Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért

1. Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért MKT Vándorgyűlés, 2008 Eger Faragó László MTA Regionális Kutatások Központja

2. Lisszaboni stratégia2000, 2003, 2005 • Az EU legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága • Európa és régiói váljanak a beruházások és a munka ösztönzésére alkalmas hellyé (vonzó helyszín), • a növekedés hajtóereje: a tudás és az innováció, • több és jobb munkahelyek teremtésére ösztönző vállalkozói környezet • Nincs a megvalósításra elkülönített forrás  strukturális és kohéziós politika forrásainak a felhasználása • Az uniós támogatások Lisszabon-pántlikázása (earmarking) • kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, IKT, • ipari versenyképesség erősítése, vállalkozási képességek ösztönzése, • fenntartható erőforrások, környezetvédelem és növekedés, • európai fontosságú közlekedési hálózatok. MKT• 2008

3. Miként teljesíthetőek a lisszaboni célok? • Makrogazdasági feltételek javítása • Vállalatok (belső) versenyképességének javítása • Konkrét projektek megvalósítása (támogatása) • A gazdaság térbeli alakulásának a befolyásolása, a fejlesztéspolitika tértudatosságának az erősítése MKT• 2008

4. A gazdaság térbeli alakulásának jellemzői • Globális verseny • A tartós versenyelőnyök földrajzilag/területileg koncentrálódnak (M. Porter) • Felértékelődnek a nagyvárosi régiók, metropolitán térségek • Elsősorban a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható (nagyobb helyi kereslet • Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (globális versenyképesség) • „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…” • A kicsi szép (Schumacher, E. 1991) • A kicsi szép, de gyenge is! (Faragó 1994) • 1990-es évektől erősödő koncentráció • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság, tudásátszivárgások pozitív hatása) • További koncentráció hátrányai (zsúfoltságból eredő többletköltségek, környezeti terhelés, munkaerő hiány, perifériákon kihasználatlan potenciálok stb.) • Megoldás: policentrizmus MKT• 2008

5. A POLICENTRIKUS FEJLESZTÉS ALAPELVEI • A kevésbé fejlett területek növekedése hozzájárul az összteljesítmény javításához  be kell vonni azokat a gazdasági növekedésbe • A fejlesztéseket területileg több központra kell koncentrálni • Központok elérhetőségét (a szolgáltatásokhoz való hozzáférést) kell biztosítani • A gazdaság motorjai, hajtóerői a nagyvárosi körzetek • Ha egy térség/régió központja hanyatlik, akkor az egész terület is válságba kerül • Többszintű (hierarchikus) hálózatépítés • Kritikus tömeget kell létrehozni, megfelelő nagyságrendű csomópontok hálózatát kell kiépíteni • A policentrizmust több területi szinten érvényesíteni kell: • Világ • Európa • Ország • régió MKT• 2008

6. A három pólusú világ MKT• 2008

7. Egy pólusú Európa(egy globális integrációs zóna GIZ) MKT• 2008

8. Többpólusú Európa MKT• 2008

9. Új globális integrációs zónák kialakítása • Közép-Európa: • Prága-Bécs-Budapest • Kiterjesztése: • Varsó-Berlin irányába, • Ljubljana-Zágráb irányába • Balkán: • Bukarest-Szófia-Belgrád-Athén MKT• 2008

10. Egy pólusú (monocentrikus) Magyarország MKT• 2008

11. Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek MKT• 2008

12. Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban MKT• 2008

13. Magyar helyzet • A soha nem látott mértékű centralizáció és a makrogazdasági hanyatlás miatt a helyi endogén tényezők nem tudnak érvényesülni • Nemzeti fejlesztéspolitikát még mindig az ágazati szemlélet uralja • Az elmúlt évtizedekben nem volt tudatos településhálózat-fejlesztés • Az elmúlt 18 évben központi szinten nem volt a városfejlesztésnek gazdája • A területi politikát a regionális és települési megközelítés kettőssége jellemzi • Magyarország egyközpontú ország, egy potenciális MEGA-val, • Hiányoznak az európai mércével közepes (300–600 ezres) városok, városi térségek • Csak 5 (4+1) nemzetközi/nemzeti jelentőségű város van • Megoldás: újfajta gondolkodás • A területi és települési megközelítés integrálása • Policentrikus városfejlesztés • Új besorolás: metropolitán, urbánus és rurális városi térségek • Növekedési pólus, növekedési centrum, régióközpont kiemelt fejlesztése MKT• 2008

14. TERÜLETI SZINTEK Ország NUTS 1 RégióNUTS 2 Megye NUTS 3 KistérségLAU 1 Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA Főváros (MEGA3) Nincs MEGA 4 (főváros) Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpe” városok Térségi és települési megközelítés integrálása MKT• 2008

15. KONKLÚZIÓ • A regionalizmus és a (nagy)városok fejlesztése összetartozó kérdés! • Ha működőképes téregységeket akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű és fejlettségű városokra,központokra van szükség, amelyek képesek gazdaságilag integrálni vonzáskörzetüket! • Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció • hatáskörök régióközpontokba telepítése • „Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása • Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése • A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és hatáskörök telepítése (rang  szerepkör) MKT• 2008

16. JAVASLATOK • Budapestet erősíteni kell nemzetközi szerepkörök betöltésében • Több lépcsőben decentralizáció. (Az országos funkciók tekintetében a főváros dominanciája mérséklendő. Először a legfontosabb centrum településekre/területekre kell koncentrálni. Ki kell jelölni a regionális központokat.) • A regionális központok periférikus fekvésének ellensúlyozására alkalmassá kell tenni azokat nemzetközi szerepkörök betöltésére. • Integrálni kell a fejlesztéspolitikába a területi szemléletet és meg kell erősíteni a (nagy)városok szerepkörét. • Javítani kell a központok elérhetőségét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. MKT• 2008

17. Fejlesztési pólusok szerepe • Funkciók: • Innovációs funkciók • Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók • Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók • Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb befektetési környezet kialakítása • 2010-ig elérendő célok • Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése • Fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítéseversenyképesség növelése • Elvárt eredmények • GDP-re vetített K+F ráfordítások arányának növekedése • KKV szektor megerősítése, nemzetközi versenyképesség és beszállítói képesség jelentős növekedése • Oldódik az ország innovációs kiegyensúlyozatlansága MKT• 2008

18. A pólus programok irányítása Stratégiai irányítás • Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter • 1 • A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja • 1 • 2 • Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) • A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok • 2 Koordináció • 4 • 3 • A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll • A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja • Minisztériumok • Pólus Program Iroda • Tanácsadók • 3 • 4 • 4 • 5 NFÜ • 5 GOP IH ROP IH HEP IH VOP • A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza • HFI • 6 • Pólus Irodák KSZ 1 KSZ 2 KSZ 3 NYD KD DD DA • 7 Végrehajtás KM ÉM ÉA MKT• 2008

19. Befektetők vonzása Élhető város Miskolci fejlesztési pólus program MKT• 2008

20. Technopolisz Program átfogó célja nemzetközi kiválóság elérése a priorizált ágazatokban és technológiákban Közvetlen célok: • FDI vonzerő növelése • A meglévő tudástár hatékonyabb kihasználása high-tech ipari megoldások fejlesztésére • A regionális innovációs potenciál számottevő emelkedése • Az erősségek koncentrálása és gazdasági pólusok fejlesztése • Priorizált ágazatok: • Mechatronika • Nanotechnológia • Anyagtudományok • Vegyipar • Környezetipar • IKT • Szabadidőipar MKT• 2008

21. Pécsi az életminőség pólusa MKT• 2008

22. A pécsi versenyképességi pólus-stratégiaAz életminőség pólusa • Kulturális ipar: Európa Kulturális Fővárosa 2010 • Zenei és konferenciaközpont • Zsolnay kulturális negyed • (Nagy kiállítótér) • Regionális könyvtár és információs központ • Közterek és parkok újjáélesztése • Környezetipar • Kutatás-fejlesztés • Termelés • Egészségipar: piaci szegmens az ezüst korosztály • Kutatás • Klinikai ellátás • Rehabilitáció, sport, szociális szolgáltatások • Gyógyturizmus • Kapcsolódó ipari termelés MKT• 2008

23. Népesség koncentrációjának a folyamata Szuburbanizáció MKT• 2008

24. Regionális pólusok és tengelyek MKT• 2008

25. Köszönöm figyelmüket! MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu MKT• 2008