1 / 37

Bevezetés a pszichológiába

Bevezetés a pszichológiába. Orosz Gábor 2007 ősz. Pszichológia – lélektan, a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata. A tudományos pszichológia legfontosabb területei szerinti felosztása: általános pszichológia személyiséglélektan fejlődéslélektan

reuel
Download Presentation

Bevezetés a pszichológiába

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevezetés a pszichológiába Orosz Gábor 2007 ősz

  2. Pszichológia – lélektan, a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata. A tudományos pszichológia legfontosabb területei szerinti felosztása: általános pszichológia személyiséglélektan fejlődéslélektan szociálpszichológia Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei: munkapszichológia reklámpszichológia sportpszichológia iskolapszichológia börtönpszichológia játékpszichológakriminálpszichológia klinikai pszichológia egészségpszichológia szervezetpszichológia kísérleti pszichológia szexuálpszichológia tanácsadás pszichológiája parapszichológia művészetpszichológia összehasonlító pszichológia környezetpszichológia pedagógia pszichológia Mi a pszichológia?

  3. Öröklés-környezet • Veleszületett tulajdonságok – nativista szemlélet • René Descartes (1596-1650) is ezt vallja – bizonyos képzetek velünk vannak születéskor (isten, én, geometriai axiómák, etc) • Szerinte a test olyan, mint egy gép, amit ilyen módon is lehet tanulmányozni. A gondolkodás az elme lényegi természete: res cogitans. A fizikai tárgyakhoz csupán kiterjedésük és változó tulajdonságaik tartoznak: az ő lényegük a kiterjedés, a res extensa. Mivel ez a két dolog lényegileg különbözik, az elme és a test elválasztható egymástól. Interakció a tobozmirigyen keresztül. • Az állatok puszta gépek, az ember azért nem, mert lelke van

  4. Öröklés-környezet • Empirista szemlélet • John Locke – tabula rasa: tagadja a velünk született képességek jelenlétét • Asszociációs pszichológia – érzékelés által jönnek a képzetek, ott elvek által kapcsolódnak.

  5. A tudományos pszichológia kezdetei • Wilhelm Wundt (1832 - 1920) 1879 – első labor a Lipcsei Egyetemen • A mögöttes elv, hogy a tudat és a viselkedés tudományos elemzés tárgyai lehetnek. • Főleg látással, figyelemmel, gondolatainkkal foglalkoztak • Introspekciót alkalmaztak

  6. Strukturalizmus és funkcionalizmus • Strukturalizmus • XIX sz. végére nagy előrehaladás a fizikában és a kémiában (molekulák – atomok) • A pszichológusok is keresték az elemi mentális összetevőket. • Az élményeket (észlelet) is összetevőkre lehet bontani. (Wundt, Tichener) • Funkcionalizmus • Nem a tudati összetevőket kell keresni, hanem annak folyamatait kell vizsgálni. • Pl. az elme miként készíti fel az élőlényt a környzethez való alkalmazkodáshoz. (W. James) • Erősen hatott rájuk Darwin elmélete is.

  7. XX. század XX. Század első fele: • Behaviorizmus – Viselkedéslélektan • Gestalt pszichológia – Alaklélektan • Pszichoanalízis XX. Század közepe: • Humanisztikus pszichológia • Kognitív Pszichológia

  8. Behaviorizmus - előzmények • Ivan Petrovich Pavlov (1849-1936) • Orosz fiziológus, Nobel díj emésztés kutatásért. • Észrevette, hogy nemcsak a húslisztre nyálaznak, hanem a tálra is.

  9. Watson • John B. Watson, introspekció nélküli pszichológia. • Állatok és csecsemők viselkedését tanulmányozta • Ahhoz, hogy a pszichológia tudomány lehessen megfigyelhető adatokra van szükség. • 20-as évek nagy siker • Fő elv = minden viselkedés kondícionálás eredménye. • A környezet megerősítéssel formálja viselkedésünket • A feltételes válasz a viselkedés atomja – belőle minden viselkedés felépíthető • Mindent inger-válasz kategóriák mentén ír le.

  10. B. F. Skinner (1904-1990) • Operáns kondicionálás (az élőlény azt tanulja meg, hogy egyáltala adott válasz egyedi következménnyel jár) • Thorndyke – az effektus törvénye • próba-szerencse viselkedés • a legalkalmasabb viselkedés / válasz fennmaradása

  11. Skinner doboz – instrumentális kond. Éhes patkány, pedálnyomogatás – galacsin Alapszint Megerősítés Pozitív megerősítés – apetitív inger megjelenése Negatív megerősítés – averzív inger (áram) megszűnése A bünti a megerősítés ellentéte – averzív kondícionálás Formálás Generalizáció Diszkrimináció

  12. Figura-háttér szerveződés

  13. Alaklélektan – Gestalt-pszichológia • Németország, Gestalt – alak alakzat • Percepció, főleg látás, egészlegesség hangsúlyozása • Az egész több, mint a részek összessége. • A mentális folyamataink szerveződését is ezen alapelvből kiindulva tanulmányozták

  14. Gestaltista tanulási alapelvek • Belátásos tanulás • Wolfgang Köhler (1887-1967) • Kerülőút – probléma, mentális próba-szerencse • Majmok, dobozok, rudak és banánok • A tanulás minden vagy semmi elvet követ → „aha” élmény • tovább emlékezünk rá • a megoldás könnyen generalizálódik a hasonló problémákra

  15. Pszichoanalízis • Mindennapi élet • pszichopatológiája (1901) • Gondolatainkat és tetteinket tudattalan • Folyamatok irányítják. • Szabad asszociáció – visszatérő témák • Pszichológiai determinizmus – minden • gondolatnak, cselekedetnek oka van. • nyelvbotlások (freudian slip), • elírások, elfelejtések • Libidó – nemi vágy az elsődleges • hajtóerő • életösztön (Eros) • halálösztön (Thanatos) (1856-1939)

  16. Pszichoanalízis A személyiség olyan rendszer, melyben a változások és az energiaáramlás fontos szerepet kap tudattalan tudatelőttes tudat jéghegy-hasonlat

  17. Pszichoanalízis • Id • Biológiai impulzusok, drive-ok • Újszölötteknél jelen van • Szexuális, agresszív késztetések • Örömelv: ösztönimpulzusok azonnali kielégítlésére törekszik • Ego • Valóságelv: nemodabuda – nem lehet minden ösztönt azonnal kielégíteni, figyelembe kell venni a valóság követelményeit • Szuperego • Elbírálja a cselekedetek helyességét, helytelenségét • énideál • Lelkiismeret, szülői jutalmazások és büntik által alakul ki

  18. Pszichoanalízis • Energiamegmaradás törvénye: a libidó mint pszichés energia van jelen. • A tilos cselekedetek energiái a rendszerben maradnak – az id késztetései felszínre akarnak kerülni, ha tiltással találkoznak, akkor elbújnak. És szarkasztikus megjegyzések, autóversenyzés vagy elszólások formájában jelennek meg. • Elhárító mechanizmusok, ha nem tudunk ellenállni tiltott dolgoknak – szorongás, ennek következménye, hogy az implulzusokat elnyomjuk. • Elfojtás: legalapvetőbb, legfontosabb, ritkán tökéletes. • Tagadás: a külvilág elviselhetetlen, halálosan beteg gyerek szülei, jobb letagadni a tényeket, mint szembenézni velük. • Eltolás: a ki nem elégíthető motívumokat más mederbe tereljük, düh – nem a főnökbe rúg, hanem a kutyába, segíti a feszültség levezetését

  19. Pszichoszexuális fejlődés 1. Orális szakasz 2. Anális szakasz 3. Fallikus szakasz Nemi vágy az ellenkező nemű szülőre irányul. Ödipális konflikt: 5-6 év anyára irányul, apa kasztráció k. Szorongás – Azonosul az apával – Csökken a szorongás Széklet visszatartása elengedése Szobatisztaság – először szembesülnek a korlátozó akarattal Legfontosabb örömforrás a táplálkozás és szopás 4. Latencia szakasz 5. Genitális szakasz

  20. XX. Század. XX. Század első fele: • Behaviorizmus – Viselkedéslélektan • Pszichoanalízis • Gestalt pszichológia – Alaklélektan XX. Század közepe: • Humanisztikus pszichológia • Kognitív Pszichológia

  21. Humanisztikus pszichológia • 60-as években alakult ki a humanisztikus irányzat • A figyelem közponrtjában az élményeket átélő személy áll – szubjektív világszemléletük számít. • Az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás a legfontosabbak. Nemcsak a nemi vágy és az éhség számít, hanem az önmegvalósítás. • A kutatásban az objektivitásnál fontosabb, hogy lényeges problémákat kutassunk. • A személy méltósága a legfőbb érték • Rogers, Maslow

  22. Carl Rogers (1902 – 1987) • Az emberi szervezet alapvető motiváló ereje az önmegvalósító tendencia – a képességek aktualizálása. • A biológiai motímok alárendelődnek az önmegvalósításnak. • Kliensközpontú terápia: a kliens elemzi a problémáit és a terapeuta tükröt tart. • Én, self concept: „mi vagyok én”, „mire vagyok képes” • Nem feltétlenül a valóságot tükrözi • Ennek mentén értékeli tapasztalatait • Ezzel ellentmondó dolgokat nem veszünk a tudatunkba • Minél több ilyen letagadott tapasztalata van valakinek annál nagyobb a szakadék annál nagyobb a rossz alkalmazkodás valószínűsége. • A jól alkalmazkodók énfogalma összhangban áll tapasztalataival, gondolataival és élményeivel. • Ideális én/reális én, minél közelebb, annál boldogabbak vagyunk • Az emberek a feltétel nélküli elfogadás körülményei között működnek a leghatékonyabban

  23. Maslow Abraham Maslow (1908-1970) 1962 – Humanisztikus Pszichológia Társasága Szükséglethierarchia, elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméleteivel, így átdolgozta azt. Az önmegvalósító emberek életét tanulmányozta. Csúcsélmény: az önmegvalósítás pillanatai – boldogság és kiteljesedettség érzése, nem énközpontú állapot.

  24. 6. Az önmegvalósítás szükséglete: siker, karrier, önbecsülés • 5. Esztétikai és kognitív szükségletek: tudás, szépség, művészet, rend • 4. A megbecsülés szükséglete: tisztelet-, elismerésigény, megerősítés • 3. Társas, társadalmi szükségletek: mások általi elfogadás, másokhoz tartozás • 2. Biztonsági szükségletek: védettség, biztonság, egészség, szociális támogatottság • 1. Fiziológiai szükségletek: életfeltételek, lakhatás, egészség.

  25. Önmegvalósító tulajdonságok • Jó a valóságészlelésük • Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek • Spontán módon gondolkodnak és viselkednek, • Inkább a problémákra, mint önmagukra koncentrálnak • Jó humorérzékük van • Kreatívak • Foglalkoztatja őket az emberiség jólléte • Az életet képesek objektíven szemlélni

  26. Kognitív pszichológia • Részben a behaviorizmusra adott reakció, részben visszatérés a pszichológia kognitív gyökereihez. • Mentális folyamatokkal, észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással és a döntéshozatallal foglalkozik. • Szerintük csak a mentális folyamatok megértésével tudhatjuk meg, hogy mit miért csinálnak az élőlények • A viselkedést is mögötte álló mentális folymatok tükrében kell értelmezni • Elme-számítógép hasonlat: a bejövő információkat számos kiválasztjuk, összehasonlítjuk, összevegyítjük, átalakítjuk és újrarendezzük.

  27. Kognitív pszichológia - előzmények Edward Chace Tolman, 1886-1959 A tanulás kognitív megközelítésének korai képviselője: a bonyolult útvesztőkben a patkány nem az elfordulások sorrendjét tanulja meg, hanme térképet alakít ki a helyről. • Bonyolult labirintus, minden folyosó végén van kaja, a patkány feladata, hogy megtanulja megtalálni az élelmet úgy, hogy visszatérne azokban, ahol előtte már járt. • Nem elég az inger-válasz tanulás – mentális reprezentációt kell feltételezni!

  28. Kognitív pszichológia - előzmények • Jean Piaget (1896-1980) • Leírta a gyermek kognitív fejlődését, szemben áll mind a „kizárólagos” öröklés - érés, mind a környezetelvű nézetekkel. • Mindkettő kell, a kapcsolatuk számít. • A saját gyermekeit figyelte meg, azt találta, hogy a gyermek nem passzív résztvevője az érési folyamatnak és befogadója a környezeti ingereknek. • A gyerek apró tudós, aki elméleteket gyárt. • A gyermek a fizikai és társas világról sémákat alkot. • Ezeket új eseményekre addig alkalmazza, amíg lehet (asszimilál), amikor már nem lehet, akkor akkomodál – módosítja a régi sémát – tágítja addigi elméletét. • Szakaszelméletet alkotott – melyben az akkomodáció és asszimiláció egyensúlyánál szintlépések következnek be – minőségi változások.

  29. Kognitív forradalom George Miller (1920-) RTV, ma munkamemória kutatásával foglalkozott – azt tapasztalta, hogy a kódolás során 7±2 tömböt tudunk eltárolni. tömböket képezünk a hosszú távú memóriánk által: 152618481956 LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS

  30. Kognitív forradalom Noam Chomsky (1928-) • Skinner Verbal Behavior könyvére reagál, amiben Skinner a nyelvet is S-R alapon kezeli. • Nativista felfogást képviseli – marslakó: kell nyelvi diszpozíció, mindenki megtanulja – területspecifikus • Végtelen produktivitás: végtelen számú mondatot állíthatunk elő, olyat is, amit nem hallottunk előtte. • Kell lennie egy speciális nyelvelsajátító készüléknek. • Amely által elsajátítjuk az univerzális grammatikát – (szabályok és elvek készlete, melyek által meg tudjuk határozni, hogy egy mondat helyes vagy helytelen)

  31. Kognitív pszichológia • Mentális folyamatok vizsgálata • Természettudományos módszerek • Reakcióidő • Fő kutatási témák: • Nyelv • Emlékezet • Észlelés • Ma már: érzelmek

  32. Kognitív irányzat ma… • Evolúciós pszichológia (mai fejünkben kőkorszaki elme lakozik ) • Kognitív idegtudomány

More Related