20 10 . évi költségvetés Önkormányzatok

1. 2010. évi költségvetésÖnkormányzatok

2. Költségvetés a későbbi gyorsabb növekedésért, alacsony inflációért 4 % 3 %

3. Javuló belső és külső egyensúly a GDP %-ban 3 %

4. A belföldi felhasználás főbb elemei Változás %-ban 2008. 2009. 2010.

5. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió forint

6. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió forint

7. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió forint

8. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió forint

9. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió forint

10. Az önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése Az SZJA-ból változatlanul 40% illeti meg együttesen a helyi önkormányzatokat (679,4 mrd Ft). 32% normatívan elosztva (543,6 mrd Ft), ebből: jövedelemkülönbség mérséklésre mintegy 5,7% fordítódik (96,5 mrd Ft). 8%az önkormányzatoknál – továbbra is – helyben marad.

11. Települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklése A helyi iparűzési adóval összefüggő adóigazgatási hatásköröket a 2010-es adóévtől kezdődően az APEH látja el. Az önkormányzatok utoljára a 2009. évi adóévről fognak teljes körű saját információval rendelkezni, ezért az adóerőképesség számítást a becsült adatokról fokozatosan át kell állítani tényadatokra: • 2010-ben az iparűzési adóerőképesség számításának alapja a 2009. évről szóló bevallásokban szereplő adóalap. Ezzel 2010. jú1ius 31-én kell elszámolni, • 2011-től az iparűzési adóerőképesség mindig a két évvel korábbi bevallásokban szereplő adóalapból fog előállni. A normatív hozzájárulások jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával továbbra is az év végén kell elszámolni.

12. Jövedelemkülönbség mérséklési értékhatárok változása A beszámítási korlát a kötelezően ellátandó feladatok utáni normatívák 80%-áról 90%-ra nő. Jövedelemkülönbség mérséklésre fordított összeg (beszámításokkal együtt): 135,1 mrd Ft

13. Közoktatás Változások a benyújtott törvényjavaslathoz képest A

14. Közoktatás Változások a benyújtott törvényjavaslathoz képest A

15. Közoktatás Változások a benyújtott törvényjavaslathoz képest A

16. Közoktatás Önkormányzatok gazdálkodási mozgásterét növelő intézkedések Aköltségvetési törvényt megalapozó közoktatási törvény-módosítások - halasztódik az óvodai nevelési igények teljes körű kielégítésének követelménye 2010. augusztus 31-éről 2011. augusztus 31-éig (kivéve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket), - rugalmasabbá válnak az osztály, csoport-szervezési feltételek, összevont osztály az általános iskolában és az alapfokú művészetoktatásban, négy egymást követő évfolyam tanulóiból szervezhető, a jelenlegi három évfolyam helyett, - magasabb mértékben lesz túlléphető maximális csoport/osztály létszám, az óvodai csoport, az iskolai osztály, illetve a kollégiumi csoport maximális létszáma, ha aztoktatás-szervezési okok indokolják, 20% helyett 30%-kal léphető túl.

17. Közoktatás Önkormányzatok gazdálkodási mozgásterét növelő intézkedések Költségvetési törvényt megalapozó közoktatási törvénymódosítás - halasztódik a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék teljesítése 2012. szeptember 1-jéig (kivétel az 1998. augusztus 31-e után létesített közoktatási intézményeknél) - halasztható a nyelvi felkészítő évfolyamok indítása a középiskolákban 2010. szeptember 1-jéről a 2012/2013. tanévig, - csökken a pedagógusok szakirodalom vásárlására járó összeg 14 ezerforint/fő/évről 4 ezer forint/fő/évre, • halaszthatják az intézmények a 2009/2010. tanévben és a 2010/2011. tanév első félévében apedagógus továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeiket, részben önképzéssel is teljesíthető (nincs szankció).

18. Közoktatás Aköltségvetési törvényt megalapozó közoktatási törvény-módosítások - felvehető 2010. szeptember 1-jétől az óvodába az a gyermek is aki a felvételét követő fél éven belül betölti a 3. életévét, ha ezzel nem szorítja ki a felvételi körzetében eredetileg arra jogosultakat, Alapfokú művészetoktatásnál közoktatási térítési díj: a folyó kiadások 5 – 15 %-a 18 éven aluli tanulóknál / 5 – 10 % helyett/ 15 – 35 %-a 18-22 közötti tanulóknál /15 – 30 % helyett/ a tanulmányi eredmény függvényében (2010/11 tanévtől) azonban a térítési díj ≥ mint a normatívák 1főre jutó összegének 10%-a a zeneművészeti ágon 20%-a egyéb művészeti ágon

19. Szociális és gyermekvédelmi ellátás Az "Út a munkához" programban résztvevők száma 2009. január-szeptember hónapokban (fő)

20. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • „Út a munkához” program: • 13,0 milliárd forintos növekmény a munkalehetőségek bővítése érdekében (önkormányzati és állami gazdasági társaságok bevonása); • 7,5 milliárd forintos növekmény uniós forrásokból továbbképzésekre és szakképzésekre; • A változások iránya a foglalkoztatás ösztönzése felé mutat: • közfoglalkoztatás bővítése, • versenyszféra munkáltatóinak érdekeltség növelése, • EU-s források bevonása.

21. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Alapvető változások 2010-ben: • megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) összegének a korábban kapott, magasabb összegű segélyben történő megállapítása, • nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedőknek a RÁT továbbfolyósítása megszűnik, • egy családban csak egy személy lesz jogosult RÁT-ra, 1 személy Rendszeres Szociális Segélyre (azaz 1 családban 2 RÁT-os nem lehet), • Szemben a benyújtott törvényjavaslattal: egy családban csak 1 fő részesedhet az aktív korúak ellátásának bármelyikéből (RÁT, RSzS, Közcélú m.). Nyilatkozási időszak: november 15-től december 31-ig. • önkormányzati mentesítésre lesz lehetőség (egészségügyi, mentális okok miatt), • közcélú munkavégzés után sem kell majd rehabilitációs hozzájárulást fizetni, • a közfoglalkoztatási tervet akkor kell módosítani, ha a foglalkoztatottak számában: • 2 ezer fő feletti település esetén 10%-os, • az alatti település esetén 20%-os változás • következik be.

22. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Foglalkoztatás ösztönzése: • Ha az állami foglalkoztatási szerv a RÁT-ost: = kiközvetíti, = képzésbe, vagy = más programba vonja be akkor az önkormányzat az érintettet nem kötelezheti közcélú foglalkoztatásra. • Az állami foglalkoztatási szervnek a közvetítés eredményességéről a jegyzőt értesítenie kell. • A közvetítés útján végzett munka beszámít a 90 munkanap közfoglalkoztatásba.

23. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Foglalkoztatás bővítése, nyitás az elsődleges munkaerőpiac felé: • Közcélú munkavégzést lehet szervezni többségi tulajdonú önkormányzati vagy állami gazdálkodó szervezetnél is. • A központi költségvetési forrás „átjárhatóvá tétele”: bértámogatás a RÁT-ra jogosultak piaci szektorban történő foglalkoztatása esetén, összege: 28.500 Ft. • TÁMOP 1.1.3.: képzési, munkaerő piaci programok a RÁT-ban részesülőknek és ex RÁT-osoknak.

24. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Adósságcsökkentési támogatás • helyi rendelet szerinti adható összeg felső határa • kritikus esetben 600 000 Ft (400 000 helyett) • egyéb esetben 300 000 Ft (200 000 helyett) • de ugyanaz a család 6 hónapon belül újból nem kaphat se normatív, sem helyi rendelet alapján.

25. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Jövedelempótló ellátások és közcélú foglalkoztatás: • Változik az ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék visszaigénylésének mértéke: • 90%-ról 75%-ra csökken, • Az önkormányzatoknak a Szoctv. 25. §-ának (4) bekezdése alapján lehetőségük van az ellátások felülvizsgálatára. Javasolható, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

26. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Szociális szolgáltatások: • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem lesz kötelező önkormányzati feladat  a normatív hozzájárulás megszűnik, pályázati lehetőség az SZMM hatáskörében • nappali ellátás feladatköréből kikerül az étkeztetés megszűnik a szociális étkeztetéssel való párhuzamos igénylés lehetősége; • személyi térítési díj változásai: családi/háztartási szemléletű jövedelemvizsgálat bevezetése; a maximum emelése (étkeztetés esetében 25%-ról 30%-ra, házi segítségnyújtásnál 20%-ról 25%-ra); • idősotthoni ellátásnál a személyi térítési díj megállapításánál a vagyont is figyelembe kell venni; • aki intézményi térítési díj fizetését vállalja, annál nem kell jövedelemvizsgálat, de a várólistán nem lép azért előbbre.

27. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Normatívákat érintő módosulások: • megszűnik az ellátott jövedelmi helyzetétől függő differenciálás a normatíváknál; • fogyatékos bentlakásos normatíva 2 jogcímre bomlik • intézményi ellátás • lakóotthoni ellátás • a szociális foglalkoztatottak után a nappali ellátások normatívájának csak a 40%-a jár. • Segítség az ellátási szerződéssel házi segítségnyújtást biztosító önkormányzatoknak: • Ha év közben a feladatellátás e formája megszűnik, feladatátvétel miatti pótigény havonta benyújtható a Kincstárnak július 31-ig.

28. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Gyermekvédelmi szolgáltatások: • A GYES időtartamának csökkentésével párhuzamosan a gyermekek napközbeni ellátási férőhelyei számának növelése: • új ellátási forma: ún. családi gyermekfelügyelet, • családi napközi intézménye megerősítésre kerül. • Módosul a bölcsődei csoportlétszámokra vonatkozó előírás: • bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek gondozható (10 helyett) • a kizárólag 2 év feletti gyermekek ellátására szervezett csoportban legfeljebb 14 gyermek gondozható, (jelenleg nincs ilyen életkor szerint megkülönböztetett szabály) • a fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 10 gyermek gondozható (jelenleg 8 fő) • A gyermekvédelmi utógondozói ellátás időtartama csökken a tovább nem tanuló fiatal felnőttek esetében a jelenlegi 24 évről 21 évre, • A gyermekotthonban a családi pótlék 50%-a ellátásra fordítható.

29. Közoktatási, szociális intézményegyháznak történő átadása Figyelem, új szabály! Önkormányzati (és egyéb nem állami) intézmény, feladat egyháznak történő átadása esetén az átadó önkormányzat fizeti öt évig a kiegészítő támogatást. (Közoktatási - szociális - gyermekvédelmi törvények módosítása.)

30. Többcélú kistérségi társulások

31. Többcélú kistérségi társulások Új: a saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat után járó 2,5 millió forint/feladatellátás, maximum 32,3 millió forintig. Szociális feladatok • a 2009. január 31. előtt, saját fenntartásba átvett intézményre van csak támogatás, • 3 helyett 2 alapszolgáltatási feladat ellátása után igénybe vehető a támogatás (családsegítés, otthonközeli ellátás, nappali ellátások), • külső szerződés esetén 2010-től nem jár ösztönző támogatás.

32. „ÖNHIKI” támogatás Az ÖNHIKI-ben a támogatás egyik alapját jelentő 2009. évi (bázis) működési kiadást • növeli: • a dologi kiadások és az önkormányzati nem kötelező pénzbeli és természetbeni szociális juttatások 2009. évi összegének 3,1%-a, • a kötelező szociális pénzbeli juttatások 2010. évi létszámnövekedéséhez kapcsolódóan a 2009. évi önkormányzati saját forrással számított összeg. • csökkenti: • a munkáltatói járulékcsökkentés és EHO hozzájárulás megszűnése hatása érvényesítésére a normatívák 2010. évi csökkenése - üdülőhelyi feladatokhoz, intézményi társulásokhoz kapcsolódó hozzájárulás kivételével.

33. „ÖNHIKI” támogatás • A 2010. évre elvárt működési bevételeket érintő változások: • Az intézményi működési bevételeknél az útmutató szerinti egyes közoktatási, szociális feladatokhoz kapcsolódó ÁFÁ-val növelt intézményi ellátási díj a 2009. évi szinten kerül figyelembevételre. • Az önkormányzati sajátos működési bevételek helyi adónem megszüntetéséből, adómérték csökkentéséből származó kiesése a támogatásnál nem ismerhető el. • A 2010. évi felhalmozási bevételeknél: • a lakáshoz jutás feladatainak 2009. évi ÖNHIKI támogatásnál számításba vett összegét lehet figyelembe venni.

34. „ÖNHIKI” támogatás • Határidők: • Az útmutató elkészítésének és az önkormányzatokhoz történő eljuttatásának határideje: február 28. • Az első ütemű igénylés benyújtás határnapja: április 26. • Előleg: • Az igénylés időpontja, mértéke megegyezik az előző évvel. • A tavaly „bevezetett” előlegre vonatkozó részletfizetési lehetőség 2010-re bővül: • Abban az esetben is kérelmezhető, ha az első ütemben megállapított támogatás kisebb, mint az igényelt előleg. • Az előleg visszavonása felfüggesztésre kerül a részletfizetés elbírálását követő nettó finanszírozásig.

35. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény változásai 2010-től a béren kívüli juttatások az éves cafetéria kereten belül adhatók • a keret forrást biztosít a munkáltatót terhelő közterhekre is

36. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény változásai • Cafetéria-juttatás: • a meleg étkezési utalvány, • üdülési csekk, szolgáltatás, • iskolakezdési támogatás, • helyi utazási bérlet, • munkáltatói hozzájárulásból: • önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárhoz, • önkéntes egészségpénztárhoz, önsegélyező pénztárhoz, • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, • munkáltatói kiegészítés magánnyugdíj-pénztárhoz. • Internet használat A szerv vezetője további juttatásokat, illetve mértékeket is meghatározhat a közszolgálati szabályzatban • az önkormányzati körben a köztisztviselő a választott juttatásokról március 1-jéig nyilatkozik

37. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény változásai • Címzetes főjegyzőnek a címadományozási juttatására csak akkor kerül sor, ha • a költségvetési törvény erre fedezetet biztosít vagy • az önkormányzat azt saját költségvetése terhére megállapítja (maximum az illetményalap 24-szereséig)

38. Az államháztartási törvény változásai • Önkormányzatok költségvetési rendeletében (zárszámadásában) külön jóvá kell hagyni a hiány összegét és annak finanszírozási módját. • Finanszírozási mód (működési és felhalmozási külön): • előző évek pénzmaradvány igénybevétele (a hiány belső finanszírozása), • fennmaradó hiány finanszírozás módja (külső finanszírozás). • Nem adható támogatás köztulajdonban álló gazdasági társaságok tisztségviselői, vezető munkavállalójuk javadalmazása közzétételi kötelezettsége nem teljesítése esetén. • Helyi önkormányzatok a Kincstárnál is vezethetik költségvetési elszámolási számlájukat. • Kincstár elnöke 3 évre is adhat részletfizetési engedélyt.

39. Az államháztartási törvény változásai • Helyi önkormányzatok és jogi személyiséggel rendelkező társulásaik a törzskönyvi nyilvántartás alanyai lesznek, a kincstár hivatalból bejegyez. • Attól, hogy törzskönyvi alany, még ugyanúgy kell a pénzügyi információt (elemi költségvetés és beszámoló, stb.) szolgáltatni, mint eddig. • Lehetőség lesz másik irányító szervvel (önkormányzattal) megállapodást kötni az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására. • Nem kell a fejlesztési támogatást visszafizetni, ha Ptk. szerinti szerződés végrehajtását biztosító bevételhez (pl. kötbér) jut az önkormányzat.

40. A helyi (települési és területi) kisebbségi önkormányzatok Kiterjed rájuk is (így a költségvetési fegyelem erősödik, átláthatóság javul), hogy: a Kincstár ellenőrizheti a közzétételi kötelezettségét az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó adatoknak és az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó adatoknak,

41. A helyi (települési és területi) kisebbségi önkormányzatok - ha nincs időben költségvetési határozat átmeneti gazdálkodásról határozatot lehet hozni, ebben: - a testület felhatalmazza az elnököt = a bevételek-kiadások teljesítésére, illetve = milyen intézkedéseket tehet a határozat keretein belül, - a felhatalmazás időtartamát meg kell határozni, - ha átmeneti gazdálkodásról szóló határozat nincs vagy hatályát vesztette - az elnök jogosult = a bevételek jogszabályok szerinti beszedésére, és = az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére erről a testület előtt el kell számolni és az új költségvetési határozatba be kell illeszteni.

42. A helyi (települési és területi) kisebbségi önkormányzatok • a helyi önkormányzattal a tervezés készítésére kötött megállapodás kötelező tartalmi elemeit is részletesen meghatározták: - a jegyző: a költségvetési koncepció elkészültét követő 3 napon belül értesíti a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét a tervezet helyi kisebbségi önkormányzatot érintő adatairól, az elfogadott koncepciót , majd később az elfogadott költségvetési rendeletet 1 munkanapon belül a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének a rendelkezésére bocsátja, - a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke: az elfogadott költségvetési határozatot 1 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek.

43. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet • Gazdálkodási feladatok ellátására kijelölhető más helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve is. • Ehhez szükséges • az irányító szervek megállapodása, • a kijelölt költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatok ellátására alkalmassága (önkormányzati hivatal, GAMESZ, önk. kincstár esetén nem feltétel a gazdasági szervezet)

44. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet Részletszabályok a költségvetési szervek tevékenységének meghatározásához és elszámolásához • - Alaptevékenységnekminősül pl.: • - Az alaptevékenység ellátásához kapcsolódó szakmai igazgatás, • - Ingatlan kapacitás-kihasználtságát célzó bérbeadása, • - Valamennyi költségvetési szervnél a pénzügyi-igazgatási • feladatellátást külön szakfeladaton kell elszámolni (kiadásfelosztás • alapján): • - a közoktatási, szociális-gyermekjóléti, egészségügyi, művészeti, • városgazdálkodási feladatok és önkormányzati gazdálkodás esetén • az alaptevékenységnek megfelelő pénzügyi-igazgatási • szakfeladaton, • - a többi feladatellátás esetén „egyéb” pénzügy igazgatási • szakfeladaton. • Pl:- 851011 Óvodai nevelés szakfeladat, - 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél

45. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet Pénzügyi igazgatási szakfeladatok • 1) 841129 Önkormányzat és többcélú kistérségi társulás pénzügyi igazgatása /közhatalmi tevékenységek/ • 2). 841408 Város-, községgazdálkodási szolgáltatások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél • 3) 841409 Máshova nem sorolt pénzügyi igazgatási tevékenység önkormányzati költségvetési szervnél • 4) 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél • 5) 860001Humán-egészségügyi ellátás pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél • 6) 870001 Szociális, gyermekjóléti ellátások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél • 7) 900001 Alkotó, művészeti, szórakoztató tevékenység pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél

46. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet • - GESZ, GAMESZ, önkormányzati kincstárnál • - a pénzügyi-igazgatás feladatellátása (GESZ, kincstár esetén az összes kiadás, GAMESZ-nél a pénzügy-igazgatási tevékenység) az ellátott szerv(ek) alaptevékenységének megfelelő, illetve az „egyéb” pénzügyi-igazgatási szakfeladaton, • más szervnek végzett üzemeltetési feladatok az ellátott szerv(ek) szakmai feladatának szakfeladatán kerül tervezésre, elszámolásra. - Vállalkozási tevékenység esetén ( pl.: rendszeresen, haszonszerzés céljából szakmai szolgáltatás keretében végzett továbbképzés mások számára) ha e tevékenység kiadásai az intézmény összes kiadásának 5 %-át nem éri , kisegítő tevékenység szabályait lehet alkalmazni (nem kötelező nyereséget elérni)

47. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet Gazdasági feladatot ellátók képesítése Gazdasági vezető: • Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség vagy • A felsőoktatásban szerzett egyéb végzettség, szakképzettség és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelő. Felmentés: továbbra iskinevezéskor adható, ha költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik és már megkezdte tanulmányait. Gazdasági vezető és érvényesítő: • 2009. december 31-ig kiadott felmentések 2011. január 1-jéig érvényesek. • Község, nagyközség költségvetési szerve esetén a felmentés 2011. december 31-ig érvényes.

48. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet Költségvetési szerv tervezésénél: Megvalósítási terv: - Az önkormányzat felmentheti költségvetési szerveit a 2010-2011. évben a megvalósítási terv készítése alól (Áht. szabály). - Az éves költségvetés megegyezik az elemi költségvetéssel, ha az önkormányzat döntése alapján nem kell megvalósítási tervet készíteni. • Ha az önkormányzat nem menti fel költségvetési szerveit a megvalósítási terv készítése alól, akkor a rendelettel együtt a megvalósítási tervet is jóvá kell hagyni az irányító szervnek. Teljesítményterv: - Köteles készíteni a közintézet, vállalkozói közintézet, közüzem a rendelettervezettel együtt, 2010-ben május 31-ig. - Közintézménynek nem kell készíteni, de az önkormányzat elrendelheti.

49. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet • 2010-től az Ámr. helyett PM rendelet tartalmazza: • az elemi költségvetés dokumentációját (űrlapok), és • a nettó finanszírozás adatlapjait. • Természetesen az űrlapok kitöltési tájékoztatója továbbra is elérhető lesz a PM honlapján

50. Az államháztartási törvény új végrehajtási rendelete 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet Kötelezettségvállalási szabályok Kötelezettségvállalás pontosítása az önkormányzati hivatalban: - Az önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal előirányzatai felett a polgármester vállalhat kötelezettséget (átruházható továbbra is jegyzőre, önkormányzati képviselőre) • A jegyző az önkormányzati hivatal előirányzatai közül külön törvényben meghatározott feladatai esetén (választás, szoc. segély) a kötelezettségvállaló. • Valamennyi költségvetési szervnél: • Szakmai teljesítés igazolása csak a kiadások esetében kötelező. Kivétel: a támogatások, pénzeszköz átadás (ahol a fedezetet kell vizsgálni).