1 / 21

Különböző csoportok animálása

Különböző csoportok animálása. Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24 (fiatal felnőttek) Felnőttek csoportja: 25-60 éves korúak Idősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliek

stian
Download Presentation

Különböző csoportok animálása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Különböző csoportok animálása Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek Két ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24 (fiatal felnőttek) Felnőttek csoportja: 25-60 éves korúak Idősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliek Külön csoportok: betegek ill. fogyatékkal élők. • Minden animáció csoportmunka: fontos a feladatok elosztása, a felelősségvállalás. Az animátor ügyességén múlik a kollektív munka sikere. 10-50 fő/animátor lehet egy csoportban a tagok korától, állapotától függően, az önkéntesség elve alapján. A csoportot azonban csakis az animátor vezetheti, Ő készíti elő, hirdeti és megvalósítja a programokat.

  2. A gyermekcsoportok animálása 3+2 K: kreativitás, komplexitás, közösségi munka. Ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek hatnak a kicsik konstruktivitására és serkentik a koncentrációs készségüket. Eszközül a művészet különböző műfajait használjuk. • Az együttdolgozásra tervezett s végzett munka a legjobb módszer a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségeinek nincsen meghatározó szerepe. • A részvétel tét nélküli (nincs kudarc) de az együttesség fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszínű, sokrétű és kötetlen foglakozások. Cél:különböző anyagok, eszközök, technikák használatának és kifejezési módoknak az elsajátítása.

  3. A gyermekcsoportok animálása • Nemcsak a tevékenység eredménye fontos, hanem maga a folyamat, a kollektív munka, s a kötetlen tanulás is. • Szabadidejükben a gyerekek inkább éreznek késztetést egy-egy probléma megoldására, mint az iskolában. Jó, ha az anyag gerincét a különféle anyagok (agyag, kavics, fonál, szövet, papír, nemez stb.) tanulmányozása képezi. • A foglakozások tárgyainak a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételektől függővé tenni. • Témajavaslatok: rajzolás, nyomhagyás, nyomtatás, bábok-, jelmez-, ékszer-, mozaik-, s edény-készítés, építkezések mindenféle anyag felhasználásával.

  4. Ifjúsági csoportok animálása • Minden fiatal aktívabb a szabadidős tevékenységekben is. Ezekben szívesen vannak felnőttek nélkül, de igénylik a segítséget abban, amihez nem értenek. • Cél: az önirányítás feltételrendszerének megteremtése. Az animátor több változatot mutat be, hogy ők válasszák ki a legjobbat, és ezután „készenléti helyzetbe” vonul. • A serdülők(13-17) a családi kötöttség és ellenőrzés alól akarják kivonni magukat. Ők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni és sportolni lehet. Gyakori probléma, hogy a csoportok koedukáltak, és a 15-18 éves lányok érettebbek, inkább a 3-4 évvel idősebb fiúk társaságát keresik.

  5. Ifjúsági csoportok animálása • Problémát jelent még a gyermekkortól való elszakadás, a fiziológiai változás, a tisztázatlan jövőkép, a meg nem értettség érzése, a más korosztállyal való kapcsolattartás. • A fiatal felnőttek (18-24) motivációi hasonlóak, felelősségérzetük azonban nagyobb. A gyakorlatban a motivációk általában összemosódnak, a csoportok is gyakran változnak, mert tagjaik keresik a helyüket, a tartós kapcsolatokat. • Figyelmüket leginkább a következő érdeklődési körök kötik le: szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek; a természeti és társadalmi környezet megfigyelése, elemzése; a manuális műhelymunkák; terembe végezhető játékok; az új (audiovizuális) technikák megismerése; a (zene, dráma, képző-) művészeti foglalkozások.

  6. Felnőtt csoportok animálása (25-60) Különböző élethelyzetek motiválják. pl. Fiatal házasoknál (gyermeknevelés), vagy a szakmai munka, idősebbeknél a nyugdíjazás előtti állapot stb. • A csoport lehetséges céljai: A napi munka fáradalmainak, illetve a stressz kipihenése: Ilyenkor részt vesznek a programban, de nem kezdeményeznek, ösztönzésre van szükség aktivitásuk fokozása érdekében. A személyes kiteljesedés: az ismeretnövelés, ami intenzív részvételt jelent. A családi együttlét: olyan program kell, amely erősíti a családi kapcsolatot (közös kirándulás, múzeumlátogatás, közös étkezések: bankett, piknik).

  7. A felnőtt csoportok céljai és az animáció • Erőgyűjtés, pihenés • Sportolás, mozgás • Kompenzációs tevékenységek • Személyes kiteljesedés és gazdagodás • Családi együttlét • Étkezés

  8. A felnőtt animáció módszerei Az animáció feltételezi a tevékenységek és magatartások állandó elemzését és értékelését. • Vita • Tájékoztatás • Elemzés • Közös munka • Döntés • Gyakorlás, önképzés • Értékelés • Pihenés, lazítás

  9. Csapatépítés, csapatépítő tréningek • Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában. • Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége, • de a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében. • Ehhez járul(hat) hozzá a csapatépítő tréning.

  10. Milyen hasznot hoz? • Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben - tehát a Benned és Bennetek – meglévő képességeket. • Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek. • Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak. • Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

  11. Mi a célja a csapatépítésnek? • A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában. • A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához. • A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez: önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus, felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség, önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző képesség.

  12. Mire jó a csapatépítőtréning? • A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre. • Közösség alakítására. • Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére. • Egységes cég-kép kialakítására. • A vállalati értékek tudatossá tételére.

  13. Mi történik a csapatépítés folyamán? • A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stressz helyzetekben. • A nehézséget legtöbb esetben az egyének komfortzónájának átlépése jelenti. • Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével, - akik jelen esetben moderátorokként tevékenykednek - történik a tapasztalatok feldolgozása, átültetése a mindennapi munkahelyi élet területeire.

  14. Néhány dolog a teljesítményt befolyásoló tényezőkből • munkafegyelem és racionális problémakezelés a munkahelyen, • konfliktusok kezelése a csoporton belül, • a csoport kommunikációs csatornái, • a magánélet és a szakma szétválasztása, • hatékony feladatmegosztás, • deviáns emberi játszmák kiküszöbölése, • teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör, • csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.

  15. Az időskorú csoportok animálása (60+) Tagjai sok szabadidővel rendelkeznek. Családi körben, egyedül és/vagy szeretetotthonban élnek. Többségük beteg, elesett. Félndk az elszigeteltségtől, a családi kapcsolatok elvesztésétől. • Szívesen vesznek rész hobby-körökben, ünnepségeken, banketteken, bálokon, kirándulásokon, utazásokban. A mértékre vigyázni kell. Megszépült emlékek vannak gondolataik középpontjában. Értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Fontos őket meghallgatni. Könnyen és hasznosan lehet őket bevonni a különféle programok szervezésébe és lebonyolításába.

  16. A beteg v. fogyatékkal élők csoportja • A velük való foglakozás az egyik legszebb animátori feladat. E csoportok tagjai fokozott empátiát igényelnek. Sok játékötletre van szükség, állapotjavító gyakorlatokra, Ezek során ügyelni kell a változatosságra, mert e két csoport tagjai nem képesek tartós figyelemre. Vidám és oldott hangulatú foglalkozások ajánlatosak. • Az animátor technikai eszközei: Az animáció esetenként jelentős műszaki ismereteket követel (pl. grafikai-, vizuális és térelválasztó technikákat valamint vetítési-, audio- és látvány technikákat). • Az animáció legfőbb helyszínei: az üdülők, klubok, konferenciák, kiállítások, rendezvények, gyógy- és wellness szállodák, kórházak..

  17. Az animáció szervezésének folyamata 1. Előkészítés - tájékozódás: • a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.) • résztvevők összetételéről • az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról. • sport-és játéklétesítményeiről • helyi vezetők, megbízók kérései • a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén. 2. Animátori csapat kialakítása• külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat,• meg kell határozni a team nagyságát• ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak• különböző területre specializálódott animátorok megkeresése.

  18. Az animáció szervezésének folyamata 3. Programterv kidolgozása • a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt. • ötletek cseréje • részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása • az előkészítési munka 4. Programok hirdetése• fontos feladat a programok reklámozása,szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás,• leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés• hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk.

  19. Szakirodalom • Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. • Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár. • Dankó L.: Animáció-programszervezés – segédlet (2010), ZRE, Sp. • Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF, Székesfehérvár. • Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár • Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp. • Kollarik Amália: Animáció a turizmusban. • Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár. • Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In: IV. Országos Neveléstudományi Konferencia kiadványkötete. Bp., MTA. 2004. okt. 20-22., 93.p.

  20. Szakirodalom • Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentősége a wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp, 2004. dec. 2-3 • Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmus sokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport. 27. szám. 2005. jún. 29-34.p. • Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász- Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter (szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. Economica II. Szolnok, 2000. Szolnoki Főiskola, 6.p. • Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusi turizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001. 3- 152.p. Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta (szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, 1994. MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, 19-20./

  21. Forrás Animáció – programszervezés oktatási segédlet Dr. Dankó László PhD, CSc. tanszékvezető egyetemi docens Az ME-GTK Turizmus-vendéglátás BA szak vezetője Miskolc, 2010.

More Related