slide1 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Faragó Imre „ M ég egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, 2004 . február 17. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Faragó Imre „ M ég egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, 2004 . február 17.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 53

Faragó Imre „ M ég egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, 2004 . február 17. - PowerPoint PPT Presentation


  • 138 Views
  • Uploaded on

Faragó Imre „ M ég egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, 2004 . február 17. (1) Településnevek (2) Közterületek nevei (3) Igazgatási nevek (4) Kivezet ő irányok (5) Víznevek (6) Jellemz ő földrajzi pontok nevei (7) Határnevek (8) Tájnevek

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Faragó Imre „ M ég egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, 2004 . február 17.' - saxon


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Faragó Imre

„Még egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…”

Budapest, 2004. február 17.

slide2
(1) Településnevek

(2) Közterületek nevei

(3) Igazgatási nevek

(4) Kivezető irányok

(5) Víznevek

(6) Jellemző földrajzi pontok nevei

(7) Határnevek

(8) Tájnevek

(9) Szintvonalérték-számok

(10) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek

(11) Magyarázónevek

(12) Egyéb tematikus névrajzi elemek

slide3

(2) Közterületek nevei

A településekbelterületén hivatalosan megállapított, dokumentált és legtöbbször a terepen táblával jelzett nevek.

VÁROSTÉRKÉPEK

slide4

• A közterületek közösségi névadása

A névadással létrejött elnevezések nem tudatosak, hanem ösztönösek, hiszen a lakónépesség csak egy megkülönböztetési lehetőséget használ fel az azonos jellegű földrajzi objektum azonosítására. Az ilyen név nem tulajdonnév, hanem a hasonló és egymáshoz közel eső utcákat különbözteti meg egymástól.

• A kiterjedésre, alakra, futásra, korra vonatkozó nevek:Nagy utca, Kis köz, Kurta utca, Sugár út, Új utca, Széles tér

• A fekvésre, elhelyezkedésre utaló nevek: Hegy utca, Hegyalja út, Külső sor, Meredek utca

slide5

• A név talajjellemzőkből alakult: Homok utca, Köves út, Vörös utca, Agyagos köz

• A név hadászati építmény meglétéből ered:Vár utca, Várfok utca, Árok utca, Sánc utca, Palánk utca, Bécsikapu tér

• A név nevezetes és névvel bíró középülettől ered: Aranykéz utca, Kígyó utca, Fehérhajó utca

• A név a település gazdasági életében játszott szerepből ered: Piac tér, Búza tér, Gabona tér, Vásár tér, Halpiac tér, Tímár utca, Szappanos köz, Állomás utca

• A közterület neve arról a településről kapta nevét, ahová az út, utca a helységből kivezet. Ebben az esetben a név településnévből képződött:Fehérvári út, Mogyorósi út, Soroksári út, Keresztúri út, Kőbányai út

• A név eredhet az ott lakók nemzetiségi jellemzőiből:Magyar utca, Tót utca, Sváb utca, Rác utca, Cigány sor

slide6

• A közterületek egyéni (hivatalos) névadása

A névadás tudatos, sokszor egy ember vagy egy szűk csoport által adott név. Az elnevező tudatosan tulajdonnevet ad a közterületnek,az így adott név általában semmilyen kapcsolatban nincs a jelölt hellyel, annak jellegével és elhelyezkedésével. Magyarországon e névadási típus a XIX. század második felétől indult meg a városokban, majd a XX. század elejére fokozatosan a falvakra is kiterjedt. az 1930-as évektől ideológiai szempontok is tömegessé váltak e névadásban.

slide7

• Személynevekről elnevezett közterületek:Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor

• Elvont, szimbolikus fogalmakból képzett közterület-nevek: Felszabadulás útja, Béke tér, Alkomány utca, Köztársaság tér, Magyar—szovjet barátság park

• Események időpontjáról elnevezett közterületek: Október 23-a útja

• Bármilyen köznévről elnevezett közterületek:Tárna utca, Rózsa utca, Dob utca, Szív utca, Százados út, Venyige utca, Róka köz

• Egyéb tulajdonnévről elnevezett közterületek:Kolozsvár utca, Lőcsei utca, Korponai út, Moszkva tér, Helsinki út, Belgrád rakpart

• Sorszámnévvel jelölt közterületek: 846. utca

slide8

KÖZTERÜLET NÉV és a TÉRKÉP VISZONYA

Mit tehet a térképész?

Hivatalos név: KÖTELEZ! Nincs alternatíva, azt kell ábrázolnia, abban a nyelvi formában, amit az adott önkormányzat elfogadott.

Régi névalakok ábrázolása: külön névkategóriaként, külön tematikaként kezelve, de ezek felvételének célszerűsége vitatható.

Két- és többnyelvűség:

• Ha hivatalosan kétnyelvű település: kötelező közterület-névi kétnyelvűség.

• Hivatalosan egynyelvű település: ?fordítás, ?történelmi névalakok felvétele, célszerűsége vitatható

VÁROSTÉRKÉP és TURISTATÉRKÉP

slide9

(3) Igazgatási nevek

A társadalom által létrehozott mesterséges területegységek nevei. E területegységek hivatalosan megállapított határral és névvel rendelkeznek. A térképen konkrét területábrázolású, felületre vonatkoztatott nevek.

slide10

Az igazgatási nevek típusai:

– Államnevek

– Közigazgatási egységek nevei

– Védett területek nevei

– Egyéb igazgatási egységek nevei

slide11

– Államnevek

Önálló, nemzetközileg elismert államalakulatok nevei. A Föld minden államának van magyar, illetve magyarnak tekintett névalakja.

– Hagyományos (magyaros) név: a név utótagja legtöbbször az „ország” , ritkábban a „föld” szó, előtagja általában népnév.pl.: Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Szváziföld stb.

– Latinos név: a név a latin névből magyarosodott változat, ez esetben mindig „ia” végződésű. pl.: Szlovákia, Románia, Ausztria, Norvégia stb.

– Egyéb idegen névből alakult név: a név idegen névből magyarosodott. pl.: Ukrajna, Egyiptom, Malajzia stb.

TÉRKÉPEN: AKADÉMIAI HELYESÍRÁS

slide12

Helyesírási változás: ÁTI (1937) »» ma

Mexico »» Mexikó

Liberia »» Libéria

Canada »» Kanada

Cuba »» Kuba

Cyprus »» Ciprus

Madagascar »» Madagaszkár

Malaysia »» Malajzia

Chile »» Chile

Özbégisztán »» Üzbegisztán

Kirgizföld »» Kirgizisztán

Kazakföld »» Kazahsztán

Becsuánaföld »» Botswana(70% becsuána)

slide13

További változások (1960-as évektől):

Mocambique »» Mozambik

Bászutóföld »» Lesotho

Szváziföld »» Szváziföld (Ngwane)

Felső-Volta »» Burkina Faso

Belorusszia »» Fehéroroszország

Moldávia »» Moldova

??Nagy-Britannia/Egyesült Királyság

++ nem tekintjük változásnak:

Elefántcsontpart/Cote D’Ivore

Tanganyika/Tanzánia

Sziám/Thaiföld

slide15

Finnország Finnia, Szuomia

Svédország Svédia, Szvénia

Norvégország Norvégia

Dánország Dánia

Észtország Észtia

Lettország Lettia

Litvánország Litvánia

Németország Németia, Germánia

Franciaország Frankia, Francia

Lengyelország Lengyelia, Polszkia

Olaszország Itália, Olaszia

Spanyolország Spanyolia, Hiszpánia

Portugálország Portugália

slide16

Angolország Anglia

Írország Íria

Görögország Görögia, Grécia

Bolgárország Bulgária

Oroszország Oroszia, Russzia

Csehország Csehia

Osztrákország Ausztria

Tót- Szlovákország Szlovákia

Ruszin- UkránországUkránia, Ukrajna

Oláh- Románország Románia

Rác- Szerbország Szerbia

Horvátország Horvátia

Vend- Szlovénország Szlovénia

slide17

– Közigazgatási egységek nevei

Az egyes államok belső szervezeti, közigazgatási egységeinek nevei. A közigazgatási egységek minden ország esetében hierarchikus rendet követnek.

Ha egy térképen több ország területét ábrázoljuk és a belső közigazgatás eltérő, akkor is különbséget kell tennünk a különböző szintű egységek megírásánál, ha egyes szintek egy-egy ország esetében hiányoznak is.

• belső autonómia: szövetségi állam, szövetségi tartomány

• alacsonyabb fokú önállósággal bíró más adminisztratív egységek:megye, körzet, járás stb.

A közigazgatási nevek sokszor azonosak lehetnek történeti-földrajzi tájnevekkel (Alsó-Ausztria, Bajorország, Bihar stb.)

slide18

• Tartományok nevei

Tartományneveken a magyarországi megyéknél nagyobb, sokszor az előbbinél jóval nagyobb hatáskörrel bíró igazgatási egységek neveit értjük.

• Az európai tartományok egy részének magyar alakja az államnevekkel egyidőben, velük azonos módon alakult ki, hiszen sokuk a középkorban szuverén fejedelemség, királyság volt.

Stájerország(Stíria), Bajorország, Karintia, Türingia, Szászország, Aragónia, Kasztília, Podólia, Galícia(Gácsország),Moldva, Besszarábia, Olténia(Kis-Oláhország),Munténia(Nagy-Oláhország),Montenegró, Koszovó(Rigómező)stb .

slide19

A középkori eredetű, akkor államisággal rendelkező európai tartományok és történeti-földrajzi tájak nevei nem választhatók el az államnevektől csak a nevek mai vonatkozási állapota és ezáltal kartográfiai besorolása tesz különbséget köztük.

• Magyaros írású, illetve lefordított nevek: Ezek főleg égtájakat és viszonyítási elemeket tartalmazó nevek.

Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, Közép-Csehország, Észak-, Dél-Morvaország, (Csehország)

Északi kerület, Déli kerület (Izrael)

Északnyugati területek (Kanada)

Észak-Dakota, Dél-Dakota, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új-Mexikó, Kalifornia (Am. Egy. Áll.)

Keleti körzet, Felső-Nílus, Egyenlítői körzet (Szudán)

Észak-Lunda, Dél-Lunda, Észak-Cuanza, Dél-Cuanza (Angola)

Észak-Matabeleföld, Dél-Matabeleföld, Észak-Masoneföld, Dél-Masoneföld, Manikaföld, Középső tartomány (Zimbabwe)

slide20

A társországok nevei:társországokon a magyar történelemés igazgatástörténet egyedi volta következtében azokat az igazgatási alakulatokat értjük, amelyek hosszabb-rövidebb időre részben függetlenedtek a Magyar királyságtól, illetve helyzetük a Szent Korona alatt belső autonómiát eredményezett.

A legtovább, 1000, illetve 1071 óta Magyarország társországaként működőErdély(Erdélyi fejedelemség) és Horvát-Szlavónországok (Horvát királyság) nevek tartoznak e névcsoportba. E két terület majdnem teljes történelmünk folyamán, Erdély 1848-ig, Horvátország 1920-ig társországként működött a Magyar királyság jogi keretein belül. A Horvát-Szlavónország megjelölés Szlavónia, Horvátország és Dalmácia együttesét jelentette. Végeredményben mindhárom társországként működött és csak 1868 után képezték az „egyesült” Horvát királyságot.

slide21

• Járások nevei Magyarországon

Településnévből (93,7%):

Esztergomi (Esztergom)

Gölnicbányai (Szepes)

Tájnéből:

Bodrogközi (Zemplén)

Csallóközi (Komárom)

Tiszaháti (Bereg)

Hegyháti (Baranya)

Csereháti (Abaúj-Torna)

Sokoróalji (Győr)

Völgységi (Tolna)

Izavölgyi (Máramaros)

Tiszavölgyi (Máramaros)

Felvidéki (Bereg)

Kézdi (Háromszék)

Orbai (Háromszék)

Sepsi (Háromszék)

Felcsíki (Csík)

Jászsági alsó (J.-N.-Sz.)

Jászsági felső(J.-N.-Sz.) Nádasmenti (Kolozs)

Víznévből:

Tiszai alsó (J.-N.-Sz.)

Tiszai közép (J.-N.-Sz.)

Tiszai felső(J.-N.-Sz.)

Marosi alsó (M.-Torda)

Marosi felső (M.-Torda)

Tiszai (Szabolcs)

slide22

Megyén belüli korreláció:

Központi (Bihar, Hajdú, Temes, Tolna vm.)

Tiszáninneni (Csongrád)

Tiszántúli (Csongrád)

Győr vármegye járásai:

Pusztai üGyőri-puszták [településtípus, tájnév]

Sokoróaljai üSokoróalja [néprajzi tájnév]

Tószigetcsilízközi üTóköz+Szigetköz+Csilizköz

[néprajzi tájnevek]

slide23

A Magyarországgal

szomszédos országok

közigazgatási egységei

és

magyar névalakjai

– áttekintés –

slide24

SZLOVÁKIAő8 kraj• körzet, 79 okres • járás

Járások névképzése:

okres Nové Zámky = Érsekújvári járás

okres Banská Bystrica = Besztercebányai járás

slide25

ROMÁNIA ő41 judeţ • megye

Kárpátokon

inneni

megyék (16)

slide26

ROMÁNIA ő41 judeţ • megye

Moldvai

megyék (8)

Dobrudzsai

megyék (2)

slide27

ROMÁNIA ő41 judeţ • megye

Havasalföldi

megyék (15)

slide29

UKRAJNA ő24 oblaszty • terület

A területek névképzése:

1) Csernyihivszka oblaszty • Csernyihivi terület

2) Zakarpatszka oblaszt • Kárpátontúli terület

Volhinszka oblaszty • Volhíniai terület

SZERBIA és MONTENEGRÓ ő

2 republika • köztársaság,

2 autonomna pokrajina • autonóm tartomány

slide31

– Védett területek nevei

A védett területeket jogszabályi vagy törvényerejű rendeleti úton hozzák létre.

• természetvédelmi célú

• katonai célú

• egyéb

slide32

• Természetvédelmi területek

A védelem alá tartozó földrészleteket a jogszabály helyrajzi számuk alapján sorolja fel. A védett terület neve egyben a védettség fokára is utal.

Duna–Ipoly nemzeti park (természetföldrajzi név)

Gerecsei tájvédelmi körzet (tájnév)

Pitvarosi puszták tájvédelmi körzet (településnév)

Makó–Landori-erdők természetvédelmi terület(településnév)

Kistompai löszpusztarét természetvédelmi terület(településnév+védettség oka)

HELYESÍRÁS ?

slide33

– Idegen területek védett területeinek nevei magyar-, magyaros írásmóddal

–közszói és melléknévi tagok általában fordítandók

–tulajdonnévi tagok, ha a névnek magyar alakja van, az épüljön be a névbe

Národný park Muránska• Murányi-fennsík n. p.

Národný park Slovenský raj • Szlovák paradicsom n. p.

Národný park Slovenský kras • Szlovák-karszt n. p.Chránená krajinná oblasť Biele Karpaty •

Fehér-Kárpátok tájvédelmi körzet

„KONKRÉT FORDÍTÁS”

Szlovák-karszt – Gömör–Tornai-karszt

slide34

• Katonai területek

Több országban (pl. Ausztria, Szlovákia, Franciaország stb.) a közigazgatásba is illeszkedő területek.

Vojenský obvod Javorina • Javorina katonai terület

Vojenský obvod Javorina • Pásztorhegy katonai terület

Truppenübungsplatz Bruckneudorf •

Királyhidai gyalogsági gyakorlótér

slide35

– Egyéb igazgatási egységek nevei

• Egyházmegyék nevei

• Vízügyi igazgatóságok nevei

• egyéb területi szerveződésen alapuló nevek

slide36

(5) Víznevek

Vízrajzi elemeket jelölő nevek. Vonatkozási helyük a vízrajzi elem.A méretarány függvényében lehetnek pontra, felületre és vonalra vonatkozó nevek.

slide37

• Vízrajzi tulajdonnevek

Kárpát-térségben lévő nagy folyók magyar nevének legtöbbje görög-latin eredetű és szláv nyelvi közvetítésű(Kiss Lajos)

Danuvius (lat.) »» Dunaj (szláv) »» Duna

Tisszósz (gör.) »» Tisa (szláv) »» Tisza

Dravos (gör.) »» Dráva (szláv) »» Dráva

Márüsz (gör.) »» Moris (szláv) »» Maros

Aluots (dák) »» Alutus (lat.) »» Olt

Graunosz (gör.) »» Gron (szláv) »» Garam

Wag (ógermán) »» Váh (szláv) »» Vág

Savus (lat.) »» Sáva (szláv) »» Száva

slide38

A kisebb vízrajzi elemek tulajdonnevei között már szláv, török, magyar, német eredetűek is találhatók.

A honfoglalás után a magyar nyelvben keletkezett Sajó, Berettyó, Hejő, Egregy, Szilágy, Fekete-ügy újabb víznévi kronológiai réteget alkotnak.

A régi víznevek legtöbbjetermészeti név: a víz természeti adottságaival, a folyóknak folyó voltával, meder sajátosságával, a víz színével, szagával, ízével, hőfokával, a csobogás hangjával, a folyás sebességével, a környezet növénytakarójával, jellemző állatfajával van kapcsolatban.

slide39

Magyar névadásból származó tulajdonnevek:

Almás »» vidékén a jellemző gyümölcs az alma volt

Aranyos »» a folyó hordaléka az aranymosás kiváló alanya volt

Árpás »» vidékén a jellemző termény az árpa volt

Fehér-tó »» a kiszáradó mederben a sziksó fehéren kiválik

Hangony »» a név a hang főnév származéka, a folyó „nagy hangú”

Nyárád »» vidékén jellemző a nyárfa

Ér »» ’lusta folyású, iszapos medrű folyóvíz’

Homoród »» a név folyómeder alakjára utal

Lápos »» ’mocsaras, ingoványos folyóvíz’, egyes vélemények szerint a bolgár lopos =’bojtorján’ névből

Sebes »» „gyors folyású” folyóvíz

slide40

Szláv névadásból származó tulajdonnevek:

Balaton »» a Blatno grad = ’mocsárvár’ név első tagjából

Cuha »» a suchy = ’száraz’ melléknévből

Szuha »» a szuha = ’kiszáradó’ névből

Túr »» a tur = ’őstulok’ főnévből

Kovászna »» a kvas = ’kovász, élesztő’ főnévből

Kraszna »» a krászna = ’szép’ melléknévből

Ilosva »» a jelša = ’égerfa’ főnévből

Beszterce »» bystrica, bystrina = ’hegyi patak’ főnévből

Tapolca »» toplica = ’melegvíz’ főnévből

slide41

• Vízrajzi köznevek

Szabó T. Attila szerint a vízrajzi köznevek történeti szempontból az alábbi csoportokba sorolhatók:

• Köznévi jelentésben ma is élő vízrajzi köznevekárok, csorgó, feredő, folyam, forrás, gát, híd, itató, kenderáztató, nád, patak, sátés, tó, víz

• Érett jelentéssel csak határnevekben meglévő vízrajzi eredetű köznevek

fő, mocsolya, sár, sás, selymék

• Kihalt jelentéssel ma is meglévő határnevekből kimutatható víznevek

erge, hintó, jó, renget

• Csak történeti nevekben előforduló vízrajzi köznevek

lágy, tő

HOVA LETTEK E KÖZNEVEK?

slide42

• A magyar nyelv vízrajzi köznevekben gazdag.

•A köznevek jelentős része valójában határnév köznévi tagja.

•A magyar nyelv és a térképek az utóbbi két évszázadban, de fokozottan az elmúlt fél évszázadban jelentős nyelvi szegényedésen estek áta víznévi köznevek használata tekintetében.

• Mivel a földrajzi köznév adja meg a földrajzi objektum, jelen esetben a vízrajzi elem jellegét, szó formájába öntve, a térkép nem tartalmazhat olyan, már nem használatos földrajzi köznevet, amelynek jelentése nincs benn a köztudatban.

•A vízrajzi köznevek jelentős része az ármentesítési és lecsapolási munkálatok miatt szűnt meg, azért mert az az objektum amit jelölt, a terepen megszűnt.

•A fejlődés hozza a névszegényedést és ezt – mivel kis, helyi esetekről van szó – nyomon követni és beavatkozni szinte lehetetlen.

slide43

• „Új” víznevek – műnevek – „modern” nevek

Az árvízmentesítés, lecsapolás, vízrendezés, öntözés munkálatai és műtárgyai hozták a vízrajzi nevek új, típusait:

• csatornák, árapasztók nevei, ezek sokszor tól–ig nevek: (Szárazér–Porgányi-csatorna), ill. számnevet tartalmazó nevek.

• víztárolók, duzzasztások nevei

A létrejövő objektum neve mindig a duzzasztási pont nevéből keletkezik. Így a név eredete lehet határnév vagy jellemző földrajzi pont neve (Láz-bérci-víztároló, Begécsi-víztároló), településnév(Markazi-víztároló, Biai-tó). A mesterséges állóvizek földrajzi köznevei általában a víztároló és a tó.

slide44

Új vízrajzi objektumok magyar névalakjai

Ha újonnan létrejött idegen víznév magyar nevét keressük, akkor a névképzésben részt vevő objektum (pl. település) magyar nevét használjuk és a közszói tago(ka)t fordítjuk, esetleg a duzzasztási ponthoz közel fekvő objektum nevéből képezzük az új elem magyar nevét.

Vodná nádrž Král’ova »» Vágkirályfai-víztároló

Král’ova = Vágkirályfa

Hrhovské rybníky »»Tornagörgői-halastó

Hrhov = Tornagörgő

jazero Nové Košariská »»Misérdi-tó

Nové Košariská = Misérd

vodné dielo Gabčíkovo »»Bősi-üzemvízcsatorna

slide45

• Tengerfelszínek földrajzi nevei

A legáltalánosabb és leggyakoribb a tenger köznevünk. A világtengerek jellemzésére, az óceán szót, mint földrajzi jellegű köznevet, a magyar nyelv – más nyelvekhez hasonlóan – a görög okeánosz szóból kölcsönözte. A ma óceán köznévvel illetett földrajzi neveink – három ilyen van: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán – köznévi része, az óceán szó csak a múlt század második felétől kezd minden óceán tekintetében meghonosodni nyelvünkben. Azelőtt az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán mint tengerek szerepeltek „Átlánticu tenger”, „Indiai tenger”. A Csendes-óceán neve váltakozott, hol „Tsendes tenger”, hol „csendes oceanus”-nak írták.

slide46

A világtengereken kívül, más tengerfelszínek nevei a magyar atlaszkartográfia és oktatási térképek készítésének kezdetétől már jórészt szerepeltek, esetleg helyesírásuk volt némileg eltérő a maitól.

Minden tengernevünk fordítás(Csendes-óceán, Földközi-tenger, Korall-tenger, Fekete-tenger stb.),illetve részfordítás(Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Grönlandi-tenger stb.). A tengerfelszínek neve a magyar nyelvben a legkevesebbet változott nevek csoportja. Talán csak a ma Balti-tengernek írt nevünk esett át változáson, először a németből került be a magyar használatba az Ostsee fordításaként: Napkeleti-tenger, majd Keleti-tenger, mára szintén németből fordítva a Balti-tenger honosodott meg. A hagyomány kedvéért célszerű lenne a Balti (Keleti)-tenger alakot bevezetni a Perzsa (Arab)-öböl mintájára.

slide47

(6) Jellemző földrajzi pontok nevei

(7) Határnevek

A nyelvészek és néprajzosok jellemzőik alapján egy csoportba, a „helynevek” csoportjába veszik a határneveket, a jellegzetes földrajzi pontok neveit és a vízneveket.

Kartográfiai értelemben, a kategorizálás követelménye miatt ezek három csoportot alkotnak.

Kartográfiailag a határnevek és a hegycsúcsnevek „rokoníthatók”, sokszor egymással „helyettesíthetők”.

slide48

– Jellegzetes földrajzi pontok nevei

A jellegzetes földrajzi pontok a felszín olyan kiugró jellegzetes pontjai, amelyeket e jellegzetességüknél fogva külön névvel illet az ott élő ember.

•Hegycsúcsok és magasságok

•Hágó- és szorosnevek

•Foknevek

– Határnevek

A határ a település kataszteri területén belül, nem a belterülethez tartozó, általában mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló terület. Röviden a település külső része. A határnak a népnyelv adott és ad a határrészre jellemző természeti, gazdálkodási, birtoklási, társadalmi eredetű neveket.

slide49

– Változásaik (Szabó T. Attila egy példája nyomán)

„Ha egy település egyik, ma már beépített részét Solymostónak nevezi a lakosság és ez a név a mai állapotot tekintve a helyre nézve egyáltalában nem jellemző, hiszen a szóban forgó helyen ma nemcsak, hogy nincs állóvíz, de minthogy tudvalevően a sólyom nem vízimadár – nem jelentkezik a madárfajta sem. A helytörténeti adatok és a szókincs ismerője számára azonban nyilvánvaló, hogy a helynév egy gesztenyeszerű csemegét szolgáltató vízinövény, a sulyom nevével alakult. Az eredeti Sulymos-tó forma tehát csak az állóvíz eltűnte s vele együtt a sulyom növény, illetőleg növénynév kiveszése után alakulhatott át a lakosság fura „értelmesítése” eredményeként Solymostóvá.”

slide50

„A helynevek nagyobb részben eredetileg a föld köznévi megjelölései voltak, és ezért bizonyos határok között a név használójának alkalmi megszerkesztésükre volt lehetősége. A hosszas használat folytán azonban a nevek nagy részének alakja megmerevedett, és ma már ezt használja az egész nyelvközösség egyöntetűen.

A neveknek e megmerevedett alakját a telekkönyvezések idején rögzítették írásos formában. Ennek ellenére a névgyűjtésekkor számos esetben tapasztalták, hogy sok határrésznek több változata is használatban van. Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új változatok élnek egymás mellett.”

slide51

Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új változatok élnek egymás mellett.

Najgebirge

Od Újfaluskih vriskov

Oroszi-závoz

Adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallja!

A FORRÁSOKBAN ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK

megjelenésük a 60-as évektől

Kartográfiai szempontból nagyon fontos megtudnunk, felkutatnunk az egyes köznevek jelentését hiszen sokuk, jellemző földrajzi térszínhez kötődik. Nem mindegy, hogy az egyes „különleges” köznevekkel jelölt összetételek a térképen milyen természeti, domborzati, gazdálkodási formához kötődnek.

slide52

cser = nádas terület

dűlő = utak közé fogott szántóföld

fertés = időszakos tócsa

fenék = vízzel kitöltött mélyedés

fő = hegytető, völgykezdet, tóvég

gorond = kis dombhát, suvadt földtömeg

görgény = völgytorok

győr = mocsárvár, földvár

haladék = lapos mélyedés

haláp = vizenyős rét

kerek = kis erdő

kopács = bozót

lák = tó, mocsár

láz = erdei tisztás, kaszáló

mál = déli hegyoldal

slide53

megye = mesgye, határ, vég, szél muzsla = sűrű, harasztos terület

nyak = hegynyereg, útszűkület

nyír = mocsár

óta = legelő

pilis = hegy, hegycsúcs, kopasz

ponk = púp, halom, tető

rez = hegy, hegycsoport, fennsík

szék = szikes tó

tázlár = kopasz, tar

töpe = hegy

ügy = folyó

vaskapu = hegyszoros

verő = déli hegyoldal

závoz = meredeken felvezető út