130 likes | 202 Views
Explore the characteristics of protected groups and specific instances of discrimination based on gender, ethnicity, and more. Data on women, Roma community, social gender dynamics, and intersecting identities provide a multifaceted view on discrimination. Understand the complexities and biases shaping societal roles and interactions. Learn how individual identities are influenced by power structures and societal norms. Challenge stereotypes and promote inclusivity through human rights education and intercultural learning.
E N D
Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina
Védett csoportok az antidiszkriminációs törvény szerint: • Nem • Faji hovatartozás • Bőrszín • Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás • Fogyatékosság • Anyaság (várandósság) vagy apaság • Szexuális irányultság • Életkor • Társadalmi származás • Vallási vagy világnézeti meggyőződés
Nők mint diszkriminált csoport • Számszerűleg többségben vannak • Keresetük a férfiakénak 86 százaléka (szellemi foglalkozásúak esetében 65 százaléka) • Politikai képviseletük 9,1 százalékos a jelenlegi parlamentben • Bűncselekményekben ötször gyakrabban jelennek meg sértettként, mint elkövetőként
Néhány adat a munkaerő-piaci diszkriminációhoz • 1910-ben Budapesten a 7 éven felüli női lakosság foglalkoztatási rátája: • 38,5 % • 2005-ben a nők foglalkoztatási rátája: • 51% • (a férfiaké 63 %) • 2003-ban a 3 vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: • 12,6 %
Romák mint diszkriminált csoport • A magyar népességben kb. 500 000 fő • De a 2001-es népszámláláskor 191 000 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek • A 2003-as vizsgálat szerint 56 százalékuk a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik
Mi a helyzet a roma nőkkel? • A roma férfiak foglalkoztatási rátája 28 százalék (KSH 2003) • A roma nők foglalkoztatási rátája 15,1 százalék • 15-39 éves korosztályban a legalább érettségizettek aránya 3,5 százalék (a férfiaké 3,4 százalék)
A „társadalmi nem” sajátosságai • a férfiak és a nők közötti munkamegosztás társadalmilag meghatározott • az azandék között egy fiatal vagyonos férfi fiú vesz feleségül, míg elég időssé nem válik (Evans-Pritchard, 1970) • Dahomeyben egy nő férjjé válhat, ha elegendő hozománnyal rendelkezik (Herskovitz, 1937)
Hasonlóságok: azonos szerkezet • változatosság, sokféleség értékelése a „különbség” helyett • emberi jogi oktatás szerepe • antidiszkrimináció – a sztereotípiák leküzdése • interkulturális tanulás (a társadalmi nemek között is?)
Különbségek • a nemi szempontból kevert csoportok „normálisnak” tűnnek, az „interkulturális” csoportok különleges elbánásban részesülnek (interkulturális tanulás, ifjúsági csere, stb.) • az etnikai hovatartozást sokkal könnyebb nem meghatározottként látni, a (társadalmi) nem fogalma nagyon élesen meghatározott • a reprodukció módja a heteroszexualitás
Csomópontok • állítsuk fókuszba az egyéni identifikáció alakulásának folyamatát • figyeljük meg, milyen hatalom befolyásolja az egyéni identitás alakulását • vegyük észre, milyen nagy mértékben eltérő különbségeket mutatnak az egyéniségek • figyeljünk arra, hogy az egyik kategória hogyan működik sztereotípiaként egy másik kategóriában • folyamatosan váltogassuk az egyes kategóriák közötti nézőpontot • ne vegyünk semmit „készpénznek”
Összegzés Tudatában kell lennünk, hogy mind a szexizmus, mind az etnikai kirekesztés biológiai természetűnek tulajdonít bizonyos történetileg megalapozott társadalmi különbségeket. Az ok-okozati viszony megfordul. Pierre Bourdieu