1 / 21

Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3.

Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3. Eurobevezetés jogi feltételei. Maastrichti kritériumok Infláció: 2009: 3.1-3.4% 2010: 1.5-1.9 % ÁHT hiány: 2009: 2.2-2.7% 2010: 2.3-3.1% ÁHT adósság: 2009: 70.4-72% 2010: 69.9-73.6 % Hosszú kamat: Október: 7.9% vs 9.65%

serena
Download Presentation

Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gondolatok az euro bevezetése kapcsánCsermely Ágnes2008. dec. 3.

  2. Eurobevezetés jogi feltételei • Maastrichti kritériumok • Infláció: 2009: 3.1-3.4% 2010: 1.5-1.9 % • ÁHT hiány: 2009: 2.2-2.7% 2010: 2.3-3.1% • ÁHT adósság: 2009: 70.4-72% 2010: 69.9-73.6 % • Hosszú kamat: Október: 7.9% vs 9.65% • ERM II ?

  3. Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi • Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok • szoros külkereskedelmi integráció • hasonló ágazati szerkezetek • szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony • kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) • rugalmas munkaerőpiac • a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott • Pénzügyi stabilitási megfontolások • Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: • Hitelboom • Eszközár-boom • Túlértékelt árfolyam kialakulásának • Devizában történő eladósodás

  4. Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi • Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok • szoros külkereskedelmi integráció • hasonló ágazati szerkezetek • szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony • rugalmas munkaerőpiac • kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) • a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott • Pénzügyi stabilitási megfontolások • Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: • Hitelboom • Eszközár-boom • Túlértékelt árfolyam kialakulásának • Devizában történő eladósodás

  5. Kockázatos lehet csak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez kötni az euro bevezetését • Nem minden országban gyorsult fel a reál-konvergencia (Portugália, Olaszország tapasztalata. Spanyolország?, Görögország?) • Aszimmetrikus sokkok • Lassú termelékenységnövekedés • A termelékenységnél gyorsabb bérkonvergencia • Buborékok

  6. Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? • Stabilan magas termelékenység-növekedés • Verseny erősítése a termék- és szolgáltatáspiacokon (~ „termékpiaci reform”) • Rugalmas munkaerőpiac = a foglalkoztatás stabilan magas tud maradni a bekövetkező versenyképességi sokkok ellenére is • jó ösztönzők, megfelelő (és rugalmasan alakítható) képzettségi szerkezet  adóék csökkentése, oktatás javítása (~ „munkaerőpiaci reform”) • Fiskális mozgástér (hosszabb távon 0,5% körüli hiány) = a bekövetkező sokkokat képes legyen átmenetileg enyhíteni a fiskális politika (önálló monetáris politika már nincs!) = az 1. és 2. pontban említett reformok okozta esetleges kezdeti „fájdalmat” enyhíthesse a fiskális politika  szerkezeti átalakítás a költségvetésben

  7. Munkaerőpiac: már ma sincs tartósan magas foglalkoztatottságKínálati és keresleti oldalon is problémák

  8. Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

  9. Kereslet: A régiónál alacsonyabb növekedés a foglalkoztatás kisebb bővülése miatt történt

  10. Nincs érdemi javulás a foglalkoztatásbanA foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály)

  11. Milyen strukturális okok állhatnak a munkapiaci problémák hátterében? • Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: • Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva)alacsony, alkuereje gyenge • A bérek szektorális, vagy még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató • A munkaerő elbocsátás és felvétel költségei alacsonyak • A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: • A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz

  12. Strukturális feszültségek a munkaerőpiacon • Állami intervenció? • Minimálbér, Szakmunkás minimálbér • Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn • A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben: (nagyvonalú korai- és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) • Képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerő keresletnek

  13. Állami intervenció (1): A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, 2007. A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

  14. A magas adókulcsok nem eredményeznek magasabb adóbevételtAdóék és adóbevételek (2005)

  15. A legnagyobb foglalkoztatási probléma az alacsony végzettségűek körében jelentkezik: magas minimálbér és nagyvonalú transzferek (Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) nő férfi

  16. Alacsony végzettségű férfiak: a régiónál rosszabb foglalkoztatási arány 40 évtől jelentkezik: rokkant és előrehozott nyugdíj?(Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban)

  17. Nők: A régiónál rosszabb foglalkoztatási arány a szülőképes korban: Gyed+gyes?(Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban) Alacsony végzettség Magas végzettség

  18. Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * Magyarország esetében: GYES, GYED, TÉGYÁS

  19. Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? • A munkaerőpiac strukturális merevsége akadálya lehet annak, hogy az euro kínálta előnyöket kihasználjuk • A munkaerőpiaci problémák hátterében nem az intézmények állnak • A munkaerőpiaci problémák összefüggenek az államháztartás újraelosztó szerepével: • Keresleti oldalon: minimálbér, szakmunkás minimálbér, adóék • Kínálati oldalon: aktív korúak szociális támogatása • A munkaerőpiac és az államháztartás strukturális problémái együtt orvosolandók

  20. Euro csak a strukturális reformok után? • Megkerülhetetlen a növekedési potenciálunk javításához • Nem kell halasztani az eurót, ha még nem oldódtak meg: lényeg, hogy rajta legyenek az elvégzendő feladatok listáján • Lehet, hogy a piac hamarabb kikényszeríti

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related