7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia

1. 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka II. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

2. Egykisebbség nemzeti tudatáról a nacionalizmus forgatagában(a vajdasági magyarok tapasztalata)

3. A nacionalizmus • Megjelenése a 18-19. sz. forduló • Ernest Gellner (liberális társadalomkutató): „a nacionalizmus mindenekelőtt egy politikai elv, amely szerint a nemzeti és a politikai közösségnek egybe kell esni... A nacionalista érzés ezen elv megsértéséből vagy kielégítetlenségéből táplálkozik. A nacionalista mozgalmakat ez az érzés táplálja.”

4. Jellegzetes fogalmak és kategóriák • Nemzetállam • Önmeghatározás és elhatárolódás • Nemzeti karakterológiai meghatározások • Referencia nemzetek • Etno-centrizmus • Asszimiláció • Disszimiláció • Sovinizmus – nacionalizmus • Patriotizmus

5. RAMUZ, Charles-Ferdinand (svájci költő): „Patrióta vagyok, mert szeretem a hazámat a szó földrajzi értelmében, szeretek egy földet, egy bizonyos éghajlatot, egy eget, szeretem szükségképpen. Szeretem ezt a földet, mert innen származom, és ezt a darab eget, mert mindig ez vett körül...” • A nacionalizmus abból indul ki, hogy mások vagyunk, a durvább nacionalizmus pedig kimondja, hogy mi különbek vagyunk. • A nacionalizmus fajtái: klasszikus, posztkoloniális, szubkulturális.

6. A nacionalizmus jellege Szerbiában Előzmények: 1989-ben – Jugoszláviában kisiklik a rendszerváltás: a szocializmust a szeparatizmus, a nacionalizmus váltja fel 90-es évek a háború forgataga: szegénység, hiperinfláció, elszigetelődés • Szembetűnő kulturális és társadalmi különbségek a tájegységek/térségek között – kollektív nacionalizmus megjelenése más-más indíttatással.

7. A nacionalizmus táptalaja: • Kollektív veszélyeztetettség átültetése az egyéni félelmekbe • Nemzetek begubózása (önvédelmi reakció) • Külső határok megerősítése, belső határok eltörlése • Vajdasági szerbség fellépése a multikulturalizmussal szemben • Menekülthullámok: • 2000-ben 996 066 szerb menekült • 1996-ban 257 739 menekült telepszik le Vajdaságban, az összes menekültek 42%-a.

8. A menekültek részarány községenként

9. Háború utáni magatartáselemek: • 2000-be Milošević megbukik • Betelepültek toleranciahiánya – kisebbségellenes atrocitások Vajdaságban (2003-04) • Vesztes szindróma jelensége • Nacionalista eszmék nem tűntek el • pravoszláv egyház • a háborús nyerészkedők félelmei • nehézkes a szembesülés a háborús bűnökkel

10. Az atrocitások megjelenése a kisebbségek és a menekültek élethelyein

12. Nemzeti indíttatású incidensek irányultsága

13. A fiatalok toleranciaszintje Vajdaságban Kérdőíves felmérés 2006 tavaszán: a fizikai kényszerítéssel vagy erőszakkal kapcsolatban, 275 diák közül 20-nak (7,3%) egy tapasztalata van, 26-nak (9,5%) néhány tapasztalata, míg 3-nak (1,1%) több tapasztalata is van. Konklúzió: a vajdasági magyar fiatalok kb. 20%-a nemzeti incidens áldozata és 40%-a teherként éli meg a multikulturalizmust

14. A vajdasági magyarok időszerű nemzettudata A Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) empirikus felmérése 2007-ben (380 magyar felnőtt) a regionális és akulturnemzeti tudat erősödését állapította meg! • 44,2%-a kimondottan, 17,2%-a többnyire büszke arra, hogy magyarnak született • 76,5%-a nem szégyenli, hogy magyar, de • 43,8%-uk szerint hátrányt jelent. Magyarság kritériuma, ha magyarnak tartja magát, magyar az anyanyelve, az egyik szülő magyar, ismerje/szeresse a magyar kultúrát.

15. Önmeghatározás- erős tájtudatról tanúskodik

16. Szülőföldjeként elfogadja:

17. Hazájának tekinti Vajdaságot!

18. Zárógondolatok A háborús események nyomai: • Növekvő nacionalizmus és begubózás • A vajdasági magyarok magatartásában észlelhető a folyamatos sebezhetőség; kisebbrendűség érzés és a depresszió. • Regionális és kulturnemzeti tudatuk van • A térségben tanítani kell a toleranciát – az iskola/oktatás és a média fontos szerepe • A fiataloknál fontos a jövőkép építése és az EU standardok elfogadása

19. Köszönöm a figyelmet!