1 / 31

A nukleinsavak

A nukleinsavak. több 100 / 1000 nukleotid összekapcsolódása (korlátlan mennyiségben) a 3. és 5. C-atom között vízkilépéssel » elágazás nélküli polinukleotid-lánc sok » erősen savas jelleg. P. F E L É P Í T É S. monomerek (dezoxiribonukleotidok) felépítése: -

Download Presentation

A nukleinsavak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nukleinsavak

  2. több 100 / 1000 nukleotid • összekapcsolódása (korlátlan • mennyiségben) a 3. és 5. • C-atom között vízkilépéssel » • elágazás nélküli polinukleotid-lánc • sok » erősen savas jelleg P F E L É P Í T É S

  3. monomerek (dezoxiribonukleotidok) felépítése: - - pentóz = dezoxiribóz - bázisok: A, G, C, T monomerek száma: több 1000 [ember: 1 sejtben 46 db, összesen 3 md nukleotid] méret: cm-dm [ember: 46 db/sejt, összeillesztve: 2 m] P I . A D N S

  4. helyigény és védelmi okokból: különleges szerkezet: • lánckonformáció: KETTŐS HÉLIX 1953: James Watson (USA) Francis Crick (GB) 1962: Nobel-díj

  5. a kettős hélix

  6. a DNS kétláncú, • a 2 lánc párhuzamos, • de ellentétes • lefutású = • ANTIPARALELL • oka: • bázispárosodás • szabályai • purinnal szemben • pirimidinbázis • 2. azonos mennyiségű • H-kötés

  7. EMIATT: ha tudjuk az egyik lánc bázissorrendjét, kitalálható a másiké = a két lánc kiegészíti egymást = KOMPLEMENTEREK ELSŐDLEGES SZERKEZET: bázissorrend Humán Genom Program: - 1990-2000 - a teljes emberi genom (24 DNS) bázisszekvenciája megfejtve MÁSODLAGOS SZERKEZET: jobbmenetes hélix 1 csavarulat = 3,4 nm, 9 bp

  8. a spirál stabilizálása, illetve maximális felcsavarása érdekében a DNS fehérjékkel kapcsolódik (»nukleoproteid)

  9. F E H É R J É K H I S Z T O N O K N O N H I S Z T O N O K bázikus fehérjék savas fehérjék (sok + töltésű as. segíti a DNS-hez rögzülést) a DNS savas jellegének semlegesítésetovábbi felhurkolódások, szoros felcsavarodás kromoszóma-szerkezet elősegítésekialakítása DNS aktivitásának befolyásolása csak eukariotákban! 5 típus: H1, H2A, H2B, H3, H4

  10. nukleoszóma elektronmikroszkópban: gyöngysorszerű szerkezet nukleoszóma = hisztonok + 2 csavarulat DNS nukleoszóma a DNS szerkezeti egysége [a hisztonok iszonyú konzervatív fehérjék: az evolúció során alig változtak - pl. a zöldborsó és a tehén H4-e csak 2 aminosavban tér el]

  11. a kromoszóma-szerkezet kialakulása

  12. A D N S S Z E R E P E ÖRÖKÍTŐANYAG (ivarsjejtek » utód) és INFORMÁCIÓHORDOZÓ (a fehérjékre = tulajdonságokra vonatkozó információ tárolása a bázissorrendben) ehhez a DNS stabilitását szolgálja, hogy 1. dezoxiribózt tartalmaz (a 2. C-atom H-je kevéssé reakcióképes) 2. kétszálú (nem olyan sérülékeny, „csukott könyv”)

  13. E L Ő F O R D U L Á S A • vírusok • - a fehérjeburokban • 2. prokariota sejt • - szabadon a plazmában, gyűrű alak, 1 db • - nincsenek hisztonok • 3. eukariota sejt • - sejtmagban: 90 %, sok, lineáris • - színtest, mitokondrium: 10 %, 1 db, gyűrű

  14. eukariota sejt DNS-ei kromatinállomány formában

  15. emberi DNS-ek kromoszóma-formába tömörülve

  16. monomerek (ribonukleotidok) felépítése: - - pentóz = ribóz - bázisok: A, G, C, U monomerek száma: kb. 70 – néhány 1000 (max. 10 ezres nagyságrend) méret: nm valamennyien egyszálúak (legfeljebb önmagukkal képeznek bázispárokat) P II . AZ R N S

  17. DNS RNS

  18. RNS DNS

  19. RNS: FAJTÁK ÉS FUNKCIÓK 1. messenger RNS (mRNS) • az összes RNS 5 %-a • 1 fehérje felépítésére vonatkozó információt • tartalmaz • az információt kiviszi a sejtmagból a sejtplazmába, a • fehérjeszintézis színhelyére (a riboszómához) »hírvivő • egyszálú, hosszúsága nagyon változó (átlagosan 1000 nukleotid)

  20. 2. transzfer RNS (tRNS) • az összes RNS 10 %-a • szabad aminosavakat visz a fehérjeszintézis színhelyére (a riboszómákhoz) »szállító • 70-90 nukleotid • egyszálú, de helyenként önmagával bázispárokat képez » másodlagos szerkezete: lóhere

  21. a tRNS másodlagos szerkezete

  22. enzimkötő hely aminosav-kötő hely riboszóma- kötő hely a tRNS harmadlagos szerkezete mRNS-kötő hely antikodon

  23. 3. riboszómális RNS (rRNS) • az összes RNS 80 %-a • a riboszóma nevű sejszervecske felépítésében vesz részt – fehérjékkel együtt • több 1000 nukleotid • egyszálú, helyenként önmagával bázispárokat képez • harmadlagos szerkezete fehérjékkel összekapcsolódva alakul ki » riboszóma-alegység • egy kis és egy nagy alegység összekapcsolódásával jön létre 1 riboszóma

  24. a riboszómák összetétele

  25. sejten belüli membránrendszerhez kötött riboszómák

  26. 4. catalytic RNS (cRNS) • a sejtplazmában néhány reakciót katalizál (enzim-funkció) 5. vírusoknál örökítőanyag (retrovírusok) • a fehérje- burokban

  27. E L Ő F O R D U L Á S A • vírusok • - a fehérjeburokban • 2. prokariota sejt • - szabadon a plazmában • - riboszómákban • 3. eukariota sejt • - sejtmagban • - szabadon a plazmában • - riboszómákban • - színtestekben, mitokondriumban

  28. Az RNS-világ egy az élet korai evolúciójáról szóló hipotézis, mely egyre több alátámasztást nyer. Eszerint volt egy kor, melyben az RNS-molekulák töltötték be mind az információtárolás, mind pedig az információ átírásának enzimszerepét. Az evolúció e feltételezett lépcsőfokát „RNS-világ”-nak nevezték el. Egy fenékkel (molekuláris szerkezettel) azonban nem lehet két lovat megülni, így az RNS-világnak idővel bealkonyult. Bizonyítékok ma: RNS mint információhordozó: retrovírusok RNS mint enzim: ribozimek E kettő: az RNS-világ nyamvadt maradványai AZ RNS-VILÁG

  29. MIÉRT TŰNT EL EZ A VILÁG? RNS – evolúciósan ősibb ribóz 2. C atom: OH » reakcióképes katalitikus hatás kicsi » mozgékony enzim-funkcióra alkalmas bázisszekvencia » információ- tárolás autokatalízis » önreprodukálás információ- hordozó 1 szálú »információhordozónak túl sérülékeny („hirdetőoszlop”) kis fokú variábilitás »kevés féle enzimhatás

  30. DNS: kétláncú » kevésbé sérülékeny, stabil („csukott könyv”) » örökítőanyag fehérjék: 20 féle aminosav » nagyobb fokú változatosság » enzim szerep Az RNS-ek tehát két szék között a pad alá estek »ma csak segítő, közvetítő funkció pl. a ma létező fehérje-enzimek igen gyakran használnak koenzimeket, nukleotid típusú molekulákat (ATP, NAD, FAD, KoA, cAMP, GTP…)

More Related