1 / 30

„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, 2009.

„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, 2009. A „munkahelytelen” növekedés (jobless growth) módszertani megközelítései. Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem) domician.mate@econ.unideb.hu. Tartalom.

Download Presentation

„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, 2009.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Versenyelőnyök, fenntarthatóság:elmélet és gyakorlat” c.Tudományos konferencia, Eger, 2009. A „munkahelytelen” növekedés (jobless growth) módszertani megközelítései Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem) domician.mate@econ.unideb.hu

  2. Tartalom • Kutatási téma rövid felvázolása • Empirikus „bizonyítékok” keresése • Releváns elméleti magyarázatok, ill. teóriák • Lehetséges jövőbeni kutatási irányok

  3. Kutatási téma A munkapiac • A munkapiaci tökéletlenségek • A munkapiaci tökéletlenségek szerepe az ún. „munkahelytelen” növekedésben

  4. Az Okun-i posztulátum (1962) ,ahol uta (a t-eik időpontban vett) munkanélküliségi ráta, és yt a GDP logaritmusa, ut*-al jelezte a egyensúlyi értékeit és yt*-al a potenciális kibocsátást, valamint β-al az ún. okun-i koefficienst. minden egyes százalék, amennyivel a munkanélküliségi ráta növekszik az egyensúlyi szintjéhez képest, a reál GDP két százalékos csökkenésével jár együtt (Mankiw 2002).

  5. Az okuni posztulátum tesztelése az EU-27 országokban, a 2000-2008-as időszakban.

  6. Rövid távú „jobless recoveries”

  7. Empirikus „bizonyítékok” keresése

  8. Hipotézis I. Az utóbbi években úgy tűnik, hogy • a növekvő kibocsátás hatására keletkező megnövekedett munkapiaci kereslet igényeihez a foglalkoztatás egyre kevésbé képes alkalmazkodni, • valamint a munkanélküliség, illetve az inaktivitás sem annyira érzékeny a változásokhoz.

  9. A gazdasági fejlődés (GDP %-ában) multiplikatív tényezőkre való bontása GDP = (GDP/Munkaórák száma) * (Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) * (Foglalkoztatottak/Aktív korúak) * (Aktív korúak/Népesség)* (Népesség) ln(GDP/Népesség) = ln(GDP/Munkaórák száma) + ln(Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) + ln(Foglalkoztatottak/Aktív korúak) + ln(Aktív korúak/Népesség) A kibocsátás (egy főre jutó %-os) változása = a termelékenység + a munkaórák számának + a foglalkoztatási és aktivitási ráták (%-os) változásával.

  10. A kibocsátás részekre bontása (growth accounting)

  11. A kibocsátás részekre bontása az 1990-2004 közötti időszakban az átlagos rátákkal számolva OECD (16) országokban

  12. Folytatás következik… Vizsgálandó(k): kointegráltság, egységgyök tesztek, hibakorrekció (alkalmazkodási sebesség), endogenitás, Granger (okság) tesztek.

  13. Elméletek teóriák I. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • Az állami túlfoglalkoztatás torzító hatása a munkaerőpiacon • A szektorális változások (sectoral shifts) szerepe a foglalkoztatásban • Termelékenység elmozdulásai: [Fagerberg, 2000], [Timmer–Szirmai, 2000] • Fiskális tényezők szerepe: [Loo, 1998], [Onaran, 2008] • Schumpeteri kreatív rombolás: [Li et all., 2007]

  14. Az aggregált munkapiaci termelékenység dekomponálása* Termelékenység = (GVA: Bruttó Hozzáadott Érték / foglalkoztatottak száma ahol, LP: a munkapiac termelékenysége, T: az i-edik iparág összesítése, by: a bázis időpont, fy: a végső időpont, Si: az i-edik szektor foglalkoztatási megoszlása. *[Peneder, 2oo2]

  15. A strukturális veszteség és nyereség hipotézisei , , (6) A strukturális nyereség hipotézisének képlete: Az általában erőteljesen tőke-intenzív, és magas termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé tolódik. A strukturális veszteség hipotézisének képlete: Ha az adott ágazat nem képes a gyors munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, így a munkaerő áramlása az alacsonyabb felé megfordulhat.

  16. Forrás: [O’Mahoney– van Ark, 2oo3]

  17. A termelékenység részekre bontása az (EU-15) országokban a klasszikus módszerrel

  18. Az átlagos éves (hagyományos szektorális) termelékenység (rij) és foglalkoztatás trendszerű változásai a vizsgált időszakban (1990-2oo3) az EU-15 országokban

  19. Az átlagos éves (képzettségek szerinti szektorális) termelékenység dinamikus változásai

  20. Elméletek teóriák II. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • A fiskális expanzió beruházási és munkaerőt kiszorító hatásai A fiskális politika meglazulásának beruházási következményei: [Boeri–Garibaldi, 2004]. • A kamatlábak emelkedése • A befektetői bizalom megrendülése A közszféra kiszorító hatása a magánszektorban: [Algan et al., 2002]. • A termékek és a munkatényező helyettesíthetősége • A munkavállalói „hozadékok” közötti különbségek (bérdifferencia, munkahelyi körülmények, transzparencia és visszaélések) • A közkiadások megnövekedése (Wagner törvény)

  21. Hipotézis II. Az állam piactorzító hatásai megnyilvánulhatnak : • a foglalkoztatásban állandósult szektorális változásokban, • a fiskális expanzió következtében létrejövő befektetői bizalmatlanságban, • a köz- és magánszféra közötti kiszorító hatásban, illetve az aránytalan bérnövekedési különbségeiben, amelyek külön-külön a munkatényező és a kibocsátás meglazult kapcsolatában releváns szerepet játszhatnak.

  22. Elméletek teóriák III. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • A munkapiaci intézmények szerepe • Piaci tökéletlenségek és az intézmények [North, 1991]. • Országok közötti eltérések [Nickell,1997]. • Endogén növekedéselmélet [Baro–Sala-i-Martin, 1999]. • Eltérő intézményi környezet hatásai [Blanchard–Wolfers, 2000]. Koherens intézmények: munkanélküli támogatások, szakszervezeti lefedettség, a béralku, aktív munkaerő piaci politikák stb. szerepe.

  23. Hipotézis III. Bizonyos munkapiaci intézmények és az interakcióik hatására • a gazdasági növekedés közvetett hatásaiból a munkapiaci szereplők nem részesedhetnek a fejlődéssel indokolható mértékben.

  24. Jövőbeni kutatási irányok • További elméleti megalapozás • Empirikus vizsgálatok • Az intézmények szerepének vizsgálata • Módszertani „dilemmák”

  25. Felhasznált irodalom • ALGAN, Y. – Pierre CAHUC, P. – ZYBERBERG, A. [2002]: Public Employment and Labor Market Performances, Economic Policy, pp. 1-65. • BARRO, R. J. – SALA-i-MARTIN, X. [2003]: Economic Growth, The MIT Press, 2nd Edition London. • BLANCHARD, O. – WOLFERS, J.[2000]: The Role of Shocks and Institutions in the Rise of the European Unemployment: The Aggregate Evidence, NBER (National Bureau of Economic Research) Working Papers 7282. • BOERI, T. – GARIBALDI, P. [2004]: Labour Market Performance in TransitionEconomies: A Macroeconomic Perspective, Background Paper for Enhancing Job Opportunities: Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington, DC. • FAGERBERG, J. [2000]: TechnologicalProgress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, Vol. 4., pp. 393–412.

  26. Felhasznált irodalom • LI, Q, – WALSH, P. P. – WHELAN, C. [2007]: Jobless Growth through Creative Destruction: Ireland’s Industrial Development Path 1972–2003, IZA 3211. • LOO. I. D. [1998]: Fables of Faubus?, Testing the Sectoral Shift Hypothesis in the Netherlands, Using a Simplified Kalman Filter Model1, MERIT, • NICKELL, S. – LAYARD, R. [1999]: Labor Market Institutions and Economic Performance. Handbook of Labour Economics, 3: pp. 3029–3081, • NORTH, D. C. [1991]: Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5., pp. 97–112. • OKUN, A.M. [1962]: Potential GNP: It’s Measurement and Significance. American Statistical Association. Proceedings of the Business and Economics Statistics Section. pp. 98–104. • ONARAN, Ö [2008]: Jobless Growth in the Central and Eastern European Countries, Political Economic Research Institute, Working Paper 165, Amherst.

  27. Felhasznált irodalom • PENEDER, M. [2002]: StructuralChange and AggregateGrowth. WIFO WorkingPapers, Vol. 182., Vienna. • SAKATA, K. [2002]: Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment in Japan, Journal of the Japanese and International Economies, Vol. 16, pp. 227–252. • TIMMER, M. – SZIRMAI, A. [2000]: ProductivityGrowthinAsianManufacturing: thestructuralbonushypothesisexamined.StructuralChange and Economic Dynamics, Vol, 4. pp. 371–392.

  28. Köszönöm a figyelmet.

More Related