szomsz d knak is t rsadalmi viszonyul sok telep l sk p szimbolikus t rfoglal s 1989 ut n n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Gagyi József -- Sapientia EMTE PowerPoint Presentation
Download Presentation
Gagyi József -- Sapientia EMTE

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 31

Gagyi József -- Sapientia EMTE - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

,,Szomsz é d é knak is… ” Társadalmi viszonyulások, településkép, szimbolikus t érfoglalás 1989 után. Gagyi József -- Sapientia EMTE. 1. Előzmények 2. 1989 után: az újítás, örökségépítés külső kényszere 3. Az újítás, örökségépítés létező valósága 3.1. Ház, lakás, életvitel

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Gagyi József -- Sapientia EMTE' - sancho


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szomsz d knak is t rsadalmi viszonyul sok telep l sk p szimbolikus t rfoglal s 1989 ut n

,,Szomszédéknak is…”Társadalmi viszonyulások, településkép, szimbolikus térfoglalás1989 után

Gagyi József -- Sapientia EMTE

slide2
1. Előzmények
  • 2. 1989 után: az újítás, örökségépítés külső kényszere
  • 3. Az újítás, örökségépítés létező valósága
  • 3.1. Ház, lakás, életvitel
  • 3.2. 1989 után épített közösségi (szimbolikus) terek
  • 3.3. Szimbolikus térfoglalás, identitásépítés, autentikusság
  • 4. Konklúzió
  • Jóslat
slide3
Társadalmi viszonyulások

1. Strukturálisként, rejtettként értelmezett és kezelt társadalmi viszonyok látható, reprezentált formái: az interakciók sokaságában, a mindennapokban megvalósuló társadalmi kommunikáció és ennek üzenetei.

2. Azoknak az egymásrafigyelése, egymáshoz viszonyulása, akik egy lokalitás tagjai, ezen belül is vérségi meg lokális kapcsolatok hálójában, rokonként és/vagy szomszédként építik mindennapi jelentésvilágukat és mindennapi tárgyi valóságukat.

slide4
A lokalitás: ,,szomszédék" sokasága.

A lokális társadalom – a szomszédságok társadalma -- pedig primér módon a szomszédékhoz való viszonyulások sokaságából építi mindennapjait.

Az így felépülő lokalitások szempontjából külsőnek számítanak a szabályozó államhatalmat képviselő – távoli vagy helyi – intézmények.

A lokalitások önreflexiója az alapvető kötelékek (rokonság, szomszédság) behatárolta társadalmi térben valósul meg.

Ezt külső (jogi, törvénykezési) kényszerek befolyásolhatják, és a hatalmi intézmények szocializációs hatásai hosszabb távon elkerülhetetlenül érvényesülnek (oktatás, képzés hatásai).

slide5
A lokalitásokban kiépített és működtetett kisméretű szociokulturális környezetek alapjaiban meghatározzák az egyéni és csoportos identitás- és reprezentáció-konstrukciókat.
  • Egyének, csoportok és a lokalitás önképei szervesen összefonódnak.
  • Azért is fontos az, amit képviselnek és mutatnak, mert ők a többség, az a társadalomrész ,,melynek energiáit a mindennapi lét harca úgy köti le, hogy jószerint még azok felett a dolgok felett sincs áttekintésük, amelyet saját maguk csinálnak. Egyszerűen: élnek, és a legfőbb gondjuk az, hogy valahogy fenntartsák magukat.” (Losonczi 1997:742)
  • Vagyis ha ezt értelmezzük: távolról sem az a legfőbb gondjuk, hogy milyen a falukép, a falu reprezentációja, a település PR-je. Ez egyaránt vonatkozik az 1989 előtti és utáni időszakra.
slide6
A hatvanas évek elején-közepén zajló villamosítás,

a modernizált úthálózat építése, majd

az 1967 októberi adminisztratív-területi újrafelosztásra és

településrendezésre vonatkozó, meg

az 1972-es településrendezési törvény nyomán elindult a falvak

  • tervszerű és
  • külső elképzelések szerint tervezett,
  • külső forrásokból támogatott

urbanizálódása.

Ez ha nem is módosította gyökeresen, de alakította, ,,rendezte" a vidéki települések képét.

Elsősorban azzal, hogy a községközpontokban új, közösségi,

adminisztratív meg lakóépületeket emeltek: kultúrház, iskola,

polgármesteri hivatal, rendőrség épülete, üzletek, tömbházak.

Járdákatépítettek, az úttestet a kerítésektől, házfalaktól elválasztó

sövényeket telepítettek.

slide9
Legfontosabb azonban a településkép átalakulása szempontjából a keresti lehetőségek bővülése nyomán kialakult lakásépítési hullám volt: megjelentek, tömegessé váltak falvakon az új életmódnak keretet adó, azt mutató kockaházak, majd emeletes házak.

Úgy ítélem meg, hogy a mai faluképet nem a kollektivizálás előtti, és nem az 1989 utáni építkezések, hanem ezek jellemzik – vagyis a ,,szocialista korszak faluképe“ jellemzi mind a mai napig.

Azok a kistelepülések, amelyek a nagyméretű elvándorlás, vagy a periféria-helyzet miatt kimaradtak ebből a folyamatból (például a Székelyudvarhely környéki aprófalvak), ma úgy ismertek, mint a ,,hagyományos faluképet mutató" települések

slide21
A ház társadalmi szempontból az együttélés és a társadalmi integráltság (esetenként: az ezzel járó mély konfliktusok, drámák) helyszíne.

Az 1945 utáni korszak legjelentősebb mikrotársadalmi változása törénik akkor, amikor lehetőség nyílik a családot alkotó generációk számára külön házak építésére és belakására. Ekkor már

  • tárgyaiban-belakásában is elkülönülhetnek egymástól a generációk,

2. kialakulhat és kialakul egy új, a hagyományostól gyökeresen eltérő lakásforma, az együttélés és integráció kevésbé szoros formái.

  • A falusi társadalom ezt generációk szerint tagolva éli meg: a fiatalok felszabadulásként és az individualizáció megvalósulásaként, az idősek hatalomvesztésként és az integráltság gyengüléseként, elmagányosodásként.
slide22
Ma már elemi létfeltételnek számít a civilizációs infrastruktúra megléte: folyóvíz, fürdőszoba, központi fűtés.
  • Egy 2004-ben végzett kérdőíves kutatás adatai szerint a Székelyföldön önálló lakása van a lakosság 71,9%-nak. Vezetékes víz van a lakások 74,5%-ban, fürdőszoba 70,6%-ban, vezetékes gáz 44,9%-ban.
  • Az ellátottság megteremtése közösségi szinten (pl. gázvezetés) meg egyéni formában (fürdőszoba) leginkább az utóbbi 15 év erőfeszítéseinek eredménye.
slide23
Az emlékműállítás, emléktáblaavatás, emlékpark-létesítés tömegessé válása az elmúlt 17 év eredménye –

a településképet egyénítő és szimbolikus jelentéseket hordozó térépítés történelmi léptékben még nem értelmezhető, hiszen nemrég kezdődött el.

A szimbolikus térfoglalás ötletei, szándékai értelmiségiektől vagy intézmények vezetőitől származnak.

slide26
A múlt eseményei nem történelmi értelemben, hanem az emlékezés által felidézett valóságukban élnek ezekben a közösségben. Márpedig ,,…az emlékezésnek semmi köze a történelemtudományhoz." (Assmann ).

Ahhoz, hogy saját identitást építsenek, a lokális közösségek ki kell alakítsák saját emlékezési gyakorlatukat.

Egyértelmű, hogy ezt a huszadik század folyamán és huszonegyedik század elején is a falusi közösségben a nemzeti sztereotípiák szabályozzák.

Ezekhez járul a ,,természetesség mítosza", amelynek feladata, hogy megteremse az autentikusság képzetét.

slide27
Az identitásépítési gyakorlat szorosan összefonódik az emlékeztetési gyakorlattal, és azt eredményezi, hogy kialakulnak az időtlenség (a történelmi időből kiemeltség) képzetei.

A technika korszakában a tradíció időtlen felfogásának, kezelésének köszönhetően, ,,a történelem könnyen időtlenségbe fordul át: ami a valóságban történelmileg és társadalmilag alakult ki, az itt állandó érvényességgel felruházva, természetként jelenik meg." ( Hermann Bausinger 1995:102)

Egy szintre kerülnek

a ,,szép mezei virágok",

a ,,dalos kedvű, mezőn-réten szorgoskodó ősök" és

a ,,távoli harctereken a nemzetért életüket áldozó apák, fiúk".

A végső, a lokális identitás mélyrétegét jellemző mítikus elem tehát a

tudományosan konstruált történelemből való kilépés, és a természetben élés.

Paradox identitásalakító elem ez: a kulturális identitás alapeleme a természetben lét, vagyis a történelemből való kihátrálás és a mitikus, változatlan időben való élés képzete.

slide28
Konklúzióként azt mondhatom, hogy

1. Nem látok nagyobb törést az 1989 előtti és 1989 utáni társadalmi viszonyulásokban.

A ,,szomszédok" ma is meghatározzák egymás környezethez (és így az örökségnek minősíthető, épített vagy kulturális környezeti elemekhez) való viszonyulását. Az intézmények befolyása igen korlátozott.

2. Ami különbség: az individualizáltabb egyének közösségi térbe kihelyezett, hangsúlyosabb rituális önmegfogalmazása, közösséghez és szomszédokhoz viszonyulása.

3. Ami gyökeresen más:

  • az intézményi környezet,
  • az értelmiségi, gazdasági-beruházói szándékok,
  • a média figyelme és reprezentáló ereje és
  • a társadalmi kommunikációban a reprezentációra (önmutatásra) való kényszer.
slide30
,,A csúcsos tetők, a feltűnő kis tornyok, a kétszintes manzárdszobás házak négyszögletes magas tetejükkel hol a régi kúriákat, hol a kertvárosi villákat, hol a peremvárosi tisztviselőnegyed építkezési ,,tehetségét” idézik. Lényegük, hogy már az alaprajzban is eltérjenek az egy síkra épült, gazdasági udvar hosszában elnyúló épülettől, amelynek kis ablakszeme szűk gyanakvással néz az utcára.

Sirathatja a faluképet, a hagyományos házakat a városból, akit gyerekkori nosztalgia köt a faluhoz, vagy az, aki oly messzire sodródott, hogy elkülönült szépségként tudja élvezni a népi építkezés letisztult nemességét, egyöntetűségét, ritmikusságát. De aki a hajdani paraszti sorból a faluban marad, annak az ilyen már nem jelent előrejutást.

A hagyományt őrzik majd a múzeummá vált házak ,,skanzenjei" vagy a nyaralóvidékeken a paraszti házakat külső formájában is megmentő, azokat felvásárló városiak."

slide31
Ezeket a megállapításokat 1977-ben írta a társadalom mindennapi viselkedését vizsgáló és kitűnően ismerő szociológus (Losonczi 1977:425).

Igaza lett, igaza lesz?