1 / 17

Medikalizáció, a betegségüzlet

Medikalizáció, a betegségüzlet. Feszültségek a gyógyszeripar és fogyasztói között (az angolszász szakirodalom alapján) Bánfalvi Attila. Medikalizáció. korábban más társadalmi intézmények fennhatósága alá tartozó problémák a medicina területére tolódnak át

riona
Download Presentation

Medikalizáció, a betegségüzlet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Medikalizáció, a betegségüzlet Feszültségek a gyógyszeripar és fogyasztói között (az angolszász szakirodalom alapján) Bánfalvi Attila

  2. Medikalizáció • korábban más társadalmi intézmények fennhatósága alá tartozó problémák a medicina területére tolódnak át • komplex társadalmi és kulturális kérdések megoldását az individuális testen keresik • a deviáns viselkedés társadalmi kontrolljának modern formája – a jó/rossz helyett normális/abnormális

  3. A betegségüzlet 1. • ha a gyógyszer forgalmát növelni akarod, támogasd a betegséget • „pirulát minden betegségre” helyett, „betegséget minden pirulára” • a betegségek (spontán) társadalmi konstrukcióját a betegségek (szándékolt) ipari konstrukciója váltja fel • új betegségek bevezetése; személyes problémák betegségekként kezelése (öregedés, Road Rage, Hurried Woman Syndrome) • a kezelhető betegségek határainak kiterjesztése piacbővítési céllal pl. határ- vagy normálértékek változtatása (magas vérnyomás, koleszterin, depresszió)

  4. A betegségüzlet 2. • betegségek promóciója (gyomorégés, erekciós diszfunkció, szociális szorongás zavar) • az adott betegségben szenvedők számának megnövelése „statisztikai” módszerekkel • a gyógyszer mint (egyedüli vagy legfőbb) megoldás hirdetése • média üzenetek forgalmazása az adott betegség fontosságának kiemelésére • az orvosi attitűd gyógyszer (biomedikális) orientációjának fokozása • a fogyasztói attitűd kiterjesztése és kultiválása az egészség-betegséggel kapcsolatban

  5. Elégedetlenségi argumentumok 1a.A gyógyszeripar • a gyógyszeripar hangsúly-problémája: új szerek helyett a „me-too” készítmények előtérbe kerülése • a tudományos kutatások üzleti alapú deformációja • „A piac álmokat és vágyakat is elad a dolgok mellett.” pl. a gyógyszerek szükségesek az egészséghez és a boldogsághoz

  6. Elégedetlenségi argumentumok 1b.A gyógyszeripar • az orvosi tudás piaci szempontú és túlsúlyú befolyásolása csak addig alapul a tudományon, amíg a tudomány az üzleti érdeket szolgálja, konfliktus esetén a tudományos szempont háttérbe szorul • addiktív viselkedés • rontja az egészségügyi rendszer működését (drágább gyógyszerek, több gyógyszer, hibás elvárások keltése a gyógyszerekkel szemben) • a gyógyszerek hangsúlyozása aláássa a páciens életmód-változási motivációját

  7. A gyógyszer marketing módszerei • a marketing oktatásnak álcázása (orvosképzés és továbbképzés) • a marketing tudománynak álcázása (konferenciák) • a betegeket segítő szervezetek támogatása marketing céllal • A hivatalosan elfogadott mellett: a, a gyógyszer más betegségekre való tesztelése és promóciója b, „off-label” használat

  8. Elégedetlenségi argumentumok 2a.Az orvosok • az alapvető etikai követelmények háttérbe szorulása az anyagi-financiális szempontokkal szemben (pl. tudományos megalapozottság, ne árts, a beteg érdeke mindenek előtt) • hajlamosak betegségnek kezelni azokat a problémákat, amelyekre a gyógyszeripar technikai megoldásokat kínál (szégyenlősség vs. szociális fóbia, AD/HD vs. koncentráció javítás, növekedési hormon deficiencia vs. alacsony fiút magassá változtatni, kisebbrendűségi érzés vs. esztétikai hiba) • szakmai önvédelmi reflexek hiánya (naivitás: a szakirodalom és a szaktekintélyek előadásainak feltétlen elfogadása)

  9. Elégedetlenségi argumentumok 2b.Az orvosok • anyagi érdekkel eltorzított kutatások művelése • rosszul informáltság a gyógyszerek indikációjával kapcsolatban • a biomedikális ideológia fogságában • szándékolatlanul, de ártanak a betegeknek • gyógyszeripari „addikcióban” szenvednek (ajándék kultúra)

  10. A kritika argumentumai 3.A (potenciális) betegek • fogyasztói attitűd az egészséggel kapcsolatban (fogékonyság a tünékeny örömök iránti elcsábulásra) • kritikátlan „quick fix”-re törekvés • a saját egészségért és életmódért viselt felelősség hárítása • az orvos-beteg viszony leegyszerűsítése a gyógyszeres kezelésre (csak recepttel hajlandók elhagyni a rendelőt)

  11. Mit kérdezzen a beteg az orvostól a javasolt gyógyszerrel kapcsolatban • Mi a bizonyítéka annak, hogy ez a gyógyszer jobb, mint alternatívái vagy más kezelésfajták? A bizonyítékot egy „peer-reviewed” orvosi folyóiratban publikálták-e? Vagy Ön a gyógyszergyár képviselőjétől szerzett információkra támaszkodik? • Ez a gyógyszer csak azért jobb-e más szereknél, mert nagyobb adagban kell szedni? Egy olcsóbb gyógyszer – azonos dózis mellett - nem lenne-e éppen ilyen hatásos? • A javasolt szer előnyei megérik-e a mellékhatásokat, a költséget és a más, általam szedett gyógyszerekkel való interakció kockázatát?

  12. Mit kérdezzen a beteg az orvostól a javasolt gyógyszerrel kapcsolatban (folyt.) • Ez egy ingyen minta? Ha igen, van-e generikus vagy egyenértékű szer, amely olcsóbban hozzáférhető, ha az ingyen minták kifogynak? • Van-e Önnek bármilyen pénzügyi kapcsolata azzal a céggel, amely ezt a gyógyszert előállítja? Például, ad-e tanácsot a cégnek? Az ingyen mintákon kívül kap-e ajándékokat a gyógyszergyártól? Kap-e pénzt azért, ha engem erre a szerre beállít vagy bevesz egy gyógyszergyári vizsgálatba? Szán-e időt arra, hogy gyógyszerügynökök meglátogassák? Ha a válasz bármelyik kérdésre igen, akkor el kellene gondolkoznia azon, hogy ne váltson-e orvost. Marcia Angell

  13. Megoldások(?) • szkeptikus attitűd, és nem vakhit a gyógyszerekkel és a tudományos kutatási eredményekkel kapcsolatban • a gyógyszeripar „eltiltása” az orvosképzéstől és továbbképzéstől • a tudományos kutatások és a publikációs technikák, módszerek újraszervezése • az „ajándék kultúra” visszaszorítása • az esetleges érdekütközések (conflict of interest) kinyilvánítása mind az orvos-gyógyszergyár, mind az orvos-beteg viszonyban

  14. IRODALOM • Marcia Angell: The Truth About the Drug Companies;How they deceive us and what to do about it, Random House, 2004. • Arnold S. Relman and Marcia Angell: America’s Other Drug Problem, The New Republic, 2002. dec. 6. • John Abramson: Overdosed America; The broken promise of American medicine, Harper Collins, 2004. • Sheldom Krimsky: Science inthe Private Interest; Has the lure of profits corrupted biomedical research? Rowman and Littlefield, 2003. • Carl Elliott: Better than Well, American medicine meets the American dream, W. W. Norton and Company, 2003.

  15. Példák • AD/HD – Ritalin: a rossz, neveletlen gyermek agybeteggé definiálódik át • depresszió • menstruációs zavarok • menopauza - öregedés- csontritkulás • kopaszság • hajszolt nők

  16. Antidepresszánsok és medikalizáció A depresszió kezelésének alternatívái • A kezelés Nagy terápiás választ váltanak ki, de számos kedvezőtlen hatást is, pl.hasmenés, hányinger, étvágytalanság, verejtékezés, feledékenység, vérzékenység, agyvérzés, szorongás, mánia, alvászavar és szexuális zavar. • B és C kezelés Majdnem olyan erős terápiás választ váltanak ki, mint az A kezelés, de kedvezőtlen hatások nélkül. Sőt a B kezelés kiváltotta mellékhatások előnyösek (pl. jobb testi egészség). De a B és C kezelések terápiás hatásait viszonylag kevés tanulmány értékelte. • D kezelés Számos összehasonlító tanulmány mérte fel, amelyekben azt találták, hogy rövid távon éppen olyan hatásos, mint az A kezelés, és hosszabb távon hatásosabb. És nincsenek kedvezőtlen hatásai.

  17. A választás motívumai • A – SSRI-ok • B – Testedzés • C – Biblioterápia • D – Pszichoterápia Miért hajlamosak az orvosok az A terápiát választani? • Illeszkedik a biomedikális ideológiába, így nagyobb a presztízse a szakmai berkekben. • Pénzügyileg jobban támogatott, mint a rivális terápiák • Illeszkedik a kórházi kultúrába és a managed care intézményi környezetbe. • Jobban illeszkedik a páciensek vágyaihoz és kívánságaihoz, mint a rivális terápiák. Következtetés: Az SSRI-ok preferálása nem tudományos bizonyítékon alapul, hanem komplex kulturális és társadalmi hatások eredménye. Túlgyógyszerezett társadalom: az orvos könnyen nyúl a receptért, a beteg csak recepttel „boldog”

More Related