1 / 10

Babai Dániel: A kunhalom név eredete, története

Babai Dániel: A kunhalom név eredete, története. www.kunhalmok.hu. Halmok neveiről.

scott-rush
Download Presentation

Babai Dániel: A kunhalom név eredete, története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Babai Dániel:A kunhalom név eredete, története www.kunhalmok.hu

  2. Halmok neveiről A kurgánokat, telleket, testhalmokat, azaz a kunhalmokat „az alföldi nép – eredetüktől függetlenül – egységesen halomnak nevezte, bár tájegységtől és a halom méretétől függően többféle földrajzi köznevet is használt rájuk (laponyag, domb, hegy stb.)” (Bede 2008). A kunhalom kifejezést a XIX. században a nyelvújító Horvát István (1784 – 1846) nyelvész-történész alkotta, aki az 1825-ben megjelent írásában használta először ezt a kifejezést (Horvát 1825, 68–71. rész; Tóth A. 2004). Kazinczy „pesti triász” –ának tagja volt, önkényes szófejtéseivel vált ismertté. Meggyőződésévé vált, hogy ezeket az emberkéz alkotta kiemelkedéseket a betelepülő kunok hozták létre (Tóth A. 2004).

  3. Elnevezések bizonytalansága • Végigtekintve néhány neves kutatónk tevékenységén, a kunhalmok elnevezésének bizonytalanságát tapasztalhatjuk. • Jerney János 1844-ben írt Keleti utazás című munkájában rávilágított arra, hogy ezeket az általunk kunhalomnak nevezett képződményeket mindenütt más-más névvel illetik, ahol ilyenek előfordulnak(Tóth A. 2004).

  4. 1854 Dr. Tóth Albert 2004 • Ipolyi Arnold (1823-1886), aki a Grimm testvérek példáján felbuzdulva a magyar mitológia megírásába fogott (1854), szintén a kunhalom kifejezést részesítette előnyben.

  5. Kunhalmok - halmok www.kunhalmok.hu

  6. Rómer Flóris szerint: A hazai régészet alapító atyja, Rómer Flóris egyszerűen halmoknak nevezte a Kárpát-medence sík területein fellelhető, ember alkotta kiemelkedéseit. (Tóth A. 2004.).

  7. Kurgántemetkezések • Elmondhatjuk tehát, hogy a XX. századi hitelesítő feltárások egyértelművé tették azt a korábban is sokak által ismert tényt: • hogy a szóban forgó halmokat nem a kunok építették, hanem annál sokkal régebbiek • az első, késő rézkori–kora bronzkori kurgántemetkezések közel 5000 évesek, • ugyanakkor téves elnevezésük mélyen beivódott a köztudatba (Bede 2008).

  8. Kunhalom elnevezésa köznyelvben és a szakmai nyelvben • Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kunhalom szó egy, a XIX. században alkotott kifejezés, így a nép a kunhalom szót azelőtt nem használta, nem ismerte • (és földrajzi köznévként sem használta), • hiszen például „Fekete-kunhalom” vagy „Kántor-kunhalom” nevekkel sohasem találkozunk. • Ahogy Jerney János fogalmaz a XIX. század első felében: „annyi bizonyos, hogy hazai halmainknak kunhalom nevezete a’ magyar nép ajkán nem él, ’s néhány tizedév óta az írói nyelv kezdé divatba hozni” (Jerney 1851). • Mindezek ellenére, mint már említettük, a kifejezés ismert, és elterjedté vált napjainkra, ráadásul, • mint régészeti szakkifejezés (terminus) is meghonosodott nyelvünkben, • a köznyelv is ismeri és használja, így lecserélése további bonyodalmakat szülne • (Bede 2008, Tóth A. 2004).

  9. Összegzés • A kunhalmok többségét tehát valójában nem a kunok építették. • Vannak azonban olyan halmok, amelyek ténylegesen a kunokhoz köthetők. • A kunok alacsony, kis alapterületű halmokat építettek. • A valóban kunok által épített halmok kataszterét Pálóczi Horváth A. készítette el. • Ebből kiderül, hogy halmaink töredéke a valóban kunok által épített. • Ilyen, kun leleteket rejtő halmokat feltártak a Kiskunság (Öttömös, Balotaszállás, Kiskunfélegyháza – Csólyos, Kiskunmajsa – Kígyóspuszta, Kunfehértó – Pincehegy) és a Nagykunság (Karcag – Asszonyszállás, Orgondaszentmiklós, Bócsa, Ködszállás; Kunszentmárton – Jaksorérpart, Tiszaföldvár – Homok – Óvirághegy) területén egyaránt (Tóth A. 2004). • A halmokat Móra Ferenc, Bartucz Lajos, Éri István, Pálóczi Horváth A. és Selmeczi ásatásai, híradásai révén ismerhette meg a közvélemény. • Összegzésként megállapítható, hogy a kunhalom elnevezés ugyan teljesen megalapozatlan, napjainkra azonban olyannyira elterjedté vált mind a köz- mind pedig a szaknyelvben, hogy egy másik kifejezés használatát javasolni aligha lenne célszerű (Tóth A. 2004)

  10. Felhasznált irodalom • Bede Á. 2008: Szentes halmai. Szentes 110 pp. • Horvát I. 1825: Rajzolatok a’ magyar nemzet legrégiebb történeteiből. „PetrózaiTrattner • Mátyás Betüivel”, Pest. Jegyzetekkel ellátott hasonmáskiadása: A magyar nemzet eltitkolt évezredei 3. Anahita-Ninti Bt., 2001. • Jerney J. 1851: Jerney János ’keleti utazása a magyarok’ őshazájának kinyomozása végett. 1844, 1845. II. kötet. Lebediai út. A ’szerző’ tulajdona. Pest, pp. 91-93. • Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 7-12. • Szerző: Babai Dániel • Fotó: Origo Web Team HQL 2010 Kft. • Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella • Web: www.kunhalmok.hu

More Related