slide1 n.
Download
Skip this Video
Download Presentation
„Közlekedés – mozgásban a területi kutatások” konferencia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

„Közlekedés – mozgásban a területi kutatások” konferencia - PowerPoint PPT Presentation


  • 54 Views
  • Uploaded on

A dunai hajózás fellendítésének gazdasági és közlekedésföldrajzi feltételrendszere Tiner Tibor MTA CSFK Földrajztudományi Intézet. „Közlekedés – mozgásban a területi kutatások” konferencia ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, 2012. 11.10.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '„Közlekedés – mozgásban a területi kutatások” konferencia' - rob


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

A dunai hajózás fellendítésének gazdasági és közlekedésföldrajzi feltételrendszereTiner TiborMTA CSFK Földrajztudományi Intézet

„Közlekedés – mozgásban a területi kutatások” konferencia

ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, 2012. 11.10.

nemzeti haj z si strat gia avagy magyarorsz g s f v rosa a v z fel fordul
NEMZETI HAJÓZÁSI STRATÉGIAavagy Magyarország és fővárosa a víz felé fordul

Szül. hely, idő: NGM Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság,

2012. 09.

Kiemelt célok:

- Budapest vízi személy- és áruforgalmának déli irányú eltolása

- Új típusú, kis merülésű, magyar tervezésű hajópark létrehozása

Feladatok:

- Személy- és áruszállító hajók építése

- Folyami és tavi kikötők építése és korszerűsítése

- Hajózást kiszolgáló tevékenységek fejlesztése (karbantartás,

javítás, üzemanyag- és áramellátás, egyéb kikötői szolgáltatások)

- Új MAHART Holding létrehozása

Fejlesztések gazdasági hatásai:

Vízi közl. arányának növekedése a főv. és aggl. közösségi közl.-ben

Turizmus fellendülése

Munkahelyteremtés

Nincs: költségbecslés, forrásmegnevezés, költség-hasznon elemzés!

folyami haj z s h tr nyos helyzet gazat
Előnyök:

Belvízi közl.: nagy hordképesség, környezet kímélés, viszonylag alacsony üzemi ktg-ek

Vasút: nagy árutömeg viszonylag gyors és olcsó továbbítása a fővonalakon, biztonságos hálózat és forgalomirányítás

Közút: rugalmas fuvarszervezés, háztól-házig szállítás, időbeni kötetlenség, kis forduló idő.

Légi közl.: igen nagy szállítási sebesség, rövid szállítási idő,

pontosság

Hátrányok:

Belvízi közl.: kis száll. sebesség, természetföldrajzi tényezőknek való kitettség, igen rövid hálózat, igen kevés kiszolgáló pont (kikötők), kerülőutak hiánya.

Vasút: nehézkes szervezeti rendszer, korlátozott szolgáltatási lehetőségek (vasútállomáshoz, iparvágányhoz való kötöttség),

Közút: forgalmi dugók, levegő- és zajszennyezés, rezgéskárok balesetveszély, gyorsan változó üzemanyagárak, magas adók

Légi közl.: leszállóhely-függő, kis árusúly, magas szállítási költségek (kevés fajta értékes áru szállítása

Folyami hajózás: hátrányos helyzetű ágazat
hazai duna szakasz mostoha haj z si felt telek
Hazai Duna-szakasz: mostoha hajózási feltételek

A dunai hajózást alakító tényezőcsoportok:

  • Természeti
  • Műszaki-infrastrukturális
  • Gazdasági
  • Közlekedés-szervezeti
  • Ágazati politikai
  • Humánpolitikai
  • Természet- és környezetvédelmi

Valamennyi tényező esetében jelentősek a különbségek a felső, ill. a középső és alsó Duna-szakasz hajózási jellemzői között! („minőségi lépcsőfokok”)

term szeti t nyez k
Természeti tényezők

Vízjárási viszonyoknak való eltérő kitettség

- csapadék függvényében: kisvíz, árvíz

- hőmérséklet függvényében: jegesedés

(50%< 10 napig -15 °C, v. 15 napig -10 C°)

D: 6 duzzasztó

A: 10 duzzasztó (350 km-en 155 m esés)

H: nincs duzzasztó (417 km-en 50 m esés)

RO, SRB: 1-1 duzzasztó (Vaskapu I-II)

- Hajóforgalom korlátozásából adódó időveszteség évi 22-26% (H)

- Raksúlykorlátozások gyakoriságából adódó költségnövekmény 11-18% (H)

(Minden 1 cm-nyi merülési korlátozás 15 t raksúlycsökkentést von maga után!)

( 1350 tonnás EU-szabvány uszályok!)

Eltérő a vízmélység szabályozottsága:

Eu szabv. 2,5 m (D, A, SK, R, BG, UA, MD - OK)

H: sok évi átlagos vízmélység ez alatt van

Gönyű: 1,76 cm; Bp: 205 cm (2012:132 cm)

50 gázló (160-180 cm) a Mo-i szakaszon

HR, SRB: Belgrádig duzzaszt a VaskapuI.

m szaki infrastruktur lis t nyez k
Műszaki-infrastrukturális tényezők

Dunai kikötők száma, szolgáltatásai (Duna Bizottság stat.)

- Kikötők száma: igen változó

(D: 5, A: 6, SK: 2, H: 7, HR: 2, SRB: 7, RO: 20, BG: 9, UA: 4, MD: 1)

- Szolgáltatások fajtái (minőségi lépcsőfokok):

(darabáru, ömlesztett áru, folyékony áru, konténer, Ro-Ro forg. kezelés)

Dunai kikötők országonkénti szolgáltatási indexe:

(max. érték: 5,0 – ha valamennyi kikötő mind az 5-öt nyújtja)

Felső Duna-szakasz: D: 4,4; A: 4,3, SK: 4,0. Együtt: 4,3

Középső Duna-szakasz: H, HR, SRB: 3,0-3,0. Együtt: 3,0

Alsó Duna-szakasz: RO, BG: 2,5-2,5, UA: 3,0; MD: 2,0. Együtt: 2,6

Ezen belül a korszerű szolgáltatások aránya:

Konténer: felső sz:100,0%; középső sz: 50,0% (H:42,8%), alsó sz 29,4%

Ro-Ro: felső sz: 76,9%; középső sz: 25,0% (H:42,8%), alsó sz: 14,7%

H: Győr-Gönyű, Bp., Baja versus Komárom, D.újváros, D.földvár, Mohács

dunai kik t k az orsz gos logisztikai szolg ltat k zpontok vonz sk rzet ben s azokon k v l
Dunai kikötők az országos logisztikai szolgáltató központok vonzáskörzetében - és azokon kívül
az gazat hanyatl s nak n h ny gazdas g oka
Az ágazat hanyatlásának néhány gazdaság oka
  • A gazdasági szerkezet-átalakulással Kelet-Közép-Európa szerte egyrekevesebb az olcsó vízi útra való tömegáru (érc, szén, koksz, építőanyag, fa, stb.). A csővezetékekre terelődik a folyékony áruk szállítása, az agrár-tömegáruk (gabona) vízi fuvarozása többnyire szezonális jellegű marad.
  • A Dunával párhuzamosgyorsforgalmi utaknak (A1, M1, M15, M2, M6) jobb a versenyképessége az éleződő fuvarpiaci versenyben (gyorsaság és háztól-házig szállítás). (Az épülő román autópálya-hálózat Dél-Erdélyt átszelő szakasza tovább élezi a versenyt a Duna rovására.)
  • A jövedelmezőség csökkenése miatt elmaradt járműfelújítások és a hajópark minőségi cseréje híján elavult magyar, szerb, horvát, bolgár, ukrán hajópark alkalmatlan az értékesebb áruk megbízható és időben ütemezett szállítására.
  • Az elmaradt kikötő-rekonstrukciók és mederrendezések üzemi költségnövelő

hatásai (Csak az utóbbiak költsége 70 md HUF lenne a hazai Duna szakaszon.)

  • Az elhúzódó gazdasági válság csökkenti a nemzetközi és a belföldi áruforgalom volumenét, továbbszűkítve folyamhajózás fuvarpiacát.
llami feladatok a duna haj z s fejleszt s ben
Állami feladatok a Duna-hajózás fejlesztésében
  • A hajózás műszaki és jogi feltételeinek biztosítása
  • Víziút fenntartás és fejlesztés

Rossz megtérülési feltételek miatt a vállalkozói

szféra ebbe nem vonható be!

  • Kikötők és információs szolgáltatások fejlesztése
  • Humánerőforrás fejlesztés (szakképzés)

Évtizedes gondok:

- A vízi közlekedés csekély kormányzati lobbi ereje.

- Az ágazatban működő vállalkozói csoportok kis

tőkeereje (nem képesek kikötőfejl.-i beruházásra)

- Nincs intézményi háttere (minisztériumon belül) az

ágazatnak

k zleked spolitikai koncepci 2003 2015
Közlekedéspolitikai koncepció 2003-2015
  • Cél: a magyar közlekedésfejlesztési politika megújítása.
  • Modernizációs programja összhangban áll az EU Fehér Könyvével
  • Hajózásban prioritás: 5 OKK fejlesztése és a Duna Bp. feletti szakaszán a hajózási viszonyok javítása
  • Az EU támogatású 2007-2015 között megvalósítandó TEN-T programban szerepelt
    • Mohács határkikötő schengeni követelmények szerinti kiépítése (2,5 mrd HUFt – 85% EU forrás)
    • Győr-Gönyű infrastr. korszerűsítése (10 mrd HUF – 60% EU)
    • Csepeli Szabadkikötő Ro-Ro terminál megépítése (3 mrd HUF)

további fejlesztési igény 12-15 mrd HUF (EU forrásból)

– Folyami Információs Rendszer (RIS) fő elemeinek kiépítése a Dunán 2008 végére, 0,5 mrd HUF (Működni kezd: 2011. szept.)

eu szint gondok s k vetkezm nyeik
EU szintű gondok és következményeik
  • Az EU tagállamaiban nem jelenik meg integráltan a belvízi szállításra vonatkozóés a környezetvédelmi politika, mert nincs EU szinten kidolgozott belvízi hajózási stratégia (Vízvédelmet szolgáló stratégia értékű EU-s vízkeret-irányelv viszont van!)
  • Hiányzik a belvízi közlekedést integráló multimodális fuvarozási rendszerek kialakításához szükséges közösségi és állami fellépés.
  • Következmény: a folyami hajózás az EU-ban hátrányos helyzetű, a dunai hajózás a középső és alsó szakasz országaiban pedig halmozottan hátrányos helyzetű ágazat
z r gondolatok
Záró gondolatok

Egységes EU szintű stratégiára alapozott, átfogó, integratív fejlesztések nélkül nem hozhatnak radikális javulást a folyami hajózásban az EU újabb és újabb regionális programjai, és nem segítik elő a dunai hajózás fuvarpiacának tartós fellendülését.

A fentiek hiányában csupán szerény eredmények várhatók a SEE Transznacionális Együttműködési Program keretében indított helyi kezdeményezésektől (pl. a dunai kikötők fejlesztését célzó 3 éves DaHar projektnek).

Végső soron emiatt lllozórikusnak tekinthetők a hangzatos Nemzeti Hajózási Stratégia céljai is, és megvalósulásuk esélye is csekély.

ad