1 / 28

Kettős modalitású kétnyelvűség

Kettős modalitású kétnyelvűség. Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél. Rácz Szilárd Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium. III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. február 6. Az előadás felépítése.

sukey
Download Presentation

Kettős modalitású kétnyelvűség

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kettős modalitású kétnyelvűség Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél Rácz Szilárd Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. február 6.

  2. Az előadás felépítése • A siket közösségek kétnyelvűsége • Nyelvi kontaktusok modellje • A kontaktusba lépő kódok rendszere • Az első kísérlet bemutatása: nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvűségi helyzetben

  3. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége(Grosjean 1992, 2008) „Kétnyelvű az, aki mindennapi érintkezése során két vagy több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban/írásban illetőleg jelelt formában) rendszeresen használ.” (Bartha 1999:40) nyelvészeti-antropológiai nézőpont

  4. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége • kisebbségi kétnyelvűség: Mo. kb. 30-40 ezer fő (Bartha et al. 2006: 852) • nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (nyelvközösség vs. fogyatékos csoport) • a siketség tartóssága miatt nem zajlik le a nyelvcsere (Hattyár 2004) • a hallás hiánya miatt többségi nyelvet csak részlegesen sajátítják el (háttér, nyelvelsajátítás ideje)

  5. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége • nincs jelnyelvi egynyelvű mód • A kétnyelvű nyelveinek és a nyelvfeldolgozó mechanizmusoknak az aktivációs szintje az idő egy adott pontján (Grosjean 2008: 39) • eltérő modalitású nyelvek kapcsolata: • a nyelvi megnyilatkozás (jelelés és beszéd) egyidejűleg mindkét nyelven ↔hangzó nyelvi kapcsolatok szekvenciális jellege (Bishop 2005; Emmorey 2005)

  6. 2. A nyelvi kontaktusok modellje Lucas–Valli 1992

  7. Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata „Bimodal bilingualism” • a két nyelv párhuzamos megjelenése • code-blending (Emmorey et al. 2005) • pszicholingvisztika változat: a jelnyelv és a hangzó nyelv között Reilly–McIntire 1980

  8. Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata • pidzsin (Woodward 1973; Reilly–McIntire 1980; Cockely 1983) • harmadik rendszer, hibridizáció (Whinom 1971; Romaine 1989) • bázisnyelv: nem lehet megállapítani (Auer 2000) • Kontaktusjelelés:a két nyelv elemeit kombinálja egyedi módon (Lucas-Valli 1992; Lucas 2000)

  9. Társadalmi többségi kétnyelvű partnerrel: (kölcsönös igazodás) keverés: a hangzó normához való igazodás kisebbségi nyelv használat közben a keverés siketek közt negatívabb („halló akcentus”) Nyelvészeti jelnyelv és hangzó nyelv szintaxisa és morfológiája is (igék ragozása) angol morfémák, elöljárószavak tér-és tekintethasználat egyes szavak, suttogás, szájmozgás (Lucas-Valli 1992) Kontaktusjelelés:néhány jellemző

  10. Kontaktusba lépő kódok rendszere Hangzó nyelv: • beszélt formában: artikuláció (Ann 2001) • jelelt formában: manuálisan kódolt rendszerek (rendszeres jelek, MCE) • másodlagos jelelési rendszer (Davis–Supalla 2001) • hangzó nyelv vizuális modalitású reprezentációja (Grosjean 2008) • jelnyelvi jelek + hangzó nyelvi morfológia és szintaxis • ujj-abc: egy másodlagos jelrendszer (Lucas 2000)

  11. Kontaktusba lépő kódok rendszere Jelnyelv: • jelnyelv és kontaktusváltozat különbsége? • szimultaneitás: nyelvi elemek rétegződése, nyelvi ökonómia (Wilbur 2003)

  12. Nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvű helyzetben: kísérlet • előtanulmány: 2 alkalom, számbavétel, • siket személy kettős modalitású (hangzó és jelnyelvi) kétnyelvű nyelvprodukciója: nyelvválasztás a partnerek függvényében (jelnyelv és köztes változatok) • jelnyelv domináns siket k.sz. (kérdőív: nyelvhasználat, kompetencia, ismeretség) • kísérleti helyzet: videóüzenet továbbítása, rajzfilm

  13. Kísérlet… Fiktív partnerek • P1: erős, jelnyelvi domináns siket • P2: „gyenge” siket • P3: halló tolmács • P4: halló gyógypedagógus, középfokú tanfolyam Hipotézisek: • siketes jelnyelvet csak P1-nél láthatunk • P1-től P4 felé haladva egyre több lesz a kevert elem, megjelenik a kontaktkód is

  14. Módszertani problémák Koncepció • sokkal homogénebb jelelés • P1 és P4 közötti különbségek Transzkripció • glosszázós módszer (Mongyi–Szabó 2004) • videóelemező program (kockáról kockára) • hiányos korpusz, következetes jelölés nehézsége

  15. Módszertani problémák: hatásuk az elemzésre • P1: 2 perc • P4: 2+2 perc =4 perc • Cél: artikuláció jelenléte, funkciói, jeleléshez való viszonya • egyes kontaktusjelenségek: az eltérő modalitású rendszerek kapcsolódási lehetőségei • pontatlanság, további elemezések, • csak a legszembetűnőbb jelenségek, nagyságrendi mutatók

  16. 1. A kódhasználat a partnerek függvényében Az artikulációs képek aránya a két mintában (120 s) Részleges aránya P1:.26% – P4:10-11% Részleges szájkép szerepe: lexikalizálódott (Wilbur 2003: 341) P1: Szabályszerű használat: tör [történik] , sik [sikerül], sárg [sárga] P4: lassúbb, jelölt, rendszertelenebb

  17. 1. A kódhasználat a partnerek függvényében A nyelvprodukció dinamikája: • manuális elemek szekvenciális kapcsolódása – hangzó nyelvhez kötöttség (Wilbur 2003) • több hangzó nyelvi elem a P4-es mintában(szintaxis, morfológia) • DE, MERT • HÁTRA, MELLETTE, EGY • P1: toldalék: ÉG(ból/ből) + égből szájkép

  18. Jelnyelvi és hangzó nyelvi elemek kapcsolata • két artikulációs rendszer: két nyelv egyidejű jelenléte • nem szekvenciálisan követik egymást: nincs kódváltás • kódvegyítés(code-blending, Emmorey 2005) • szájképek és manuális jelek viszonya • egyéb sajátos kontaktusok

  19. szájképek többsége szemantikailag megegyezik a manuálisan kifejezett tartalommal (Emmorey 2005: 666) (1) mit tévé antenna MIT / TÉVÉ [prof.-b] ANTENNA(2) NÉZ-2-fel

  20. Szemantikai eltérések: (2) áram MEGRÁZ • „árammal megrázza” • Megnyilatkozás két nyelven • Funkciómegosztás

  21. Néhány további jellemző Szimultaneitás + kiegészítő szájkép (3) ismer ISMER TE ?

  22. Néhány további jellemző • nyelvi elemek időbeli viszonya: legtöbbször egybeesik, kivételek is (4) inter INTERNET-SZÁMÍTÓGÉP (INTERNET) • kézmozgás gyorsabb

  23. Összegzés P1: siketes jelelés P4: több artikuláció, teljes szájkép, változat jobban kötődött a hangzó nyelvhez (vö. kérdőív) • jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvűség fő jellemzője: kódvegyítés • információtartalom: ekvivalens, kiegészítő • kézjelek sebessége gyorsabb • két nyelv képes egyidejűleg aktív lenni

  24. Összegzés • előtanulmány: módszertani buktatók • valós partnerek, interjúk készítése • társalgások rögzítése, nagy elemszámú minta • jelnyelvkutatásban jártas siket munkatárs • döntés nyelvi mintákról, terepmunka • oktatási helyzetek

  25. Köszönetnyilvánítás • Dr. Szabó Mária Helga • Csömör Károly

  26. Felhasznált irodalom • Ann, J. 2001: Bilingualism and Language Contact. In: Lucas, Ceil (szerk.): The Sociolinguistics of Sign Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 33-60. • Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. • Bishop, Michele–Hicks, Sherry 2005: Orange Eyes. Bimodal Bilingualsm in Hearing Adults from Deaf Families. In: Sign Lanugage Studies 5/2. 188-230. • Lucas, Ceil 2000: Language contact phenomena in deaf communities. In: Estudios de Sociolingüísticos 1. 145-152. • Lucas, Ceil–Valli, Clayton 1992: Language Contact In The American Deaf Community. San Diego: Academic Press. • Cokely, Dennis Richard 1983: When is a Pidgin not a Pidgin? An alternate analysis of the ASL-English contact situation. In: Sign Language Studies 12. 1-24. • Davis, Jeffrey–Supalla, Samuel 1996: A Sociolinguistic Description of Sign Language Use in a Navajo Family. In: Lucas, Ceil (szerk.): Sociolinguistics in Deaf Communities. Washington D.C.: Gallaudet University Press. 77-106. • Emmorey, K et al. 2005: Bimodal bilingualism. Cod-blending between spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James et al. (szerk.): ISB4. Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA: Cascadilla Press., 663-673. • Grosjean, Francois 1992: The Bilingual and the Bicultural Person in the Hearing and in the Deaf World. In: Sign Language Studies 77.. 307-320.

  27. Felhasznált irodalom • Grosjean, Francois 2008: Studying Bilinguals. Oxford UP. • Hattyár Helga 2004: A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere.A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Kiadó. 77–87. • Lancz Edina–Berbeco, Steve 1999: A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – SHL Hungary. • Mongyi Péter–Szabó Mária Helga 2004: A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] • Padden, Carol–Humphries, Thomas:2004: Hangok egy kúltúrából. Siketek Amerikában. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] • Reilly, Judy S.–McIntire, Marina L. 1980: ASL and Pidgin Sign English. What's the difference? In: Sign Language Studies 9. 151–192. • Wilbur, Ronnie B. 2003: Modality and The Structur of Language. Sign Languages Versus Signed Systems. In: Marschark, Marc–Spencer, Patricia Elisabeth (szerk.): Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford: University Press. 332-346. • Woodward, J.C. 1973: Some characteristics of Pidgin Sign English. In: Sign Language Studies 3. 39-46.

  28. Köszönöm szépen a figyelmet!

More Related