1 / 26

Dániel 7

Dániel 7. Isten uralma eljövetelének várása. A Kr. e. 2. századtól erőteljes Isten eszkatologikus uralmának várása Dániel könyve 167-164 között keletkezett Hátterében a szeleukida vallásüldözés áll Az emberi gonoszság uralmával szemben állítja Isten uralmának közeli megjelenését

reba
Download Presentation

Dániel 7

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dániel 7

  2. Isten uralma eljövetelének várása • A Kr. e. 2. századtól erőteljes Isten eszkatologikus uralmának várása • Dániel könyve 167-164 között keletkezett • Hátterében a szeleukida vallásüldözés áll • Az emberi gonoszság uralmával szemben állítja Isten uralmának közeli megjelenését • vigasztalás az üldözött igazaknak • Megtapasztalták a nagy birodalmak felemelkedését és bukását (Asszíria, Babilon, Perzsia, Nagy Sándor, hellenista birodalmak) •  teológiai kérdés: a világtörténelem és Isten uralmának kapcsolata

  3. Dán 2 és 7 összefüggése • A 2. fejezet (Nabukodonozor álma): négyféle anyagból álló szobor, amit egy hegyről legördülő kő szétzúz • a 7. fejezet: a négy vadállatról szóló látomás: egyre fokozódó gonoszság és erőszak (= a nagy birodalmak), • ezt égi ítélet követi: az Ősöreg ítélkezik a birodalmak fölött, majd átadja az uralmat „valakinek, aki az ég felhőin közeledett és az Emberfiához volt hasonló” (Dán 7,14)

  4. Az „emberfiához hasonló” értelme • bar enos = egy ember, valaki, az ember • a végidőbeli örök és egyetemes, transzcendens isteni uralom képviselője • kollektív értelmű = „a Fölséges szentjei” • ő az igaz Izrael, amely a birodalmak helyére lép • Itt tehát még nem fenségcím, csak az Újszövetségben lesz azzá.

  5. Eszkatológia • A végső dolgokról (eszkaton) szóló tanítás (logia). Jelenti • az egyed végső dolgait (halál, örök sors) • a választott nép jövője és végső sorsa • az egyetemes emberiség, a kozmosz végső sorsa • A végső sors nem tartozik e világhoz • dualisztikus felfogás: a régi aiónnak (kornak) véget kell érnie az új aión kezdetéhez • Isten leszámol a tökéletlen világrenddel (ítélet) • a kozmosz megújul, megszűnik benne a mulandóság, a bűn és a szenvedés

  6. Az eszkatológia alapja a prófétai igehirdetés • Az ígéretek beteljesülésének várása • a szent és igaz Isten múltbeli cselekvése alapján várja a szentség és igazság történelmi győzelmét • ez a Messiáshoz kapcsolódik: ő hozza el az isteni uralmat • A próféta a jelenből tekint a jövőbe: a jelenben élőket felszólítja, hogy a (közeli) jövő alapján döntsenek a jelenben (térjenek meg)

  7. A transzcendentális vonások előtérbe kerülése • Az égből leszálló (történelmen kívüli) valóság egyre erősebb szerepet kap • elmélyül a szakadék a jelen világrend és az eljövendő világrend között • a nemzeti történelem összekapcsolódik az egyetemes történelemmel • a gonosz uralmának leverése, igazak feltámadása (akik részt vesznek a Messiás uralmában), új ég, új föld, majd véget ér a messiási kor, és általános ítélet és feltámadás következik

  8. Vita az eszkatológiáról • Miben áll a lényege? • Gerhard von Rad: • nem a dualista történelemfelfogásban kell keresni, a prófétai igehirdetés ugyanis ilyen időfogalmat nem ismer (az aktualitásban él) • lényege a megígért új, ami nem az eddigi folytatása: Izrael nem tud megfelelni választottságának, ezért a jövendő üdvösség egyedül Istentől várható • Georg Fohrer: • lényege a dualisztikus történelemfelfogás: a két idő-kor szétválasztása • Ez a fogság előtt ismeretlen: a bűnös Izrael csak a megtérésben menekülhet meg • Csak Ez 38-tól, illetve Dt-Iz-től beszélhetünk eszkatológiáról: ez a „vagy-vagy”-ot átalakította „ezelőtt-ezután”-ra. • Az ítélet ettől fogva nem állandóan fenyegető lehetőség, hanem egyszeri történelmi esemény, ami után az üdvösség jön el.

  9. Apokaliptika • Szellemi irány: akut eszkatológia • Fő témái: • a végidő (Isten uralmának) közelire várása • a holtak feltámadása, az igazak örök jutalma • A prófécia eszkatológikus elemeire épít, de • ez a jövőből tekint a jelenbe • egyetemes távlatban gondolkodik (nemcsak Izrael) • determinista • Műfaj (apokalüpszisz: feltárás, kinyilatkoztatás) • én formájú víziók (ált. egy nagy név alatt) • szimbolikus nyelv (számok, színek, állatok, öltözékek) • állandó motívumok (trónterem, katasztrófák, háború, stb.)

  10. 7.1 Babilónia királyának, Baltazárnak uralkodása első évében álmot látott Dániel, és látomásai támadtak fekvőhelyén. Az álmot leírta és a főbb dolgokat elmondta. • 7.2 Ezeket mondta el Dániel: Éjszakai látomásomban azt láttam, hogy íme, az ég négy szele a nagy tenger ellen támadt. • 7.3 A tengerből négy hatalmas vadállat bukkant fel. Mindegyik különbözött a másiktól. • 7.4 Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. • 7.5 A második vadállat, lám, olyan volt, mint a medve; félig fölegyenesedett, s a szájában a fogai között három borda volt. Így biztatták: „Kelj fel, és egyél sok húst!” • 7.6 Majd ismét más vadállatot láttam. Ez párduchoz hasonlított. Hátán négy madárszárnya volt. E vadállatnak négy feje volt és hatalmat kapott. • 7.7 Ezután, íme, éjszakai látomásomban egy negyedik vadállatot is láttam. Félelmetes, rettenetes és szörnyű erős volt. Hatalmas vasfogai voltak: falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. Egészen más volt, mint a többi vadállat, tíz szarva volt.7.8 Amint a szarvakat figyeltem, lám, még egy kis szarv nőtt ki közöttük. De előbb az addigi szarvak közül hármat kitéptek. Lám, ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, meg fennhéjázón beszélő száj. • 7.9 Amint néztem, egyszer csak trónokat állítottak fel, és az Ősöreg leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj tiszta, mint a gyapjú. Trónja lobogó lángból volt, kerekei meg izzó parázsból. • 7.10 Tűzfolyó eredt belőle és folyt tovább. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Ítéletet tartottak, és felnyitották a könyveket. • 7.11 Aztán láttam az elbizakodott beszédek elhangzása után, amelyeket a szarv hirdetett, magam láttam, hogy megölték a vadállatot, testét darabokra vágták és tűzre vetették. • 7.12 A többi vadállat is elvesztette hatalmát, de egy meghatározott időre még életben maradhattak. • 7.13 Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhőin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Ősöreghez ért, színe elé vezették.

  11. 7.14 Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki. Minden népnek, nemzetnek és nyelvnek neki kellett szolgálnia. Hatalma örök hatalom volt, amely nem enyészik el soha, és királysága nem megy veszendőbe. • 7.15 Nekem emiatt megrendült a lelkem, s elmém látomásai megzavartak. • 7.16 Odamentem az ott állók közül az egyikhez, és megbízható felvilágosítást kértem tőle mindezek felől. Szóba állt velem, és megmagyarázta nekem a dolgok értelmét: • 7.17 „Ez a négy hatalmas vadállat négy király, aki hatalomra jut a földön. • 7.18 De a Fölséges szentjei nyerik el a királyságot, és az országot örökké birtokolni fogják, örökkön-örökké.” • 7.19 A negyedik vadállatról is szerettem volna bizonyosat tudni, amely egészen különbözött a többitől, és igen rettenetes volt. Fogai vasból voltak, karmai meg bronzból. Falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. • 7.20 Továbbá a fején levő tíz szarvról, s arról a másikról, amely kinőtt és amely előtt a három szarv lehullott. Ennek szemei voltak, és fennhéjázón beszélő szája, és nagyobbnak látszott, mint a többi szarv. • 7.21 Láttam, hogy ez a szarv hadat viselt a szentek ellen, s legyőzte őket, • 7.22 míg el nem jött az Ősöreg, és igazságot nem szolgáltatott a Fölséges szentjeinek, s míg el nem érkezett az idő, és a szentek el nem foglalták a királyságot. • 7.23 Így válaszolt: „A negyedik vadállat (ezt jelenti): egy negyedik ország lesz a földön, amely különbözik a többi országtól. Ez felfalja, összetiporja és szétzúzza az egész földet. • 7.24 A tíz szarv (ezt jelenti): ebből az országból tíz király jut hatalomra. Utánuk pedig egy másik kerül uralomra. Ez különbözik a többiektől, és három királyt megaláz. • 7.25 Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az időket és a törvényeket. Mindnyájan a kezébe kerülnek egy időre, két időre és egy fél időre. • 7.26 Akkor ítéletet tartanak, s megszűnik uralma, széttiporják, úgyhogy végleg megsemmisül. • 7.27 Azután a Fölséges szentjeinek népe nyeri el a királyságot, a hatalmat és a legnagyobb országot az egész ég alatt. Az ő országa örökkévaló ország lesz, neki szolgál, és neki engedelmeskedik minden uralkodó.”

  12. Felépítése • Bevezetés (1. vers) • I. A négy vadállat megjelenése (2-8) • a négy széltől felkorbácsolt tenger (2) • a négy vadállat előjövetele a tengerből (3.4-8) • a negyedik vadállat leírása (7-8) • II. Látomás az Emberfiáról és az Ősöregről • Ítélkezési jelenet kibontakozása (9-10) • Az ítélet végrehajtása a 4. vadállaton (11-12) • Az Emberfia örök világuralmat kap (13-14) • III. A látomás magyarázata (15-27) • az álomlátó tudakolja az értelmét (15-16) • a négy vadállat = négy birodalom (17-18) • a 4. vadállat kilétének tudakolása (19-22) • a 4. vadállat és a Magasságbeli győzelmének magyarázata (23-27) • Befejezés (28): a látó nem egészen érti a látomást

  13. Részletes magyarázat • Baltazár király első évében: • a szöveg Nebukadnezár fiának mutatja be, de Nabonid fia volt, vsz. nem volt „sarru” (király) • a történeti pontatlanság a mondaszerű műfajhoz tartozik: a történelem itt csak háttér • Dániel álmot látott (bevezető formula) • Ezekiel mint a múlt egyik bölcsét említi Noé és Jób mellett (14,14; 20,3) • a könyv szerint 605-ben került száműzetésbe

  14. Részletes magyarázat 2 • nagy tenger (2) • a teremtés kaotikus tengere, itt: az istenellenes világhatalom jelképe • négy szél: bajt és szerencsétlenséget hozó kozmikus elem • négy vadállat (3) • káoszállatok, tengeri szörnyek (a babiloni kozmogóniákból is ismertek) • négy = a világperiódusoknak megfelelően

  15. Részletes magyarázat 3 • oroszlán: Babilon jelképe • hasonlít az oroszlán kerubokra, az emberszív és a két lábra állás az állati lét felülmúltát jelenti • medve: a méd birodalom jelképe • szájában három borda: vérengző (hódító) vágya (a médek alulmaradnak Babilon mögött) • párduc: perzsák • négy szárny, négy fej: utalás a perzsa királyokra a Dán 11,2 alapján • szörnyeteg (7-8): az istenellenesség tetőpontja • a Leviatán ábrázolása befolyásolta vsz. (ras-samrai sz.) • szarvak: isteni uralmi jelkép: itt a hellén birodalmakat jelenti

  16. Látomás az Ősöregről • A jelenet leírása a trónralépési ünnepekből merít (iráni hatás) • A könyv felütése: ítélkezés (babiloni hatás) • Tüzes kerekű trón: Ez 1 és 10 alapján • Ősöreg = Isten • fehér ruha: isteni méltóság, szentség • fehér haj: örökkévalóság • Tűz és fény: a teofániák kísérőjelenségei • Tűzfolyam: a büntetés jelképe (elégetés) • Mennyei udvartartás és ítélkezés • nincs tárgyalás, csak ítélet, a felütött könyvben már benne van minden gonosztett • az ítélet végrehajtása a 4. vadállaton

  17. Az Emberfia megjelenése (13-14) • A világbirodalmak megsemmisítése megteremtette az örök isteni uralom felállítását • Ennek hordozója nem a mélységből jön elő, hanem az egekből • A hordozó: a választottak (kollektív értelmű) – annyiban messiási értelmű, hogy uralma csak a messiási időben valósulhat meg.

  18. 7,1-14 összefoglalás • Jahve uralmának eszkatologikusan megfogmált bemutatása • Párhuzam a Zsolt 2 és 110-zel • Ps 2; 110: Jahve átadja az uralmat a Sionon uralkodó királynak, akit fiának nyilvánít → messiási értelmű • Dán 7: Jahve átadja a végső uralmat a választott népet jelentő Emberfiának

  19. 7,15-27: a látomás magyarázata • 15-16: a látnok aggódik a látottak homályossága miatt, az ítélkező jelenetben résztvevő egyik angyal válaszol • 17: a négy vadállat = négy birodalom • hátterében az ókor tapasztalata a felbomló világbirodalmakról: 612 Asszíria, 553 Média, 539 Babilon (3 gyors bukás) >> perzsák • a perzsák bukása után a 4. birodalom a hellének lettek (itt: a szeleukidák) • a 4 birodalom többféle szisztémát követhet (görög, illetve római), itt: a 4. a szeleukidák • probléma: a méd Dáriusz beiktatása Kürosz elé: a történeti pontatlanság nem fontos, a műfajhoz kellett a 4-es rendszer.

  20. 18-28 • A fölséges Isten szentjei = Izrael vagy a szent maradék (annak törvényhez hű része) • Miért 10 szarv? Valószínűleg az Antiokhosz Epifánészt megelőző uralkodók sora • A gonoszság Antiokhosz Epifánészban éri el csúcspontját • megváltoztatja az ünnepeket • a templom megszentségtelenítését nem említi • bizonytalan benne, meddig tart (25. vers) • 28: a látnok nyugtalan marad

  21. Emberfia az Ószövetségben • arám: bar nasa vagy bar enos = valaki • Újszövetség: ho hüiosz tou anthropou = az Embernek a fia > Jézus • héber: ben adam > gör.: hüiosz anthropou: az ember (teremtettségéből adódó) alávetettségét fejezi ki: • Zsolt 8,5: „Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az emberfia, hogy gondot viselsz rá?” • Jób 25,6: „…mégis sokkal kevésbé az ember, a pondró, embereknek fia, ez a féreg.” • Ezekiel: gyakori szó, ugyanebben az értelemben • Dánielben viszont már konkrétabb értelmű!

  22. Emberfia az apokrif irodalomban • Individuum, üdvösségközvetítő • Hénok: • Isten bölcsességének és igazságának képviselője • preegzisztens égi lény, aki rejtve volt • végidőbeli megjelenése az eszkatologikus eseményekkel kapcsolatos (holtak feltámadása, ítélet, a mindenség megújítása) • üdvösségközvetítő: a gonoszoknak ítéletet hoz, örök és egyetemes uralmat valósít meg

  23. Hénok szövegek • 47,3: Azokban a napokban láttam, miként ül le az Ősöreg dicsősége trónjára, és miként ütötték fel előtte az élők könyveit, és miként állt előtte egész serege, amely az égben fenn van és körülötte áll. • 48,2: És abban az órában az Emberfia megneveztetett a lelkek Ura előtt, és az ő neve az Ősöreg előtt. • 48,3: Mielőtt az ég és az égitestek megteremttettek és mielőtt az ég csillagai megalkottattak volna, már megneveztetett a neve a lelkek Ura előtt. • 48,5: És a föld valamennyi lakói térdre esnek előtte, imádják és dicsőítik, magasztalják és dicsérik a szellemek Urát. • 48,6: Ezért lett ő (EF) kiválasztva és Ő (Ősöreg) előtte elrejtve, mielőtt a világ megteremttetett volna, és ő (EF) örökké fog élni.

  24. 4. Ezdrás (részlet) • 13,1: És történt hét nap elmúltával, hogy elaludtam éjjeli álomba. • 13,2: És íme a tenger felől szél támadt, hogy felkorbácsolja annak minden hullámait. • 13,3: És láttam és íme együtt ment vele egy ember az ég ezreivel, és ahová arcát fordította, hogy meglássa őket, remegtek mindenek, akik őelőtte feltűntek. • 13,25: És ezek a látomások értelmezései, mert láttam a férfit, a tengernek szívéből felszállót. • 13,26: Ő az, akit megőrzött a Magasságbeli hosszú ideig, aki önmaga által szabadította meg az ő teremtményét, és ő maga fog uralkodni azok felett, akik elhagyatottak voltak…

  25. Az EF 4Ezd-ban • Itt is individuum, de alakjában a népnek mint egésznek a sorsa lép előtérbe • Az Emberfia és a Messiás egyetlen képbe kapcsolódik össze: • apokaliptikus: • a tengerből lép elő • eddig rejtve volt (preegzisztens) • messiási: • legyőzi az ellene összesereglő népeket • egyben fiú és szolga is

  26. Messiás-e az Emberfia? • Az EF hagyomány az individuum felé halad • Hén és 4Ezd nem Dániel továbbvezetése, hanem párhuzamos hagyomány • Nem messiás, de messiási szerepet tölt be: az ősi királyi messiás alakja transzcendens és eszkatologikus lényként áll előttünk, és a messiási kort vezeti be. • A rabbinikus irodalomban mindig individuális és a Messiásra értelmezett.

More Related