A polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai

1. A polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai Jogszabályi háttér • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (Pv. tv.) • 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályiról, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól • 60/1997. (IV. 18) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól (Korm. rend.) • 55/1997. (X. 21.) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól (a továbbiakban: R.) • 4/2005. (II. 19.) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól szóló 55/1997 (X. 21.) BM rendelet módosításáról

2. Polgári védelmi szervezet Olyan szervezet, amely • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokból lett létrehozva, és • a Pv tv.-ben meghatározott polgári védelmi feladatokat látja el. 3 típusa van: területi, települési és munkahelyi. Területi polgári védelmi szervezet Annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására kell létrehozni, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesekellátni. Felépítését, létszámát az OKF főigazgatója határozza meg a megyei katasztrófavédelmi igazgató javaslata alapján, a megyei közgyűlés elnökének (a fővárosban a főpolgármester) egyetértése mellett. Személyi állományát a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságokkal történt előzetes egyeztetés alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgató jelöli ki. A kötelezetett a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be a polgári védelmi szervezetbe. További információ a területi polgári védelmi szervezetről a Honlapon.

3. Települési polgári védelmi szervezet Alkalmasnak kell lenniük a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési feladatok elvégzésére. Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületekben kell létrehozni. Létszámát és összetételét a település veszélyeztetettségének megfelelően a polgári védelmi kirendeltség javaslata alapján az illetékes polgármester állapítja meg és az állományt határozattal osztja be. Ha alkalmazására a településen kívül kerül sor, akkor annak irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős. Munkahelyi polgári védelmi szervezet Hatósági határozattal kijelölt polgári szerv védekezési feladatainak ellátására kell létrehozni. Tagjait a polgári védelmi kötelezettség alatt álló alkalmazottak köréből a polgári szerv vezetője jelöli ki. Létrehozására a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes polgári védelmi kirendeltség vezetője tesz javaslatot a polgármesternek. További részletek a Honlapon.

4. A polgármester feladatai a polgári védelmi szervezetek megalakításával kapcsolatban A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. A polgári védelmi szervezetek vonatkozásában két kiemelt feladata van: • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokat határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, valamint • a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be. A polgári szervek részére elrendeli települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. Szakalegységek típusai: riasztó, híradó, vezetésbiztosító, kitelepítési-elhelyezési, óvóhelyi, Metro, állat- és növényvédelmi, közegészségügyi és járványügyi, radiológiai-biológiai-vegyi, elsősegélynyújtó- és sérültszállító, kórházi, műszaki-mentő, műszaki és kárfelszámoló, ellátó, szállító. A szakalegységek létrehozása során a település veszélyeztetettségét, létszámának meghatározásánál a település népességszámát és a veszélyeztetettség mértékét kell figyelembe venni.

5. A polgári védelmi szervezetek alkalmazásának időszakai, szabályai Rendkívüli állapot,szükségállapot,megelőző védelmi helyzet valamint külső fegyveres csoportok váratlan támadása esetén a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek időbeli korlátozás nélkül vehetőek igénybe. Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, valamint katasztrófa megelőzése érdekében a polgári védelmi szervezetbe beosztottak részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el. Ennek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Azonnali elrendelésére a Kormány, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a polgármester jogosult. Polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokú hatóság a polgármester. A polgári védelmi szolgálat ellátására kötelezés írásban vagy, ha a késedelem a feladat ellátását veszélyezteti szóbeli közléssel történhet. Ebben az esetben a határozatot 72 órán belül át kell adni.A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, a felmentés idejére távolléti díj jár. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik Fontos követelmény, hogy a polgári védelmi szolgálat ellátására csak felkészített, megfelelő védőfelszereléssel és munkaeszközzel ellátott személy kötelezhető.

6. Az alkalmazási készenlétbe helyezés fokozatai és feladatai • Felkészülési időszaki készenlét (FIK): a pv szervezetek olyan állapota (béke állapota), amikor célirányos szakmai felkészítéssel, és logisztikai biztosítással, az anyagi-technikai eszközök fejlesztésével megteremtődik és folyamatosan biztosítva van a békeidőszaki katasztrófa-elhárítási feladatokban történő részvétel, valamint a MAK helyezés feltételei. • Fokozott alkalmazási készenlét (FAK): a megalakításra került pv szervezetek olyan állapota, amikor - a FIK feladatai végrehajtására alapozva - további rendszabályok bevezetésével megteremtődnek a teljes készenlétbe helyezés feltételei. • Teljes alkalmazási készenlét (TAK): a pv szervezetek olyan állapota amikor a kijelölt megalakítási - gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra. • Eredeti helyzet visszaállítása (EHV): olyan állapot, amikor az életbiztonsági és környezetvédelmi, valamint az ideiglenes helyreállítási munkák befejeződtek, a pv erők és eszközök teljes állománya a kárhelyről kivonásra került.