatározza a munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége,s az, hogy a munkajogi szabályok sok esetben az állampolgárok nagy számára érvényes alkotmányos alapjogot foglalnak magukban (pl. egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a szervezkedés szabadságának joga, sztrájkhoz való jog, férfiak és nők egyenjogúsága, pihenéshez való jog, testi és lelki egészséghez való jog, emberi méltósághoz való jog, munkához való jog, stb.)

a munkajogi szab lyoz s jellemz von sai
A munkajogi szabályozás jellemző vonásai
  • A jogforrások osztályozása (belső-külső, általános-különös,”kemény” jog-”puha”jog)
  • A szabályozás szintje.
  • A szabályozás egysége – megosztottsága.
  • Közjogi jogforrások.
  • A munkajogi jogalkotási folyamat sajátosságai – a szociális partnerek szerepe a szabályozásban.
a jogforr sok oszt lyoz sa i k ls s bels jogforr sok
A jogforrások osztályozása I. Külső és belső jogforrások

1.) Külső jogforrások = nemzetközi, európai munkajog, valamint az EU munkajoga

Az alapvető munkavállalói jogok emberi jogok.

a) Nemzetközi jogforrások:

  • Egyesült Nemzetek Szervezete: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye, Gazdasági és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezménye, egyéb nemzetközi egyezmények (nők, gyermekek jogai)
  • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO):egyezmények (és ajánlások) – nemzetközi minimumstandardok (alapvető jogok, prioritások és szakmai szabályok)
k ls jogforr sok ii
Külső jogforrások II.

b) Európai jogforrások (Európa Tanács)

  • Emberi Jogok Európai Egyezménye (11.§)
  • Európai Szociális Karta
  • Európai Társadalombiztosítási Kódex

A nemzetközi és az európai munkajog jogforrásai ratifikálás és a hazai jogba való átültetés után válnak a magyar munkajog részévé.

k ls jogforr sok iii
Külső jogforrások III.

Az Európai Unió Munkajoga

  • Római Egyezmény
  • Rendeletek (pl. egészség és biztonságra vonatkozó)
  • Irányelvek
  • Bírósági döntések
  • ajánlások
  • „puha jog”

Főbb területei:

- munkavállalók szabad mozgása

  • hátrányos megkülönböztetés tilalma
  • Vállalatok krízishelyzete (csoportos létszámleépítés, vállalatok átruházása)
  • Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka
  • Szülői szabadság
  • Munkavállalók egészsége és testi épsége (munkaidő, stressz, fiatal munkavállalók védelme)
  • Munkahelyi erőszak
  • Munkavállalók tájékoztatáshoz való joga és a munkavállalók képviselőinek információs és konzultációs joga
  • Kiküldött munkavállalók
k ls s bels jogforr sok iv
Külső és belső jogforrások IV.

2.) Belső jogforrások (hazai)

- Alkotmány: a munkajog alapelvei

  • Munkaviszonyra vonatkozó szabályok

(jogszabályok és kollektív szerződés)

  • Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
ltal nos s k l n s jogforr sok bels
Általános és különös jogforrások (belső)

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok lehetnek általános (más jogviszonyokra is jellemző) jogforrások = jogszabályok, valamint csak a munkaviszonyra jellemző különös jogforrások, ún. kollektív szerződések (a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban).

A közszolgálati jogviszonyban nem lehet kollektív szerződést kötni.

Jogszabály: magas szintű, minden munkaviszonyra kiterjedő szabályozás

Kollektív szerződés: az általánostól eltérő, egy-egy munkahelyre, szakmára, munkavállalói rétegre, ágazatra, alágazatra vonatkozó speciális szabályozás.

kem ny s puha jog
Kemény és puha jog

Út tendencia a munkajogban (különösen az európai munkajogban) az ún. puha jog megjelenése és térhódítása.

Kemény jog: jogszabály, kollektív szerződés – jogi úton kikényszeríthetőek.

Puha jog: a jogilag nem kötelező, bíróság előtt ki nem kényszeríthető „jogforrások”, politikai dekrétumok (pl. EU Alapjogi Karta) - a „szabályozás” új formái.

(Pl. a szociális partnerek által kötött, illetve elfogadott keret-megállapodások, ajánlások, viselkedési szabályok, etikai kódexek, iránymutatások,stb.)

a szab lyoz s szintje
A szabályozás szintje

A munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége indokolja, hogy a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény szabályozza. Más jogszabály pedig csak kivételesen rendelkezhet munkaviszonnyal összefüggő kérdésekről, törvény felhatalmazása alpján.

At Alkotmány 3. § és 4. §-a törvényben rendeli szabályozni:

- A munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit

  • a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, valamint
  • az egyesülési és gyülekezési jogot.
a szab lyoz s egys ge s megosztotts ga
A szabályozás egysége és megosztottsága

A rendszerváltást követő jogalkotás megbontotta a munkajogi szabályozás korábbi, egy Munka Törvénykönyvén alapuló egységes szabályozást.

1992 óta: három külön törvény tartalmazza a munkajog szabályozási körébe tartozó jogviszonyokat:

  • Versenyszféra – 1992. évi XXII. törvény („A Munka Törvénykönyve – Mt.)
  • Közigazgatás – 1992.évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról (Ktv.) – közszolgálati jogviszony
  • Közalkalmazottak – 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt).

Egyéb, a munkaviszonyt érintő külön törvények: pl. munkavédelem, sztrájktörvény, szolgálati jogviszonyok, bírói, ügyészi jogviszonyok)

a h rom t rv ny egym shoz val viszonya
A három törvény egymáshoz való viszonya
  • Munka Törvénykönyve: az általános szabály
  • Közalkalmazotti törvény: csak a jogviszony sajátosságaira jellemző eltéréseket szabályozza, egyebekben az Mt. szabályai az irányadóak a közalkalmazotti jogviszonyokban is.
  • A köztisztviselői törvény átfogóan szabályozza a közszolgálati jogviszonyt, az Mt. egyes szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha ezt a törvény kifejezetten előírja.

A munkavégzési viszonyok differenciált szabályozásának alapja: a munkáltatók eltérő pozíciója és nem az eltérő tevékenységük.

a differenci lt szab lyoz s jellemz i s indokai i
A differenciált szabályozás jellemzői és indokai I.
  • Versenyszféra: a szabályozás alapvetően diszpozitív, tág teret enged az egyéni és kollektív alanyok megállapodásának. Az Mt. kógens (eltérését nem engedő) szabályokkal csak a munkaviszony garanciális tartalmi elemeit határozza meg, ún. minimális követelményeket állapít meg (pl. munkaidő maximális mértéke, szabadság minimális mértéke, legalacsonyabb munkabér, stb.)

A versenyszférát az ún. munkaviszonyra vonatkozó szabályok szabályozzák.

a differenci lt szab lyoz s jellemz i s indokai ii
A differenciált szabályozás jellemzői és indokai II.

Közszolgálat: csak jogszabályok szabályozzák a jogviszonyt, kollektív szerződést nem lehet kötni, s az egyéni megállapodásnak is kicsi a lehetősége. Jellemzője tehát a kógens szabályozás. Önálló gazdálkodási tevékenységet egyáltalán nem folytathatnak, így saját bevételük nincs, a költségvetés finanszírozza a működésüket.

Oka: - a munkáltató nem a saját vagyonával rendelkezik

- a munkáltató cselekvését behatárolja a költségvetési törvény

- a munkáltató államhatalmi vagy helyi igazgatási feladatokat lát el, ezért a közszolgáltatás nem lehet munkáltatónként eltérő

- a legfontosabb a közérdek szolgálata

Következmény: a köztisztviselőkre vonatkozó szabály szigorúbb követelményeket támaszt (pl. fegyelmi felelősség, szigorúbb képesítési előfeltételek), ezzel szemben ugyanakkor garantált előmeneteli rendszert biztosít és a jogviszony viszonylagos stabilitást nyújt. (változások)

a differenci lt szab lyoz s jellemz i s indokai iii
A differenciált szabályozás jellemzői és indokai III.

Közalkalmazottak: közfeladatot látnak el (pl. közoktatás, egészségügy, közművelődés).A munkáltatók alapvetően az állami költségvetésből gazdálkodnak, de – szűk körben – lehetnek saját bevételeik is.

A rájuk vonatkozó szabályozás – a közfeladat elvégzése érdekében – alapvetően kógens, de lehetőség van kollektív szerződés kötésére is, de a kollektív szerződés nem lehet ellentétes a törvénnyel.

A törvényi kötöttséget „enyhíti”: garantált illetmény-előmeneteli rendszer, s korlátozott munkáltatói felmentési lehetőség.

A közalkalmazotti jogviszonyt az ún. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szabályok szabályozzák.

munkaviszonyra vonatkoz szab lyok mt 13
Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt 13.§)

Két csoportja:

  • Jogszabályok: törvény és törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály (kormányrendelet, miniszteri rendelet)
  • Kollektív szerződés.

A jogszabályok és a kollektív szerződés viszonya:

  • Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdést rendezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet – az alább szabályozott eseteket kivéve.
  • Kollektív szerződés az Mt. harmadik részében (A munkaviszony) meghatározott szabályoktól – ha a törvény másként nem rendelkezik (kógens rendelkezések) – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg (egyírányú diszpozitivitás).
k zalkalmazotti jogviszonyra vonatkoz szab lyok
Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
  • Jogszabályok: kormányrendelet
  • Miniszteri rendelet
  • Kollektív szerződés
  • Közalkalmazotti szabályzat
  • A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes.
a kollekt v szerz d s jogi term szete
A kollektív szerződés jogi természete
  • A munkáltató és a szakszervezetek kötik meg – megállapodás
  • Normatív: hatálya a munkaviszonyt érintő kérdésekben az adott munkáltatónál dolgozó minden munkavállalóra kiterjed (nemcsak a koll. szerződést kötő szakszervezetek tagjaira)
  • A kollektív szerződés rendelkezései bíróság előtt kikényszeríthetőek.
a munkajogi jogalkot s saj toss gai
A munkajogi jogalkotás sajátosságai
  • Sajátosság: a szociális partnerek (munkáltatói szervezetek és szakszervezetek) részvétele a munkaviszonyt érintő kérdések szabályozásában
  • 1.) Jogalkotásitörvény:
  • az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak
  • A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a szabályozsában érdekelt miniszternek, társadalmi szervezetnek és érdek-képviseleti szervnek.
  • A társadalmi szervezet vagy érdek-képviseleti szervezet törvény kezdeményezését javasolhatja a Kormánynak, amel
a munkajogi jogalkot s saj toss gai1
A munkajogi jogalkotás sajátosságai
  • Munka Törvénykönyve:
  • Országos Érdekegyeztető Tanácsban a Kormány egyeztet az országos szintű szociális partnerekkel, megállapodik a minimálbérről, az OÉT-ben létrejött megállapodást – az OÉT javaslatára – a gazdasági miniszter jogszabályban kihirdetheti
  • Ágazati Párbeszéd Bizottságok: véleményezési jog
az alkotm nyb r s g ll spontja k zjogi rv nytelens g
Az Alkotmánybíróság álláspontja(közjogi érvénytelenség)
  • Az az eljárási mulasztás, amelynek során a jogszabály-előkészítéskor a jogalkotó az érintett érdek-képviseleti szervtől nem szerzi be a jogszabály tervezetével kapcsolatos véleményt – önmagában nem teszi alkotmányellenessé a meghozott jogszabályt.
  • A jogalkotás, mint közhatalmi tevékenység – nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek állásfoglalásaitól.
k zjogi jogforr sok
Közjogi jogforrások
  • Munkaügyi ellenőrzési törvény
  • Szabálysértési törvény
  • Btk

Egyéb jogforrások: egyesülési jogról szóló törvény