Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép

1. Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8.

2. Miről lesz szó? • A népi-urbánus diskurzus természete, kialakulásának története • 3 kérdés: • Hogyan jellemzik magukat? • Hogyan látják a másikat? • Hogyan látják magát a vitát? • Nagy Sz. Péter (1990): A népi-urbánus vita dokumentumai 1932-1947; Budapest: Rakéta Könyvkiadó.

3. Gazdaság és társadalom a ’30-as, ’40-es években • Nem csak prekoncepciók! Valós problémák. • Vagyoni egyenlőtlenségek kiéleződése • Erősen centralizált fejlesztéspolitika • A „földkérdés”

4. A vita • Nem csak gazdasági természetű • Kulturális, attitűdbeli különbségek • A legfontosabb társadalmi modernizációs elképzelések (Fricz, 1997) • Bal vagy jobb? • „A baloldal összefogásának a hiánya.” (Nagy Sz, 1990) • Számít, hogy ki zsidó? • Jelen van a kérdés, de nem tematizál. • „egy helyére szorított, képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom szerencse; egy ránk burjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás.” (Németh, 1934.) • Konszenzuskeresés helyett a konfliktusok mélyítése mindkét oldalon • „létező hús-vér ellentét felesleges radikalizálása” (Fricz, 1997)

5. Önjellemzés I. - Vidékiek • Esélyteremtés; a vidéken „megbújó” értékek • „a polgárságra számíthatunk a legkevésbé, és igenis a mélyrétegekbe kell mennünk”. (Féja, 1932.) • Szentimentális kötődés • „A nagy szabad terek, a felhők, az eső, a nap, a virágos mezők és dombok, a folyók, erdők, az ég mosolya és haragja, az egész föld éppoly rejtelmes erővel és sokkal régebben hatnak a lélekre, mint a város aránylag fiatal csodái.” (Szabó Lőrinc, 1935)

6. Önjellemzés II. – Urbánusok • Reaktív, informatívabb • A polgárság átlépése nem lehetséges • „mert a parasztot nem az irodalmi népieskedés és a politikai faji romantika homeopatikus gyógymódja, hanem az európai urbánus civilizáció gyógyítja meg s teszi majd alkalmassá arra, hogy életfeltételeit megszerezze és biztosítsa”. (Zsolt, 1934.) • A népiek megfeledkeznek az ipari munkások leszakadó rétegéről • „Igenis, Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői (…)”. (Kardos, 1934.)

7. Egymás jellemzése I. – Urbánus a népiről • Túlzott mártírszerep – a gaz városiak akadályozzák a kibontakozást • „Nemzetmentő hős” szerepének kisajátítása • „Bennünket az irritált leginkább a falukutatók, a népiesek fellépésében, hogy úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot.” (Fejtő, 1989.) • Városból prédikál a vidéki

8. Egymás jellemzése II. – Vidéki az urbánusról • „Nekem is vannak vidéki barátaim” – elefántcsonttorony • A városi kultúra felsőbbrendűsége • „a saját gőgjébe vakult „urbanitás” nem tud elképzelni más kultúrát, más erőt, más jelentőséget, csak „urbánusat”, és ezért a népet is „urbanizálni” akarja”. (Szabó, 1935.)

9. A vitáról • „Sem az egyik, sem a másik tábor nem tudta megvonni élesen a határvonalat személyes ellenszenvei és elvi ellenvetései közt. Mi túlságosan könnyelműen szimatoltunk „fasizmust”. A népiesek viszont bennünket a polgári világszemlélet élharcosainak kiáltottak ki.” (Fejtő, 1989.) • „az irodalmi életben a megoszlás legtöbbször nem a betegség, hanem éppenséggel az egészség jele. A megoszlás a nemzetek életében viszont végzetes lehet. (…) a vita során felbukkanó különvélemények nem kettészakadás volt, hanem szomorú zűrzavar.” (Illyés, 1934)

10. Köszi szépen a figyelmet!