1 / 33

A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK. Kettős struktúra? Erdei Ferenc : A magyar társadalom a két háború között (1943., 1976.). Magyarország népességének etnikai összetétele, 1920-1941. %.

rusk
Download Presentation

A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK

  2. Kettős struktúra?Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között (1943., 1976.)

  3. Magyarország népességének etnikai összetétele, 1920-1941.%

  4. Magyarország népességének felekezeti megoszlása, 1930.%

  5. A népesség területi megoszlása,1910-1941.%

  6. A népesség területi megoszlása, 1930.%

  7. A magyar társadalom a két világháború közöttAZ ELITEK A hagyományos elit: AZ ARISZTOKRÁCIA Az egyházi, a katonai és a tudáselit A politikai elit: A KORMÁNYZÓ RÉTEG A gazdasági elit: A NAGYPOLGÁRSÁG

  8. Bethlen István miniszterelnök, 1921-1931 Teleki Pál miniszterelnök, 1920-1921, 1939-1941

  9. Mussolini, Horthy és Ciano gróf Horthy Miklós

  10. AZ ARISZTOKRÁCIA „Történelmi arisztokrácia”: a történelmi folytonosság tudata. Latifundium, politikai befolyás, presztízs. Jogcímek - rangok és címek. Főrendi/főnemesi családok: főherceg: a Habsburg-Lotharingiai-házzal rokonságban álló 4 család; Habsburg József és fia, Habsburg Frigyes és fia; herceg: 10 család királyi herceg – „Királyi fenség”; örökletes herceg – „Főméltóságú”-megszólítás. Batthyány-Strattmann, Esterházy, Festetics, Lónyay; gróf: 108 család; „Méltóságos”-megszólítás; báró: „Méltóságos”-megszólítás. Az életkeretek és az életmód: Nemzeti Kaszinó-tagság (mágnásklub), tagságának a fele nem-arisztokrata elitcsoportból került ki; Nemzeti Lovaregylet. Kastély és városi palota. Vadászkultusz. Arisztokrata bál. A nagybirtokos réteg: az 1000 khold fölötti birtokosok; a születési arisztokrácia tulajdonában levő birtokok aránya 1893 és 1935 között 30 %-kal csökkent; az 50 legnagyobb birtokos között 23 arisztokrata. Főnemesi birtokon létesült kötött gazdaságok (hitbizományok) száma és területe: 58; 1 millió khold. A politikai befolyás csökkenése a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban. A képviselőházban a kormánypárti képviselők között 27, 1927-től a felsőházi tagok egyharmada arisztokrata. A Horthy-korszak (1920-1944 közötti) 13 kormányában összesen 15-en töltöttek be miniszteri, ketten miniszterelnöki pozíciót.

  11. A NAGYPOLGÁRSÁG/1. Azon gazdasági szervezetek vezető pozíciói, melyek a piacgazdaságban a tőkével kapcsolatos tulajdonosi és egyéb döntési hatalomra képesítenek: tőketulajdonosok, menedzseri vagy gazdaságpolitikai döntéshozók. A gazdasági elit generációs története: az előfutárok: a XIX. század első fele; főként pesti nagykereskedők; az alapítók: a XIX. század második fele; a magyar kapitalista gazdaság megteremtése; iparosodás, modernizáció, a 2. ipari forradalom; az örökösök: az 1880 és 1890 között született generáció. A nagypolgárság elitje: 230 család.

  12. NagypolgárságVagyoni helyzet1928n = 448

  13. A legmagasabb jövedelmek foglalkozási összetétele, 1933-19401933: 50 ezer P felett; országos1935; 1940: 100 ezer P felett; budapesti%

  14. A NAGYPOLGÁRSÁG/2. MULTIPOZICIONALITÁS: Vagyoni helyzet, magas jövedelem, szerteágazó szervezeti pozíciók. A pozíciók száma és milyensége: átlagosan 7 csúcspozíció; egyszerre több gazdasági területen (ipari és pénzügyi), politikai és szakmai-érdekvédelmi befolyás is: igazgatósági elnöki, alelnöki, vezérigazgatói vagy igazgatótanács tagsági hely; GYOSZ; nemzetgyűlési képviselőség, felsőházi tagság. ÖRÖKÖSÖK: Chorin Ferenc, Kornfeld Móric b., Vida Jenő, Bíró Pál. POLITIKUS BANKÁROK: Scitovszky Béla, Teleszky János; Reményi-Schneller Lajos, Imrédy Béla; Fabionyi Tihamér TUDÓS BANKÁROK: Fellner Frigyes, Éber Antal NAGYKERESKEDŐK: Sándor Pál, Heinrich Ferenc. Életmód: keveredett a felhalmozás-szempontú polgári aszkézis az arisztokrata hedonizmussal. Megjelent az arisztokrácia életformáját mintaként követő ambíció is (Dreher Antal).

  15. A magyar társadalom a két világháború közöttA KÖZÉPOSZTÁLY A KÖZTISZTVISELŐI KÖZÉPOSZTÁLY A POLGÁRI KÖZÉPOSZTÁLY AZ ÉRTELMISÉGI KÖZÉPOSZTÁLY

  16. Mi a középosztály? „A középosztály a legnehezebben meghatározható, körülhatárolható társadalmi réteg…” – Weiss István (1942). Hol húzhatók meg a felső és az alsó határai? Jövedelem:felső (ami a nagypolgárságtól elhatárolja) évi 24 ezer P; alsó (ami a kispolgárságról határolja el): évi 4500 P. Polgári életmód és életstílus: lakáshelyzet, cselédtartás és további fogyasztási szokások. A dualizmus korában még egységes életstílus fölbomlóban volt: - a kispolgárosodás folyamata – a középosztály válsága; - az alsóbb osztályok néhány csoportjának (bérmunkásrétegeinek) betagozódása, felemelkedése a polgári középbe, - az utóbbi folyamat nem járt együtt a polgári értékrend fölvételével. A teljes népesség 8-15 százaléka.

  17. A középosztály tagolódása • Középbirtokosok (200 - 1000 kat. hold): kétezer család, nagy részük 500 khold alatti birtokkal rendelkezett; a kormánypárti képviselők között néhány tucatnyi foglalt helyet, míg a vármegyei közigazgatásban meghatározó szerepük volt • Középpolgárság/középburzsoázia: 10-100 munkást foglalkoztató üzemek tulajdonosai vagy 6-20 segédet alkalmazó kereskedők, továbbá nagyvállalatok főmérnökei, osztályvezetői. • Keresztény középosztály: vezető állami tisztviselők, köztisztviselői kar, állami alkalmazású értelmiségiek

  18. A magyar társadalom a két világháború közöttKISPOLGÁRSÁG, PARASZTSÁG IPAROSOK, KERESKEDŐK ÉS AZ ALTISZTI RÉTEG A BIRTOKOS PARASZTSÁG

  19. A kispolgárság (kisiparosok és kiskereskedők) életvitelében a munka és a fogyasztás kitöltötte a családi háztartás kereteit. Önálló földművesek; saját gazdaságukban családjuk munkaerejére támaszkodva, a termelés és a fogyasztás háztartási egységében a hagyományos kultúra és közösségi erkölcs keretei között élnek. A termelő földműves ellátja önmagát és családját, de a parasztot aránytalan csereviszony fűzi a társadalom többi eleméhez. KISPOLGÁROK ÉS PARASZTOK

  20. BIRTOKOS PARASZTOK4,5 milliós réteg Gazdagparaszti réteg: 100-200 khold közötti gazdaságok birtokosai, mindössze 6 ezer család Középparaszti réteg: 25-50 hold közötti gazdaságok birtokosai. Kisbirtokosok/kisgazdák: 10 hold feletti gazdaság; Törpebirtokosok: 1-5 hold közötti gazdasággal rendelkezők.

  21. A magyar társadalom a két világháború közöttAZ ALSÓ OSZTÁLYOK AZ AGRÁRPROLETARIÁTUS A VÁROSI MUNKÁSSÁG

  22. Az agrárproletariátus „Nincstelen”, vagyis földnélküli paraszt • Uradalmi cselédek: 600 ezer ember • Mezőgazdasági munkások: 1,2 millió fő • Törpeparcellával rendelkezők: 1, 2 millió ember

  23. A városi munkásság • Létszáma 1920 és 1941 között 1 millióról 1,5 millióra nő: • a textilipar a két világháború között vált fontos ágazattá, • a nők tömegesebben jelentek meg a foglalkoztatottak között, • az 1930-as években a hadiipar fejlesztése is növelte a munkásság számát. • Növekedett a betanított munkások aránya, viszont néhány ágazatban magas maradt a szakképzettek száma: a nyomda-, ruházati és villamossági iparban. • Városi cselédek, közlekedési és kereskedelmi segédszemélyzet, de • jelentős része nagyipari munkás: 800 ezer ember.

More Related