Download
1 / 22
220 likes | 344 Views
Környezeti fenntarthatóság. Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09 /3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia-fejlesztés a Barcsi Kistérségben. Horizontális elvek.
E N D
Környezeti fenntarthatóság Horizontálisszempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09/3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia-fejlesztés a Barcsi Kistérségben
Horizontális elvek Horizontális elveken olyan átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdésköröket értünk, amelyek az Európai Unió minden részpolitikájában megjelennek, érvényesülésük minden terület tekintetében elvárt. A Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályozás (1083/2006/EK rendelet) két horizontális elvárást emel ki: • Fenntartható fejlődés (gazdasági, társadalmi, környezeti) • Esélyegyenlőség • (Versenypolitika).
Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei • „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Környezet és Fejlődés Világbizottság – 1987). • Növekedés a gazdasági rendszer anyagi, technikai, műszaki javainak gyarapodását, kitágulását jelenti, amelyet tudományosan elfogadott mennyiségi mérőszámokkal, mutatókkal mérnek (GDP). • A fejlődés ezzel szemben elsősorban minőségi változásokat takar. A társadalom esetében ilyen például az életminőségi tényezők javításában szerepet játszó tiszta környezet és az ahhoz való emberi jog.
Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei • A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. • A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.
Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei • Az 1992‐es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993‐ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. • Az Európai Unió a 2001. júniusi göteborgi Európai Tanácson véglegesítette, illetve fogadta el az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját.
A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei • A stratégia azokra a problémákra is összpontosít, amelyek súlyos vagy visszafordíthatatlan fenyegetést jelentenek az európai társadalom jövőbeni jólétére. • A legfontosabb veszélyforrások közül néhány: a népesség elöregedése, a szegénység, a drámaian felgyorsult biológiai sokféleség csökkenése, a talajpusztulás, a hulladék tartósan gyorsabban növekszik, mint a GDP, forgalmi torlódások a közlekedésben, az éghajlatváltozás veszélyei stb. • A stratégia számos érv mentén felépített dokumentum, melynek megvalósítása azonban nem képzelhető el erős politikai akarat és preferencia nélkül.
A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei A Fenntartható Fejlődés Stratégiája három alapvető érvet sorakoztat fel a fenntarthatóság priorizálása tekintetében: • Etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. EU környezetvédelmi törvényeinek egy része azon az etikai alapon nyugszik, mely szerint az egyedeknek joguk van az élethez, illetve minden fajnak joga van a túléléshez.
A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei • Jóléti érv Alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakuláshoz, a zaj pedig növeli a stresszt. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is, a jövő generációival szembeni szolidaritás • Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják, melyek közül a legfontosabb, hogy a környezeti problémák hatásos megoldásnak hiánya többletköltséggel jár (egészségügyi költségek, szennyeződés felszámolásának költségei) Emellett fontos érv, hogy a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek.
A környezeti fenntarthatóság alapelvei • Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 § (2) cikkelye sorolja fel: • Magas szintű védelem Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. Ennek értelmében a környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét.
A környezeti fenntarthatóság alapelvei 2. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. 3. A megelőzés elve A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. 4. „A szennyező fizet” elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. A gyakorlatban a „szennyező fizet” elv nehezen alkalmazható egy sor környezetvédelmi probléma esetén. Az elv lineáris ok‐okozati kölcsönhatásokat feltételez, ám az ember és környezet közt fennálló kapcsolatok nem lineáris, soktényezős és komplex kapcsolatok, ezért a szennyezőt gyakran nehéz azonosítani.
A környezeti fenntarthatóság alapelvei 5. Az integrálás elve • Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés új 3 c Cikkelyében került megfogalmazásra, mely szerint a környezetvédelmi szempontok integrációja az EU szakpolitikáiban a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. 6. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok.
A környezeti fenntarthatóság alapelvei 7. A partnerség elve A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, például önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet.
Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során A Tanács 1083/2006/EK Rendelete a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani.” A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell vennie
Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során • A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. • A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését. • A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében.
Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során A környezeti fenntarthatóság témakörei: • Jogszabályi feltételek betartása • Környezettudatos menedzsment • Természeti erőforrások fenntartható használata • A jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása • A természetes térszerkezet megőrzése • A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása • A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása • A kulturális identitás figyelembe vétele
Általános érvényű szabályok • A vállalás teljesíthető, mérhető, reális/ hosszú távon fenntartható és dokumentálható legyen! • A többletértéket nyújtó pályázatok részesülnek előnyben. • Helyszíni ellenőrzéskor számon kérik, a PEJ-ek készítésekor be kell számolni! • Konzorciumban megvalósított pályázatok vállalásai és azok dokumentálása.
