1 / 17

1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV

1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV. Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK. VÁZLAT:. A jel fogalma. A jelek felosztása. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája szerint.

skah
Download Presentation

1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK

  2. VÁZLAT: • A jel fogalma. • A jelek felosztása. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája szerint. III. A nyelv mint jelrendszer. A jelek és a nyelv

  3. I. A jel fogalma: Jelnek azt nevezzük, ami önmagán túl mást is jelent. Például: Egy fénykép önmagában különböző élettelen anyagok összessége. Ezen túl azonban elsősorban azt jelenti, amit ábrázol. A jelek és a nyelv

  4. A jel alapvető funkciója a kommunikációban az, hogy reprezentáljon és felidézzen valamilyen jelen nem lévő dolgot. A jel minden esetben egyszerűbb, könnyebben kezelhető az általa reprezentált dolognál. Pl. egy térkép mindig kisebb és vázlatosabb az általa megjelenített földrajzi egységnél. A jelek és a nyelv

  5. II. A jelek felosztása • Létrejöttük szerint:természetes jelek – mesterséges jelek • A jel és a jeltárgy viszonya szerint:ikon – index – szimbólum • A jel konzisztenciája (állaga) szerint:folytonos (analóg) jel – diszkrét (digitális) jel A jelek és a nyelv

  6. II. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek • Természetes jelek: nem akaratlagosan létrehozott jelek. Pl. a füst mint a tűz, a láz mint a betegség jele. A természetes jeleket szimptómáknak is szokás nevezni. • Mesterséges jelek: akaratlagosan, közlési szándékkal létrehozott jelek. A kommunikáció bármely jele (pl. kézlegyintés, beszéd, írás, kacsintás stb.) mesterséges jel. A jelek és a nyelv

  7. II. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint • Ikon A jel hasonlít a jeltárgyára (jelentésére). Pl. fénykép, rajz. Az ikonok leginkább a vizuális érzékelési tartományhoz kötődnek, de elvileg a többi négy érzékelési tartományban is előfordulhatnak (hangikonok, szagikonok, íz-ikonok, tapintási ikonok). Az ikonok értelmezését nem szükséges külön tanulnunk. A jelek és a nyelv

  8. Index A jel valamilyen formában utal a jeltárgyára, vagy anyagbeli, térbeli, ok-okozati (esetleg egyéb, logikailag megragadható) összefüggésben van vele. Indexek pl. a rendőri forgalomirányító karjelzések, a hívó kézmozdulat, az irányjelző nyilak stb. Az indexeket részben tanulnunk kell, de jelentésük ki is található. A jelek és a nyelv

  9. Index A jelek és a nyelv

  10. Szimbólum A jel és a jeltárgy sem hasonlósági, sem ráutalásos kapcsolatban nincs egymással. A jel és a jeltárgy kapcsolata önkényes, egyezményes. Szimbólumok a nemzeti zászlók, címerek, pártlogók, és alapvetően szimbólumokból álló jelrendszer a nyelv is. A szimbólumok értelmezését mindenképpen tanulnunk kell. A jelek és a nyelv

  11. FONTOS!!! • Egy konkrét jel sosem lehet ‘vegytisztán’ ikon, index vagy szimbólum. Egy konkrét jel valamilyen mértékben mindig kevert. Pl. egy fénykép dominánsan ikon, de a mérete és kétdimenziós volta csak utal a jeltárgy nagyobb méretére és háromdimenziós voltára – ezek pedig indexikus vonások. A jelek és a nyelv

  12. A nyilak indexek, mert utalnak az irányokra, amelyek felé szabad a haladás. A kék szín a KRESZ-ben a megengedés jele. Mivel a kék szín és a megengedés fogalma között sem hasonlósági, sem ráutalásos viszony nincs, a kék szín itt szimbólumnak minősül. Tehát az adott konkrét jel (KRESZ-tábla) részben index, részben szimbólum. A jelek és a nyelv

  13. FONTOS!!! Ugyanaz a jel minősülhet az egyik befogadó számára szimbólumnak, a másik számára indexnek. Pl. a kereszt számunkra index, mert Jézus kivégzésére utal. A keresztény mitológia részleteiben járatlan személy számára viszont inkább szimbólum, amely az európaiak és amerikaiak vallásának a jelképe. A jelek és a nyelv

  14. II. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája (állaga) szerint • Folytonos (analóg) jelek Csak hierarchiában, viszonyrendszerben értelmezhetők, nincsenek világosan megvonható határaik. Az analóg órán a mutatók egymáshoz való viszonya adja a jelentést. A nyelvben ilyen jel az intonáció (hangszín, tempó, hangerő stb.). A folytonos jeleket hosszabban őrzi az emlékezet. • Diszkrét (digitális) jelek.Pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek. A nyelvben ilyen jelek a beszédhangok, a szavak, mondatok – a világosan elkülöníthető elemek. A jelek és a nyelv

  15. III. A nyelv mint jelrendszer • A nyelv primer (szóbeli) formájában akusztikus, dominánsan szimbolikus jelrendszer. • A nyelvben találhatók indexikus elemek (pl. a névmások, amelyek csak ráutalással nyerik el a jelentésüket), továbbá ikonikus elemek is (hangutánzó szavak). • Az egynyelvű anyanyelvi beszélő, különösen a kisgyermek, hajlamos anyanyelvének szavait ikonoknak tekinteni. A jelek és a nyelv

  16. „A tej számomra csakugyan tej, mert harminchat éves múltja van, ahány éve élek, de a Milch bennem csak huszonhat éves, a lait, a latte és a milk pedig alig húsz. Néha nem is hiszem el, hogy valóban tej-et jelentenek.” (Kosztolányi Dezső) A jelek és a nyelv

  17. A nyelv heterogén jelek rendszere: a beszédhangok, szavak, mondatok stb. diszkrét jelek, az intonáció (hangszín, hangerő, tempó stb.) folytonos jelek. • A nyelv jelrendszer, mivel egy nyelvi jel lényegét nem az adott jel szubsztanciája (pl. hangzása) adja, hanem az, hogy miként viszonyul a többi jelhez. A nyelv nem lényegek, hanem különbségek, eltérések rendszere. (Saussure sakkhasonlata) A jelek és a nyelv

More Related