250 likes | 327 Views
Lavinák 2. Instabilitások lejtőn való áramlásban; mágneses lavinák. Lajkó Miklós negyedéves mérnök-fizikus hallgató. A tartalomból. Szemcsés anyagok lejtőn Megfigyelt jelenségek Két kísérlet részletesen (Ellenőrző szimulációk) Mágneses térbe helyezett részecskék Mi ez? Miért jó?
E N D
Lavinák 2. Instabilitások lejtőn való áramlásban; mágneses lavinák Lajkó Miklósnegyedéves mérnök-fizikus hallgató
A tartalomból • Szemcsés anyagok lejtőn • Megfigyelt jelenségek • Két kísérlet részletesen • (Ellenőrző szimulációk) • Mágneses térbe helyezett részecskék • Mi ez? Miért jó? • Egy szimuláció • Jelenségek magyarázata • (Összevetés kísérletekkel)
Az áramlási front instabilitása • Hullámfrontban ‘ujjak’ jelennek meg. • Csak akkor, ha a részecskék mérete nem volt egységes. • A részecskék méret szerinti szétválása kulcsfontosságú • Nagyobb részecskék összegyűlnek • Lassítják az áramlást
Örvények lejtőn való áramláskor* • Lejtő érdes felülettel • Homok (d=0.25±0,03mm) • Változtatható paraméterek • Hg (beömlőnyílás magassága) • Θ (lejtő szöge) *Forterre & Pouliquen: Phys Rev.Lett. 86 p5886
Jelenségek: Bizonyos paraméterek mellett hosszanti hullámok jelennek meg. A kifejlődött mintázatban: • λ≈3h • h csak kismértékben változik a különböző hajlásszögek mellett. • (a mintázat vándorol, de ez lassú folyamat)
Sebességtér vizsgálata: • Fekete szemek + CCD +PIV (Csak a felszínen mozgó részecskéket látjuk, de a többit majd kitaláljuk valahogy ) • Következtetés: Hossztengelyű örvények
Sűrűségeloszlás (kitöltési tényező) vizsgálata • Összegyűjtve a részecskéket • vagyishíg rendszerekben fordul elő ez a jelensség • Alulról megvilágítva + CCD kamera: • Köv.: A „völgyekben” van a részecskék többsége
Magyarázat a látottakra Érdes meder →részecskék ütköznek a mederrel→ alul nagyobb hőmérséklet→ kisebb sűrűség→instabil állapot→ beindulnak az örvények • Hasonló jelenség folyadékoknál: Rayleigh-Bénard • Szimulációk alapján az inverz sűrűségeloszlás valóban instabil keresztirányú zavarokkal szemben.
Instabilitások nyírási felületen* • Két különböző sebességű áramlás érintkezési felületét vizsgáljuk. • Részecskék csak színben különböznek • Változtatható paraméterek • Θ (lejtő hajlásszöge) • Adagolók kiömlőnyílásának mérete • (Részecskeadagolók magassága~kezdeti sebesség) *Goldfarb et al.: Nature 415 pp. 302
Megfigyelt jelenség Θ=28o Θ=24o Θ=20o
Különféle változtatások hatása • Szitált homok, üveggyöngy • Oldalfalakra súrolópapír • Érdes meder • A csúszda rezgetése • Ritkábbak a hullámok és a hullámnyelvek. • Nem befolyásolja a jelenséget • Magasabb szögeknél jelenik meg a fodrozódás • Nem befolyásolja a jelenséget
Elvégzett mérések • Hullámzás szögfüggése • Θc -nél hirtelen ugrás a hullám- amplitúdóban, és a szórásában is • Elnyúlás vizsgálata • Kisebb hajlásszögnél kisebb a gyorsulás is
Elméleti megfontolások 1. • Modell: Ilyen sebességtérrel számolva, egy kezdetben sima találkozási felületből kapjuk:
Magyarázat a látottakra • Két egymással vetélkedő hatás • Sebességeltérés miatti nyírás→ • Elnyúlás stabilizáló hatása→ Dimenziótlan paraméter
Alapötlet Részecskék külső mágneses térben Dipól-dipól kh. a részecskék között Anizotrop kohéziós erő Tulajdonságok Könnyű változtatni a kh. erősségét ”Nem ázik el minden” Anizotrop kh. (forgatva a teret ez javítható) Mágnesezhető részecskék
Mágneses tér hatása részecskehalmokra (szimuláció)* • Állandó külső mágneses tér →dipól-dipól kölcsönhatás: Maximális erő: Minél nagyobb f, annál nagyobb az összetartó erő *Fazekas et. al.: Phys Rev. E 65.pp 022301
A szimuláció beállításai • f ≤ 24 • Mágneses kh. levágása: 6.25D-nél • Részecskék ütközése: Hertz-kontaktus • Csúszási súrlódás: • Háromféle szimuláció az új részecskét • beejtjük • Behelyezzük • beejtjük + elő és hátlap figyelembevétele
Rézsűszög és a felület érdességének vizsgálata Lineáris függés a kísérletekkel összhangban H=0 mellett a rézsűszög eltér a kísérletekben tapasztaltaktól Kísérletekben kis f-re (≤1) nemlineáris viselkedés a rézsűszögnél
Mágneses tér nélkül: A lavinák méretének és idejének eloszlása: γ=0,43 Lavinák vizsgálata
Lavinák vizsgálata • Mágneses tér mellett • Különböző viselkedés kis és nagy f-k mellett • f<7 → egymás utáni láncok • f>7 → ritkább, de nagyobb lavinák (több láncból álló fürtök)
Magyarázat a lavinák méretére • Vizsgáljuk, hogy megéri-e energetikailag egy ν vastag réteg leválása? Az illesztett egyenes ν =1+f / 6 Köv.: f ≥ 6 -nél válhat le több láncból álló fürt (csak óvatosan, ez csak egy egyszerű becslés)
Lavinák mérete és ideje f<7: • Időtartam: τ ~ s/f(arányos az egymás utáni kis láncok számával) • Méret szerinti eloszlás összeskálázható :
Lavinák mérete és ideje f>7: • Időtartam:(itt látszik, hogy ν nem nő f-fel) • Időtartam eloszlása: összeskálázható eloszlások
Összefoglalás: • Megnéztünk pár kísérletet, megértettük a jelenségek okát, és mechanizmusát. • Ujjak • Örvények • Hullámok • Megismerkedtünk egy vizsgálati módszerrel • Megvizsgáltunk egy szimulációt • Használtuk egy jelenségkör megismerésére